Zakariás Zoltán, Lorena López de Lacalle, Raül Romeva i Rueda és Szilágyi Zsolt a kolozsvári sajtóértekezleten
Fotó: EMSZ sajtóirodája
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
2024. május 11., 13:022024. május 11., 13:02
A megbeszélésen Lorena López de Lacalle, az EFA elnöke, és Raül Romeva i Rueda, az EFA bizottsági elnöki tisztségre javasolt ,,csúcsjelöltje", a korábban a katalán függetlenségi törekvésekben vállalt szerepéért bebörtönözött volt katalán külügyminiszter, valamint Zakariás Zoltán parmenti képviselő, az EMSZ országos elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMSZ külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője vett részt.
,,Baszk, valamint katalán barátainkkal együtt valljuk, hogy létező problémáinkra egyetlen valódi megoldás lehet, és az nem más, mint az autonómia. Politikai közösségünk immár nyolc éve tagja az európai regionalistákat és autonomistákat tömörítő Európai Szabad Szövetségnek, a célunk pedig, hogy az erdélyi magyarok jogos önrendelkezési igényét a nemzetközi fórumokon is megjelenítsük” – fogalmazott az EMSZ külügyi kabinetvezetője.
Hozzátette: az erdélyi magyarok problémáinak és békés önrendelkezési követelése ,,láthatóvá tételére” kiváló alkalom a most kezdődő EP-választási kampány.
,,Vissza kell térnünk az Európai Unió alapító atyái által is vallott elvekhez, s újra magunkénak kell érezzük az EU jelmondatát, amely az Egyesülve a sokféleségben. Ha az Európai Unió vezetése nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségeket és ezek jogait, nem mondhatja el magáról, hogy mindannyiunkat képvisel” – jelentette ki az EFA elnöke. Szerinte új megegyezésre van szükség az EU megújításával kapcsolatban, eddigi megállapodásainkat pedig felül kell vizsgálni.
,,A túlközpontosított döntéshozatal senkinek sem jó. Változtatnunk kell ezen, miként azzal is számolnunk kell, hogy az Európai Unió ajtaján kilenc, felvételre váró ország is kopogtat. Közösen kell választ találnunk Európa védelmi és közegészségügyi kérdéseire is, ahhoz azonban, hogy ezeket megoldhassuk, át kell szerveznünk az EU működését, és meg kell szüntetnünk az Európai Tanács túlhatalmát” – fogalmazott az EFA elnöke.
Raül Romeva i Rueda szerint első lépésként az EU-nak el kellene ismernie ezt a nyelvi-, nemzeti- és kulturális sokszínűséget, az embereknek pedig széles körben kellene biztosítani azt a jogot, hogy maguk döntsenek saját sorskérdéseikről.
,,Európa nagyhatalmi csoportjait természetesen zavarja a mi álláspontunk, hiszen ők jobban szeretnének egy uniformizált Európát, ahol nincsenek nemzeti kisebbségi identitások. De ez nem demokratikus, mi nem ezt az Európát védjük. A választások közeledtével érdemes aláhúznunk újra: a demokrácia olyan eszköz, amely a sokféleségen, a helyi valóságok megfogalmazásán, a nyelvi- és kisebbségi jogokon nyugszik. Az európai parlamenti választások alkalmával küldjünk egy egyértelmű és határozott üzenetet Brüsszelbe:
– hangoztatta az EFA katalán csúcsjelöltje.
A sajtótájékoztató végén Zakariás Zoltán elmondta: ,,Az európai parlamenti választások változást kell hozzanak az EU működésében, hiszen csak így érhető el, hogy a nemzeti kisebbségek problémáira is megoldásokat találjunk. A döntéshozóknak is be kell látniuk: az EU csak akkor lesz erősebb, ha állampolgárai nem szenvednek el semmiféle diszkriminációt” – idézte az EMSZ elnökét a párt sajtóirodája.
Az RMDSZ-szel kötött megállapodás értelmében, az EMSZ jelöltjeként Szilágyi Zsolt a negyedik helyen szerepel a ,,magyar összefogás” európai parlamenti jelöltlistáján, amellyel az RMDSZ indul a július 9-i EP-választáson.
Hazaárulás, tönkre teszik a spanyol nemzetállamot – ilyen vádak zúdultak a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE), miután kiderült: a parlamenti támogatást csak úgy tudta megszerezni, hogy amnesztiát ígért a katalán függetlenségi politikusoknak.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.
Először állt szolgálatba Afrikából érkezett diakónus Erdélyben, a fiatal piarista az első afrikai a Gyulafehérvári Főegyházmegyében.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely új polgármesterét, és a székelyföldi város közgyűlése is megalakult.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a Bánságban 21 Celsius-fok is lehet, jövő héten azonban fokozatosan lehűl az idő; esőre október utolsó és november első napjaiban lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Őrizetbe vett hétfőn a rendőrség egy 23 éves marosbogáti fiatalembert, aki a gyanú szerint vasárnap este késszúrással megölt egy 55 éves férfit Radnót egyik utcáján.
Beutalták a besztercei megyei klinikai kórház ortopédiai osztályára azt a férfit, akire medve támadt vasárnap délután egy legelőn Beszterce-Naszód megyében – írja az Agerpres hírügynökség.
Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával a Kolozs megyei Noszolyon. Kató Béla erdélyi református püspök különleges alkalomnak nevezte a vasárnapi templomszentelést.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
szóljon hozzá!