Beindult a palántanevelési idény a sándorhomoki zöldségesfarmon
Fotó: Diószegi István
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg. Nemrég született harmadik gyerekük fogadására a budapesti Agrárminisztériumtól vándorbölcsőt kaptak. Videós riportunkban a szatmári zöldségtermesztő farm történetét járjuk körül.
2025. március 12., 07:582025. március 12., 07:58
2025. március 12., 08:142025. március 12., 08:14
Bő tízéves múltra tekint vissza Diószegi István és Erika zöldségtermesztő farmja a Szatmár megyei Sándorhomokon. A történet úgy kezdődött, hogy 2012-es lakodalmukat követően István Erikával közösen úgy döntött, nem a szatmárnémeti szülői portára építenek, hanem hazatérnek a román–magyar határ közelében fekvő színmagyar faluba, a nagyszülői telekre gazdálkodni, ahol még élt a nagymama. Erika a Kolozsvár szomszédságában fekvő Szászfenesről jött férjhez Szatmárra: neki sem volt ismeretlen a háztáji gazdálkodás, hiszen amíg a tömeges beköltözések révén szülőfaluja nem vált az ország legnépesebb községévé, a korábban barátságos, élhető településen sokan termesztettek zöldséget.
Diószegi István érettségi után Budapesten végzett vendéglátóipari főiskolát, majd a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, és Szatmárnémetiben dolgozott üzletvezetőként.
,,Ebből meggazdagodni nem lehet, tisztességesen megélni viszont igen” – foglalja össze az elmúlt bő tíz esztendő gazdálkodásának lényegét.
Az öttagú Diószegi család
Fotó: Orbán Orsolya
2014-ben visszavették a nagyszülők által korábban bérbe adott földeket, és mintegy 10 hektár területen láttak hozzá krumplit és zöldségféléket, illetve némi gabonát termeszteni a kis sertéstelep ellátásra. Diószegiék alapelve a több lábon állás. A zöldségtermesztésből és disznótartásból származó jövedelem biztosítja azt, hogy István főállású gazda maradhasson: nem csak a fontosabb mezőgazdasági munkálatokat végzi el, hanem az értékesítés is az ő kezében összpontosul.
A budapesti Agrárminisztérium vándorbölcsőjében a család legkisebb gyereke
Fotó: Orbán Orsolya
Erika asszony egy szatmárnémeti étterem szakácsaként dolgozik, és munka után segédkezik a férjének. Jelenleg gyereknevelési szabadságon van: megérkezett a Diószegi család harmadik palántája. Anyjuk mellett a 9 és 11 éves lányok a baba legjobb pesztrái, a kisfiú élvezi a rá összpontosuló nagy figyelmet.
amely fiatal családoknak jár, amelyek mezőgazdaságból, élelmiszer-előállításból élnek, és kisbabát várnak. ,,Fodor István falugazdász hívott telefonon, hogy nekünk szeretnék adományozni a vándorbölcsőt, amit nagyon szép gesztusnak tartunk. Egy évig van nálunk, utána más gazdához kerül, akik szintén gyereket várnak” – magyarázza a sándorhomoki termelő.
Bakhátas rendszerben terem a nyárutó sikernövénye, a padlizsán
Fotó: Diószegi István
A tágas porta mögött húzódik a család egyik zöldségesföldje. Már megérkezett az ültetésre váró dughagyma, a napokban kerül a földbe, akárcsak a gyökérzöldségek magvai. A fűtetlen fóliasátorban beindult a palántanevelés, hogy a zöldségféléket idejében ki lehessen ültetni. A szabad földön történő zöldségtermesztésre szakosodott család a korai fagyok ellen talajtakaró fóliával védi a zsenge növényeket, hogy szárba szökjenek, és a fagyveszély elmúltával erőteljesen beinduljon a növekedés.
Gazdálkodásuk alapja a jó minőségű vetőmag és vetőgumó, amit akkor is megvásárolnak, ha sok gazda szerint nagyon drága.
Mi kétfajta vetőgumót vásárolunk Székelyföldről, a téli tárolásra szánt burgonya szaporítóanyagát Hollandiából szerezzük be egy magyarországi beszállítón keresztül. Nem olcsó mulatság, de minőségi és mennyiségi termést csak ilyen áron lehet elérni” – magyarázza vendéglátónk, miközben megmutatja a ládákban tárolt vetőgumót.
