Fotó: Boda Gergely
2007. július 20., 00:002007. július 20., 00:00
Az előadók nemzetközi kitekintést nyújtottak a különféle önrendelkezési törekvések sikerességéről, ugyanakkor a romániai magyarság autonómiaigényének hátterét, valamint a megvalósítás esélyeit latolgatták.
Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: az általa irányított testület elsősorban az önrendelkezés szándékának kinyilvánításával szeretne hozzájárulni az autonómia kivívásához. Az autonómiáról szóló népszavazási kezdeményezéssel az SZNT éppen azt akarta jelezni a román politikai elitnek, hogy a magyarság igényli a területi önrendelkezést. A téma nemzetközi elismertetése is rendkívül fontos az autonómia megvalósításához – mutatott rá Fodor.
Populizmus, liberalizmus
Daniel Barbu politológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek két legfőbb akadályára mutatott rá. Szerinte a jelenlegi román társadalomban az akadályok egyike a populizmus, a másik pedig a liberalizmus. Mint mondta, a populizmus azért jelent csapdát, mert a nép élén álló karizmatikus vezető a centralizált államstruktúrát használja fel hatalma erősítése ér-dekében. Így valamennyi, a decentralizációt, az önrendelkezést célzó törekvés veszélyesnek minősül a populista hatalom szemében. A liberalizmus alapelvei közé viszont egyetlen önrendelkezési forma, a személyi autonómia tartozik, így a területi önrendelkezést sem támogatja. Szerinte a székelyek önrendelkezési formáját a liberális államhatalom akkor fogadná el, ha azt valamilyen gazdasági érdekcsoport támogatná. „Például ha a székelyek turizmusfejlesztési szövetséget alakítanának” – adott ötletet a politológus.
Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor paródiával szemléltette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek történetét. Előadásában Sógor „fordított történetet” adott elő, amelyben Tőkés László áll az RMDSZ élén, a székelyföldi régió pedig – hatalmas gazdasági ereje által – a szórványmagyarság intézményeit támogatja.
Funkcionális igények
Orbán Balázs politológus előadásűban elhangzott, hogy az önrendelkezés kivívásának eszközei közé tartozik az autonómiaigény kinyilvánítása, az érdekek megfelelő politikai képviselete, a többségi társadalomban a partnerek megtalálása, illetve az anyaország támogató viszonyulása.
„Tisztáznunk kell, hogy az autonómiatörekvést normalitásnak vagy anormalitásnak tekintjük” – szögezte le Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Szerinte ennek a kérdésnek az eldöntésében a funkcionalitásból kell kiindulni. „Ha erdélyi magyarként az én életemben Bukarest több gondot okoz, mint amennyi problémát megold, akkor az autonómiatörekvést normálisnak kell tekintenünk, hiszen funkcionális igényt képvisel” – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt. Előadásában egyébként az EMNT alelnöke a megmaradáseltűnés kettősségének tükrében értelmezte az autonómiát. Mint mondta, az önrendelkezés az erdélyi magyar számára a megmaradás biztosítéka, az eltűnés fenyegetését azonban az asszimiláció, a kivándorlás egyaránt képviseli.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.
Szatmár megye területén kábítószert forgalmazó bűnbandát számolt fel a rendőrség, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba került. A bűnügyi eljárás során 15 házkutatást hajtottak végre a hatóság emberei.
Szolidaritási akciót hirdet az Ökumenikus Segélyszervezet a nehéz helyzetbe került Parajd támogatására – közölte a karitatív szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a megyei közlekedési rendőrséggel közösen megelőző-jellegű ellenőrzési akciót tartottak a sorompó nélküli vasúti átjárók környékén.
A parajdiak megsegítésére indított gyűjtést Török László, Nagyszalonta polgármestere. Közleményében úgy fogalmaz, hogy ,,Nagyszalonta nem felejti el hova tartozik! Parajd, veletek vagyunk!”
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
Tűzoltók, rendőrök, csendőrök, katonák és önkéntesek küzdenek továbbra is az áradás következményeivel, erősítik és magasítják a gátakat, töltéseket, szivattyúzzák a vizet a gazdaságokból – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.
Többéves pereskedés után elkezdődhet az építkezés az egykori Minerva részvénytársaság Brassai utcai telkén, ahol erdélyi jelentőségű, többfunkciós művelődési és tudományos központot hoznának létre. A terveket sajtótájékoztatón ismertették.