Az erdélyi étterem-tulajdonosok is megérzik a krízist

„Máskor is voltak rossz időszakaink, és kilábaltunk belőle, most miért lenne másképp?” – vélekedett a Krónika kérdésére egy nagyváradi vendéglő vezetője, hozzátéve, feladni nem szabad, s a legtöbb, amit tehet, az, hogy türelmesen kivárja a gazdasági válság végét. Azzal szinte valamennyi étteremműködtető egyetért, hogy egyik fő bevételi forrásuknak a szervezett események, lakodalmak, keresztelők, elsőáldozások, kicsengetések számítanak. Azonban a menü ezekben az esetekben is megsínyli a válságot, van, aki a desszertről mond le, más a korábban megszokottnál kevesebb személyt lát vendégül.

Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen egyre több kisvendéglő vagy gyorsétterem ajtaján olvasható a Meniu de criză, vagyis a válságmenü felirat. Az ajánlat azonban inkább marketingfogásnak számít, mintsem komolyabb vendégbarát gesztusnak. Az éttermek többsége ugyanazt a menüt kínálja – ugyanazon az áron, mint addig. Egy háromfogásos menü ára a legtöbb helyen kilenc és tíz lej között mozog, amiért helyenként jól lehet lakni, máshol viszont valamivel még ki kell pótolni.

„Egy igazi vendéglős nem használja ki a gazdasági válságot ilyenszerű pofátlanságra” – állítja a város legnagyobb gyorsétteremláncának társtulajdonosa, Orbán József. A többek között a főtéri Leót és Pandát, illetve a kornisai Dublin Irish Pubot vezető vállalkozó szerint gusztustalan, a vékony pénztárcájú vendéget megalázó reklámfogás ez. Mint mondja, az ő vállalkozását is jócskán megérintette a válság szele, azonban másként próbál ellene védekezni. „Sajnos elég sok munkatársat le kellett építenünk, másrészt kezdünk jobban odafigyelni a gáz- meg villanyórákra” – fejtette ki. Hozzátette: bizonyos ételeknél mintegy tíz százalékot faragott az adagok nagyságából, de ez esetben az árakat húsz százalékkal csökkentette. Nem tartja túl jó ötletnek a fix menü bevezetését Valkay Ferenc sem.

A Tip-Top vendéglő tulajdonosa azt állítja, hogy ennek alkalmazása és reklámozása jócskán csökkenti az étterem szintjét. „Mi inkább kedvezményekkel próbálunk kedveskedni törzsvendégeinknek” – árulta el Valkay, hozzátéve, hogy mindezt olyan körülmények között, hogy a hús beszerzési ára nem csökkent, az importból származó zöldségeké pedig egyenesen nőtt. „Az emberek meggondolva költekeznek, egyre ritkábban szerveznek céges bulit, és bizony már arra is volt példa, hogy a hagyományos sátoros ünnepek alkalmával eltervezett családi összejövetelt is visszamondták” – panaszkodott a közkedvelt vendéglő és panzió tulajdonosa.

A két vendéglőt és egy gyorséttermet működtető Ferenczi János szórakoztató programokkal próbálja megfogni vendégeit. A Marosvásárhely koronkai kijáratánál megnyitott Don Pepe vendéglőbe rendszeresen hív zenészeket és rendez karaokepartikat. „Ilyenkor sokan gyűlnek be, de a befektetés is nagy. Gyakran azon veszszük észre magunkat, hogy semmivel sem nyerünk többet, mint egy átlagos napon. Mégis valami különlegességgel meg kell fogni a vendéget” – vélekedett Ferenczi, aki a Don Pepe különlegességei közé sorolta a füstölt oldalast is. A tulaj már csak azért is büszke erre, mert, mint mondja, „Vásárhelyen mindenki csak a miccset meg a flekkent kínálja”.

Ki-ki másképp látja

Másként érzékelik a válság hatását a sepsiszentgyörgyi vendéglátósok: van aki szerint elkeserítő, és van aki szerint nem vészes. Kovács István a szállodát, éttermet, bárt és klubot magában foglaló Park-komplexum tulajdonosa, és ugyanakkor a SVESZ– a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének az elnöke. Elmondása szerint nagyon érződik a pénzügyi és a gazdasági válság hatása az ágazatban. Mint tájékoztatott, elsősorban a szállóvendégeknél tapasztalható 90 százalékos visszaesés, de ez tovább gyűrűzik. A városközpontban, mégis csendes park közepén megbúvó szállodában már csak üzletemberek foglalnak szobát, elmaradtak a turisták, a gyakori magyarországi vendégek, a szervezett csoportok. Idén első alkalommal érdeklődés hiánya miatt elmaradtak a húsvéti programok, a közös tojásfestés is.

A vendéglőben is tapasztalható a visszaesés. Kovács István szerint elsősorban az látszik, hogy a vendégek jobban megfontolják, mennyit költenek, három sör helyett már csak egyet rendelnek. A hétvégi rendezvények állandó bevételi forrást jelentenek, az esküvők, kicsengetések, bankettek, találkozók, de ezeknél is érződik a válság hatása: egy lakodalomra már nem 150, hanem csak 90 vendéget hívnak,  kicsengetésen nem 80, csak 20 meghívottat látnak vendégül. A vendéglátásban nem működik a kényszerű árcsökkentés, magyarázza Kovács István. Az olcsó étel esetleg több vendéget vonz, de ezzel arányosan több munkát és több energiaráfordítást igényel az előállítása, így pedig negatív irányba billenhet a mérleg nyelve. A tulajdonos leginkább a kiszámíthatatlanságra panaszkodik, nem tudja, hogy húsz vagy egy személyre főzessen, s az is előfordulhat, hogy nem tér senki be.