Nyári emlék. Zöldségrakomány útra készen Kolozsvárra
Fotó: Diószegi István
A szaporítóanyag mellett a zöldségtermesztés sikere a megfelelő irrigáción múlik. Diószegiék minden veteményes parcellába kutat fúrtak, amiből benzinmotoros szivattyúkkal hozzák fel a vizet. A gazda szerint szerencsés helyzetben vannak, mert 6-7 mélyen találnak vizet, így a forró nyarakon is bőven jut víz csepegtetős öntözéssel a növények gyökerére. Az irrigációs csöveket bakhátrendszerben vezetik végig, a paprika, padlizsán és sok más zöldség bőséges termése meghálálja a gondoskodást.
A bő tíz éve üzemelő zöldségfarm önfenntartó. A területalapú támogatáson kívül más uniós forrást nem igényeltek. ,,Nem szeretem az uniós pályázatokkal járó bürokráciát, és a hivatali packázást. Rossz tapasztalataim vannak! Szabad ember akarok lenni, aki a megtermelt zöldséget piaci áron értékesíti, és megél belőle. Ezért a szabadságért vállaltam a gazdálkodást, amit semmiféle alkalmazotti életmódra nem cserélnék már fel” – érvel a szatmári gazda.
Feliratos kerámiatányér az ebédlő falán
Fotó: Orbán Orsolya
Diószegi István elismeri, hogy az idős nemzedékek távozásával kevés fiatalt érdekel a gazdálkodás Sándorhomokon. Holott a falu híres burgonyája iránt ma is nagy a kereslet. ,,Aki megkóstolja a sándorhomoki krumplit, az mindig ilyet akar enni” – jelenti ki magabiztosan vendéglátónk a vásárlói visszajelzésekre alapozva. A három fajta – korai, középidejű és kései – pityóka minden kilója elkél, sőt jóval több termésre is lenne kereslet. A tízhektáros zöldségesfarm ,,vezető ereje” a krumpli, az a sándorhomoki burgonya, ami évtizedekkel ezelőtt az első újkrumpli volt az erdélyi zöldségpiacokon.
Diószegiék értékesítési modellje működik, hiszen terményeik egyharmadát kolozsvári és a kincses város környéki vásárlóknak szállítják megrendelésre. Sokan egész évben a sándorhomoki gazdától rendelnek zöldséget: a szállítmányokat meghatározott időben saját teherszállító járművén fuvarozza a kincses városba és környékére a gazda.
A termés nagyobb részét – a zöldségfélék és a burgonya mintegy 70 százalékát – szatmárnémeti étterem vásárolja fel, a gazda szerint hosszú évek óta elégedettek a kínálattal. Ez az üzleti kapcsolat jelenti a gazdacsalád anyagi biztonságát: a 14 kilométerre fekvő megyeszékhelyre minimális a szállítási költség, és a nagy tételben átadott áru jó áron talál vevőre.
A több lábon álláshoz elengedhetetlen sertéstelep
Fotó: Orbán Orsolya
A gazda rossz véleménnyel van a zöldségpiacokról, többek között a szatmárnémetiről is.
„Olyan emberek árulnak murkot, petrezselymet, hagymát, paprikát, stb., akiknek fogalmuk sincs a zöldségtermesztésről, azt sem tudják, mikor kell elvetni a magot. A hatóságok semmit nem tesznek a piacokat behálózó nyerészkedők ellen, akik gyakran őstermelői igazolvány mögé bújva kereskednek. Alig talál a piacon igazi őstermelő gazdát a vásárló” – mutat rá a visszás zöldségpiaci állapotokra Diószegi István.
A zöldségtermesztés jövőjével kapcsolatban a sándorhomoki gazda úgy látja, hosszabb távon csak a nagyobb termelők maradnak talpon.
Kicsiben a háztáji kertet érdemes megművelni, hogy a legszükségesebb zöldségeket megtermelje a család, de ebből megélni nem lehet.
,,A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák közül többen abbahagyják a kalászos gabona, a kukorica és más haszonnövény termesztését, mert egyre kisebb a jövedelmezőség. Többen fontolgatják, hogy zöldségtermesztésre térnek át. Kérdés, hogy ez a nagyon munkaerő-igényes gazdálkodási forma hány agrárvállalkozónak fog bejönni, hiszen merőben különbözik a gépesített gabonatermesztéstől” – mutat rá az átállás kockázataira vendéglátónk.
Vegyes zöldségeszsákok. Nagyjából már elkeltek a téli tartalékok
Fotó: Orbán Orsolya
Mint mondja, télen is megbecsüli őket, amikor nem tud állandó munkát adni, így a tavaszi dandár idején mindig a portáján vannak. Ez is szerves része a tízéves sikertörténetnek, amit a fiatal házaspár alapozott meg abban a Szatmár megyei faluban, ahol fél évszázada még a legtöbb portán gazdálkodtak, míg manapság két kezén megszámolja az ember a mezőgazdaságból élő családokat.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!