Nézeteltérést szül a rohammentő-szolgálat fejlesztése.
A megyei mentőszolgálatok leépülésével járhat a Hargita megyei mentősök szerint egy új rohammentő-szolgálat létrehozása. A 7-es számú Központi Fejlesztési Régiót alkotó hat megye (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben) tanácsai tavaly társulási szerződést kötöttek egy regionális mentőhálózat létrehozására, amelyben a műszaki mentést végző tűzoltók mellett kapna helyet a sérültek ellátása, szállítása is.
2007. január 12., 00:002007. január 12., 00:00
A Hargita megyei tanács a december 27-i ülésén már meg is szavazta 100 ezer lej kifizetését a regionális mentőhálózatra. A megyei mentőszolgálat - bár háromszor is fordultak ilyen kéréssel a megyei tanácshoz - eredménytelenül igényelt támogatást 2006-ban. “Egy párhuzamos rendszer kiépítése többe kerül, mint a meglévő korszerűsítése” – állítja dr. Péter Szilárd, a Hargita megyei mentőszolgálat igazgatója. “Mi magunk is szakemberhiánnyal küszködünk, és a megye mentőautóiból is - állapotát és felszereltségét tekintve - mindössze hat felel meg az európai szabványoknak” – mondta az igazgató, aki szerint a tervezett szolgáltatás nem rendelkezhet majd megfelelően képzett személyzettel, hiszen három hónapos tanfolyamokkal nem lehet pótolni a hároméves szakképzést. “A sürgősségi ellátás nem a perfúzió bekötését vagy a törött végtag rögzítését jelenti, egy rövid tanfolyam elvégzésével nem szerezhet senki jogot gyógyszeres kezelés megállapítására, vagy modern orvosi eszközök használatára. Másrészt ha két rendszert kell finanszírozni, a már most is elavult autóink és eszközeink felújítására még annyi pénz sem jut, mint eddig” – sorolta az új mentőszolgálat elleni kifogásait dr. Péter Szilárd.
Gázpedál-szindróma
Annak ellenére, hogy a meglévő mentőszolgálat az elvárt riasztási feltételeknek nem minden régióban tud megfelelni, országos összehasonlításban - a lefedettséget tekintve - az elsők között szerepel Hargita megye. A szabályzat értelmében városokba hat, falvakba tizenkét perc alatt kell a beteghez kiérnie a mentőautónak. Az igazgató szerint ezt a csíki és a gyergyói medencében, illetve Maroshévíz körzetében általában teljesíteni tudják, viszont Udvarhelyszéken még fejleszteni kell a mentőhálózatot ahhoz, hogy időben elérjék mind a 126 települést. A székelyudvarhelyi mentőállomás mellet Székelykeresztúron, Korondon és délelőttönként Parajdon működik mentőszolgálat, ezt a három szolgálat mintegy 110 ezer személyt szolgál ki. “Az elmúlt tizenhárom évben hat mentőautót kaptunk az egészségügyi minisztériumtól, és tizenhatot adományozóktól” – ismertette a székelyudvarhelyi helyzetet dr. Ambrus József, a mentőállomás vezetője. “Korát és mértét tekintve mindössze két autó felel meg az európai szabványoknak. Felszereltség szempontjából jobban állunk, de ezt adományokból, saját fejlesztés eredményeként sikerült elérni” – mondta Ambrus doktor, aki szerint az egészségügyi minisztérium mostohagyermekének tekinti a mentőszolgálatot, amely valójában az adományozóknak köszönheti működését. Szerinte is kidobott pénz egy újabb mentőszolgálat kiépítése, mint fogalmazott: a tervezett rendszerrel a katasztrófavédelem leple alatt “lenyúlják” a nagysürgősséget. “A gázpedál-szindróma lép működésbe: izomba adott fájdalomcsillapító, aztán minél hamarabb eljutni a kórházba. A helyszínen végzett azonnali életmentő beavatkozást azonban nem lehet a sebességgel kiváltani.” Az udvarhelyszéki mentőszolgálat normális működéséhez még legalább három szakorvosra és három gépkocsivezetőre lenne szükség, azonban az egészségügyi minisztérium már a tavaly sem hagyott jóvá személyzetbővítést.
