Zakariás Zoltán, Lorena López de Lacalle, Raül Romeva i Rueda és Szilágyi Zsolt a kolozsvári sajtóértekezleten
Fotó: EMSZ sajtóirodája
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
2024. május 11., 13:022024. május 11., 13:02
A megbeszélésen Lorena López de Lacalle, az EFA elnöke, és Raül Romeva i Rueda, az EFA bizottsági elnöki tisztségre javasolt ,,csúcsjelöltje", a korábban a katalán függetlenségi törekvésekben vállalt szerepéért bebörtönözött volt katalán külügyminiszter, valamint Zakariás Zoltán parmenti képviselő, az EMSZ országos elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMSZ külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője vett részt.
,,Baszk, valamint katalán barátainkkal együtt valljuk, hogy létező problémáinkra egyetlen valódi megoldás lehet, és az nem más, mint az autonómia. Politikai közösségünk immár nyolc éve tagja az európai regionalistákat és autonomistákat tömörítő Európai Szabad Szövetségnek, a célunk pedig, hogy az erdélyi magyarok jogos önrendelkezési igényét a nemzetközi fórumokon is megjelenítsük” – fogalmazott az EMSZ külügyi kabinetvezetője.
Hozzátette: az erdélyi magyarok problémáinak és békés önrendelkezési követelése ,,láthatóvá tételére” kiváló alkalom a most kezdődő EP-választási kampány.
,,Vissza kell térnünk az Európai Unió alapító atyái által is vallott elvekhez, s újra magunkénak kell érezzük az EU jelmondatát, amely az Egyesülve a sokféleségben. Ha az Európai Unió vezetése nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségeket és ezek jogait, nem mondhatja el magáról, hogy mindannyiunkat képvisel” – jelentette ki az EFA elnöke. Szerinte új megegyezésre van szükség az EU megújításával kapcsolatban, eddigi megállapodásainkat pedig felül kell vizsgálni.
,,A túlközpontosított döntéshozatal senkinek sem jó. Változtatnunk kell ezen, miként azzal is számolnunk kell, hogy az Európai Unió ajtaján kilenc, felvételre váró ország is kopogtat. Közösen kell választ találnunk Európa védelmi és közegészségügyi kérdéseire is, ahhoz azonban, hogy ezeket megoldhassuk, át kell szerveznünk az EU működését, és meg kell szüntetnünk az Európai Tanács túlhatalmát” – fogalmazott az EFA elnöke.
Raül Romeva i Rueda szerint első lépésként az EU-nak el kellene ismernie ezt a nyelvi-, nemzeti- és kulturális sokszínűséget, az embereknek pedig széles körben kellene biztosítani azt a jogot, hogy maguk döntsenek saját sorskérdéseikről.
,,Európa nagyhatalmi csoportjait természetesen zavarja a mi álláspontunk, hiszen ők jobban szeretnének egy uniformizált Európát, ahol nincsenek nemzeti kisebbségi identitások. De ez nem demokratikus, mi nem ezt az Európát védjük. A választások közeledtével érdemes aláhúznunk újra: a demokrácia olyan eszköz, amely a sokféleségen, a helyi valóságok megfogalmazásán, a nyelvi- és kisebbségi jogokon nyugszik. Az európai parlamenti választások alkalmával küldjünk egy egyértelmű és határozott üzenetet Brüsszelbe:
– hangoztatta az EFA katalán csúcsjelöltje.
A sajtótájékoztató végén Zakariás Zoltán elmondta: ,,Az európai parlamenti választások változást kell hozzanak az EU működésében, hiszen csak így érhető el, hogy a nemzeti kisebbségek problémáira is megoldásokat találjunk. A döntéshozóknak is be kell látniuk: az EU csak akkor lesz erősebb, ha állampolgárai nem szenvednek el semmiféle diszkriminációt” – idézte az EMSZ elnökét a párt sajtóirodája.
Az RMDSZ-szel kötött megállapodás értelmében, az EMSZ jelöltjeként Szilágyi Zsolt a negyedik helyen szerepel a ,,magyar összefogás” európai parlamenti jelöltlistáján, amellyel az RMDSZ indul a július 9-i EP-választáson.
Hazaárulás, tönkre teszik a spanyol nemzetállamot – ilyen vádak zúdultak a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE), miután kiderült: a parlamenti támogatást csak úgy tudta megszerezni, hogy amnesztiát ígért a katalán függetlenségi politikusoknak.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!