Bevezették az olcsó napi menüt, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Háromszéken otthon főznek az emberek, kevesen járnak el naponta vendéglőbe, a közalkalmazottak nem engedhetik meg maguknak, fejtette ki. A még olcsóbb bérletes rendszert is elkezdték, és mindössze ketten fizettek elő. Kovács István hangsúlyozta, próbálnak a minőségre figyelni, a SVESZ a napokban díjazta a Szent György napokon igényesen teljesítő laci-konyhák működtetőit, hogy ezzel is ösztönözze a vendéglátósokat a minőségi kiszolgálásra.

A minőségre fekteti a hangsúlyt  Bardócz Lóránt, az Old Man’s Pub tulajdonosa is, szerinte ez fontosabb, mint az árak csökkentése. Akinek van 15 leje arra, hogy vendéglőben ebédeljen, nem az utolsó pénzét költi erre a célra. Nem az a fontos, hogy a 15 lejből esetleg 2-3-at megtakarítson, hanem hogy ízletes étel kerüljön a tányérjára. A forgalomban nem tud összehasonlítást végezni, mert az elmúlt hónapokban megnövelte a befogadóképességét, és ezzel együtt nőtt az eladás. Bardócz Lóránt hangsúlyozta, ha csökkentené az árakat, ez óhatatlanul a minőség rovására menne, és ezzel elveszítené a vendégei egy részét.

Elmarad a desszert

Panaszkodnak a gyergyószentmiklósi vendéglők pincérei is, mert egyre kevesebb vendég tér be ebédre, vacsorára az előző évekhez képest. Mint tájékoztattak, a betérők közül is egyre gyarapodik azoknak a száma, akik az olcsóbbik változatot, a napi menüt választják, és nem az étlapról rendelnek, noha tavalyhoz képest helyi szinten alig emelkedtek az árak. „Tavalyi árakkal dolgozunk, így is számottevően kevesebb vendég tér be hozzánk, mint tavaly ilyenkor” – magyarázta Huszár Imre, a Rubin szálloda és vendéglő vezetője.

Mint mondta, a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe a megcsappant érdeklődés, és ez meglátszik a különféle családi eseményekre való foglalásoknál is. „Lemondanak a desszertről” – fejtegeti Huszár, hozzáfűzve, hogy noha vannak foglalásaik lakodalomra, elsőáldozásra, kicsengetésre, a menü összeállításánál a megrendelő igyekszik lefaragni az árból, ott, ahol lehet. A Rubin vendéglőben egyébként van igény a napi menüre, amiben a vendég egy levest és egy másodikot kap 11 lejért.

Ugyanezért az összegért a város legrégebbi vendéglőjében, a Szilágyi vendéglőben is lehet kétfogásos ebédet enni, és Bartalis Tibor vendéglőtulajdonos szerint erre változatlan az érdeklődés. A Szilágyi tulajdonosa nem panaszkodik a csoportos helyfoglalásra sem, mint mondta, szeptemberig szinte minden hétvégére lakodalmi foglalása van. „Székely ember kitesz magáért, ha valakit vendégségbe hív” – indokolja  Bartalis a változatlan helyfoglalási kedvet a lakodalmakra, amelyek asztalterítékén a pénzhiány ellenére sem mutatkoznak a gazdasági válság jelei.

Valamit tenni kéne

Érzékelik a válságot a váradi étteremtulajdonosok is, de konkrét megoldáson még nem gondolkodtak. A rogériuszi piac melletti, bárként és kávézóként is funkcionáló pizzázóban a két pincérnő szerint mintegy feleannyian járnak hozzájuk enni, mint a válság beállta előtt. Aki be is tér, inkább csak kávét vagy italt fogyaszt – igaz, náluk nem nagyon lehet 10–15 lej alatti áron étkezni. Válságmenü még nem készült az étteremben. Ilyenkor nyáron főleg a terasz népszerű, ahol a melegben inkább folyadékot, és nem ételt fogyasztanak a vendégek.

Egy másik nagyváradi, szintén nagyon forgalmas helyen álló teraszos étterem, a Danessa tulajdonosa, Greta Nemeş úgy nyilatkozott, ő is a saját bőrén érzi a krízist. Bár azt nem állítja, hogy feleannyi vendéget szolgálnának ki, mint azelőtt, azt meséli, nagyjából a karácsonyi ünnepek óta mintegy húsz százalékkal csökkent az étterem látogatottsága. Válságmenüt ha akarna sem tudna előállítani, mint mondja, az alapanyagok ára változatlan, így ő sem tudja lejjebb vinni a tarifákat. A jövőre nézve egyébként bizakodó: „Máskor is voltak rossz időszakaink, és kilábaltunk belőle, most miért lenne másképp?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, feladni nem szabad, s a legtöbb, amit tehet, az, hogy türelmesen kivárja a válság végét.