Mire pályáznak?
“A Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék egy közös pályázásra társultak, nem a mentőszolgálattal párhuzamos intézmény létrehozására”- pontosított Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. “Ez egy kilenc és fél millió eurós projekt, amellyel a sürgősségi mentést kívánjuk európai színvonalra emelni. 85 százalékot az európai strukturális alapból, 13 százalékot pedig az országos költségvetésből akarunk elnyerni. A hat megyének saját költségvetésükből csak a költségek két százalékát kell biztosítania. Ebből Hargita megye önrésze a 100 ezer lej, amiről a decemberi utolsó tanácsülés döntött” – ismertette a pályázat feltételeit Borboly. Az alelnök érthetetlennek nevezte a mentőszolgálat vezetőinek félelmeit, mint mondta, folyamatosan egyeztettek terveikről a szakemberekkel. Emellett Hargita megye külön kikötése volt a társuláskor, hogy az elnyert pályázati pénz felhasználásába vonják be a megyei mentőszolgálat képviselőit is. “A roham-mentőkhöz hasonló jellegű szolgáltatást akarunk létrehozni, de nem a mentőszolgálat mellett vagy helyett, hanem velük közösen. Igaz, hogy a projekt-gazda Maros megyében a SMURD a belügyminisztériumhoz tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy önálló intézményként kell a műszaki mentést a többi megyében is megszervezni” – mondta Borboly Csaba. Lokodi Edit, a projekt-menedzser Maros megyei tanács elnöke a Krónika kérdésére kifejtette: Maros megyében semmiképpen nem egy harmadik mentőszolgálat kiépítésére gondoltak, hanem a már meglévő rohammentők (SMURD) szolgáltatásainak továbbfejlesztésére. Mint mondta: a Maros megyei mentőszolgálat már nem is végez sürgősségi mentést, ez a SMURD hatáskörébe tartozik a megyében. „Nem a megyei tanács felelőssége, ha az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó mentőszolgálatok nem az orvosok elvárásai szerint fejlődtek. Az országos stratégia is azt mutatja, hogy a 112-es hívószámmal riasztható polgár-, tűz- és katasztrófavédelem fejlesztését kell prioritásként kezelni. Ebbe tartozik a sürgősségi ellátás is” - mondta Lokodi Edit. Hozzátette: Marosvásárhelyen több mint tíz éve működik a rohammentő-szolgálat, ott sem volt súrlódásmentes a megyei mentőszolgálattal kialakított kapcsolatuk, de mára már tisztázódott a helyzet.
Színvonalas katasztrófafédelem
A 7-es számú Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék által aláírt társulási szerződésben a szükségállapotok országos kezelési rendszerének (SNMSU) részeként, a polgári- tűz- és katasztrófavédelmi kötelezettségeik ellátásának javítását jelölték meg a társulásuk céljaként. A 2004/21-es számú sürgősségi kormányrendelet ezen feladatok megszervezését és finanszírozását a belügyminisztérium és a helyi közigazgatás közös feladatává tette. “A tűzoltóság katonai szervezet, belügyminisztériumi alárendeltségben. A tűzoltóság keretében szervezett SMURD-ot és egy civil szervezetet, a mentőszolgálatot nem lehet összekeverni, Maros megyében is párhuzamosan működnek” – mondta dr. Ambrus József.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pokolinak látta a lemondása óta eltelt másfél évet Novák Katalin, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, de önkénteskedett, és az Istenbe vetett hite átsegítette a nehézségeken.
Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.
Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.
A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.
Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a Partiumot és a Bánságot összekötő ferdekábeles hídon, ezért kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt, hogy javítsák ki a hibákat.
Büntetőeljárást indított a Temes megyei rendőrség, miután kedden három személy – köztük egy gyermek – egy temesvári tömbház felvonójával a második emelet magasságából a mélybe zuhant.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.