Fotó: Haáz Vince
A tanulmányaikat itthon folytató egyetemistáknak is hatalmas segítség lenne a diákhitel, és bár jó ötlet a külföldi egyetemeken tanuló fiatalokat támogatni, a hazatérésüket ösztönözni, ezt nem szerencsés a hazai egyetemeket választók hátrányos megkülönböztetésével megvalósítani – vélik a lapunk által megszólaltatott érintettek.
2021. április 07., 08:132021. április 07., 08:13
Sokat segítene, ha Romániában létezne a diákhitel intézménye, hiszen sokan olyan nagyvárosban folytatják a tanulmányaikat, ahol az élet költségesebb, ezért az egyetemi éveik alatt már kénytelenek munkát vállalni, ami a tanulmányaik rovására megy – fogalmazta meg a Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy bukaresti kormányzati illetékesek egy olyan tervezeten dolgoznak, amely egyfajta diákhitelt biztosítana a külföldön tanuló romániai egyetemistáknak, hazatérésüket pedig azzal ösztönöznék, hogy aki úgy dönt, itthon kamatoztatja a megszerzett tudást, nem kell törlesztenie a kölcsönt.
és ezt az sem ösztönzi jobban, ha ez esetben a hitelt vissza kell fizetnie, hiszen gond nélkül talál olyan jól fizető állást, hogy a béréből törlessze a kölcsönt.
– szögezte le Soós Anna.
Anyagi támogatást biztosíthat a román állam a külföldi egyetemeken tanuló romániai diákoknak, ha pedig hazatérnek, nem kell visszafizetniük a pénzt egy készülő törvénytervezet szerint.
A BBTE rektorhelyettese minden szinten azt szorgalmazza, hogy a kormány építtessen kollégiumokat a nagy egyetemi központokban, ahol minőségi felsőfokú oktatás zajlik, biztosítva az egyetemi hallgatóknak a lakhatási feltételeket. Ilyen módon az ország bármelyik részéről eljuthatnak a fiatalok Kolozsvárra, Bukarestbe, Temesvárra vagy éppen Jászvásárra, ahol felszívják az egyetemi élet és a fejlődő város lehetőségeit, majd hazatérnek a szülőföldjükre. „Már az sem egyszerű, hogy a hazai egyetemi központokból hazatérésre bírják a fiatalokat, erre is érdemes lenne támogatási rendszert, közpolitikát kidolgozni, például ha egy fiatal az egyetem elvégzése után hazatér, akkor ne kelljen visszafizetnie a diákhitelt” – fogalmazta meg Soós Anna.
„Nem vitás, hogy szükség van olyan támogatási rendszerre, amely hazacsábítja a külföldön tanuló fiatalokat, de
– szögezte le kérdésünkre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke. Hozzátette, abból a megközelítésből sem a legjobb megoldás diákhitellel segíteni a külföldi egyetemeken tanulókat, mivel ez nem jelent garanciát arra, hogy a tanulmányaik befejezése után hazatérnek, hiszen nagy eséllyel külföldön találnak olyan munkát, hogy a kölcsönt nyugodtan visszafizessék.
amikor szembesülnek az anyagi nehézségekkel, valamint azzal, hogy három-négy évig megfeszített tempóban tanulniuk kell. A romániai egyetemeken akár 40 százalékos is lehet a lemorzsolódási arány, de azt nem tehetik meg, hogy érdemtelenül átengedik őket, hiszen meg kell őrizni az egyetemi oklevél értékét. A diákhitel a Sapientia korábbi rektora szerint a lemorzsolódást is csökkentené, hiszen ilyen esetben nemcsak a tanulási lehetőséget veszítenék el a fiatalokat, hanem az addig felvett hitelt is vissza kellene fizetniük, így komolyabban vennék a tanulást. Dávid László felidézte, amikor húsz évvel ezelőtt semmiből kellett egyetemet teremteni, felmerült, hogy az elitképzésnek van jövője. Aztán rá kellett jönni, hogy Erdélyben, Székelyföldön sok jó képességű fiatal nem tanul tovább, mert anyagi lehetőségeiben korlátozott, nem tudja vállalni, hogy elmegy Kolozsvárra tanulni, és nekik is próbáltak esélyt biztosítani.
– vallja Dávid László, aki szerint egyensúlyra van szükség, vagyis az oktatási közpolitikákat úgy kell kialakítani, hogy a visszajelzések hosszú távon érkeznek be. „Ha most valamit elrontunk, annak tíz év múlva lehet hatása, nemzedékek sorsát pecsételve meg” – szögezte le a Sapientia EMTE szenátusának elnöke.
Másrészt egy ilyen támogatással arra ösztönözhetik a tehetséges fiatalokat, akik bármelyik egyetemre bejuthatnak, hogy inkább válasszák a külföldi tanintézeteket, hiszen akkor olyan segítséget is megkaphatnak, amire itthon nem jogosultak.
Fotó: Haáz Vince
„Minden segítség jól jön, szükség van olyan ösztönző programra, amely arra buzdítja a külföldön élő, tanuló, dolgozó fiatalokat, hogy hazatérjenek, itthon építsenek karriert és jövőt, viszont ezt meg kell előznie egy felmérésnek” – fogalmazott eközben megkeresésünkre Oltean Csongor, a bukaresti sport és ifjúsági minisztérium államtitkára. Kifejtette, fontos kezdeményezés lehet, hogy diákhitellel segítsék a külföldön tanuló fiatalokat, de
Az ifjúsági szakpolitikus elmondta, a minisztériumban most rakják össze a következő 7–10 éves ifjúsági stratégiát, amiben kitérnek a külföldön tanuló, dolgozó fiatalokra is, hiszen ők is értékes polgárai az országnak, értékes tagjai a magyar közösségnek.
– húzta alá az ifjúsági államtitkár. Elmondta, találkozókat szerveznek az ifjúsági szervezetekkel, intézményes szintre viszik a javaslataikat. Ugyanakkor zajlik a minisztériumok közötti egyeztetés, hogy az ifjúsági stratégia ne maradjon papíron, mint a hét évvel ezelőtti, hanem alkalmazható és működőképes legyen.
Az aradi börtön egyik elítéltjét hétfő délután megölte a cellatársa.
A régi összetételű kolozsvári tanács utolsó, keddi ülésén szavazhatják meg a nagyvárost és agglomerációját kiszolgáló helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát. Négy év múlva indulhatna az első HÉV.
Szabálytalanságot szabálytalanságra halmozott egy Arad megyei fiatalember vasárnap este: kábítószer hatása alatt ellopott egy autót, felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett, a rendőri felszólításra nem állt meg, majd balesetezett.
Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.
Először állt szolgálatba Afrikából érkezett diakónus Erdélyben, a fiatal piarista az első afrikai a Gyulafehérvári Főegyházmegyében.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely új polgármesterét, és a székelyföldi város közgyűlése is megalakult.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a Bánságban 21 Celsius-fok is lehet, jövő héten azonban fokozatosan lehűl az idő; esőre október utolsó és november első napjaiban lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Őrizetbe vett hétfőn a rendőrség egy 23 éves marosbogáti fiatalembert, aki a gyanú szerint vasárnap este késszúrással megölt egy 55 éves férfit Radnót egyik utcáján.
Beutalták a besztercei megyei klinikai kórház ortopédiai osztályára azt a férfit, akire medve támadt vasárnap délután egy legelőn Beszterce-Naszód megyében – írja az Agerpres hírügynökség.
Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!