Piheni Annamária hazatért érmelléki falujába, hogy szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozzon
Fotó: Makkay József
A hosszan tartó nyári szárazságot követő esős ősz a szőlészetekben is gondot okoz. A szőlőrothadást és a darazsak kártételét előbbre hozott szürettel próbálják ellensúlyozni, összességében azonban jó évet zárhatnak a borászok. Az érmelléki Bihardiószeg kézműves pincészete az igényesebb fogyasztókat célozza.
2022. október 16., 08:252022. október 16., 08:25
2022. október 16., 13:462022. október 16., 13:46
Javában tart a szüret Piheni Annamária 2,2 hektáros bihardiószegi birtokán. A községközpont szomszédságában fekvő határrészt a helyiek Nagyjankának hívják, ezért is fontos az agrárvállalkozó számára a dűlő megnevezése. A Yanka Winery nevet viselő pincészet kezdőbetűje nem sznobizmusból váltott Y-ra, hanem megalapozott magyarázata van: vendéglátóm ezzel a formával akarja érzékeltetni a szőlőtőke és a borospohár alakját.
Fotó: Makkay József
A pincészetet a környéken sokan ismerik, hiszen több borkóstolón bemutatták kiváló kézműves nedűit.
A szüretelő női csapat éppen a cabernet sauvignon fajtát szedi: a fehér királyleányka és a tramini mellett a vörös cabernet került idéntől bioművelésbe. A hosszan tartó aszályos időjárás ellenére a szőlőfürtök szépen fejlettek, azonban a házigazda szerint a szőlő bármennyire is bírja a tartós szárazságot, a harmonikus ízek kialakulásához némi nyári csapadékra lett volna szükség, ami az Érmelléken is több hónapon át hiányzott.
Szüretelők Piheni Annamária birtokán. A szeszélyes időjárás ellenére a cabernet franc szőlőfajtának szép hozama lett
Fotó: Makkay József
„Most ugyan szép zöld a sorok közötti növényzet, de két hónappal ezelőtt olyan volt, mintha gyomirtóztunk volna: ennyire kopár szőlőföldet emberemlékezet óta nem láttak a környékbeli boros gazdák. Kaszálni sem kellett, mert nem volt mit” – magyarázza Annamária, aki utánfutós traktorával szállítja el az aljban található présházba a műanyag ládákba szedett szőlőt.
Ha nincs eső, egy csomó kórokozó ellen sem kell védekezni – ezek a légköri nedvesség hatására terjednek –, azonban az ősz beköszöntével a valóság másként fest. A szeptemberi–októberi esős időjárás miatt az érmelléki szőlősökben fekete rothadás ütötte fel a fejét, ami elsősorban a kadarkát és a szintén vörös merlot szőlőt viseli meg. A magyarországi borvidékeken széles körben elterjedt kadarka Erdélyben nem túl népszerű: a környéken is jobbára Piheniék termesztik kiváló bora miatt. Idén sokat kell „babozni”: a rothadt szemeket kézzel szedik le a károsodott fürtökről, a darálóba csak az ép rész kerülhet, hogy ne rontsa el a bort. Egy leszedett kadarkafürtön mutatja vendéglátóm, mennyire tömött és vékony héjú a termés, ezért könnyebben megbetegedhet a szőlő. A szomszédos parcellán a környék hagyományos fajtájával, a bakatorral próbálkoznak – ebből egy kampány keretében több gazda ültetett –, idén azonban nagyon megtámadták a termést a darazsak.
Fotó: Makkay József
A földben hosszú ideig kitartó akác sasfákkal kifeszített támrendszert a sorokon nemes rozsdás fémoszlopok váltják. Az ökogazdálkodást vállaló Piheni Annamária nem mezőgazdásznak tanult, de azt vallja, hogy építészmérnöki munkája művészi alkotás tekintetében rokon a kézműves borok készítésével. A korábban ökoházak tervezésével is foglalkozó szakember Temesvárról telepedett haza, hogy szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozzon.
Fotó: Makkay József
„Édesapám boraiból elvittem egykori főnökömnek és kollégáimnak, és mindenki dicsérte. Közben terveztem egy vinotékát is, ahol borokat kóstoltunk meg, és lassan megérlelődött bennem, hogy igazából itthon van a helyem, az Érmelléken. A váltásban szerepet játszott, hogy az eredetileg félhektáros szőlőbirtokot édesapám el akarta adni, mert azt mondta, ha nem jövünk haza, hosszabb távon neki nincs ereje a gazdálkodáshoz” – meséli az indulás körülményeit a jankafalvi borász. Megemlíti, hogy közben kiderült, a mellettük levő gazos földterület is eladó, így kapóra jött, hogy nagyobb parcellára nyújtsanak be uniós pályázatot. Az elnyert támogatással 2016-ban 1,6 hektárra sikerült szőlőt telepíteni, három év múlva pedig már termett. Onnantól fogva nem volt kérdés, hogy az új birtoknak állandó gazda kell a szőlészeti és borászati munkálatok elvégzéséhez. A teendők annyira sokasodtak, hogy idén már nem futotta háztervezésre, így Annamáriából főállású gazda lett. Férje Nagyváradon dolgozik, de amikor ideje engedi, ő is besegít a várostól bő harminc kilométerre fekvő birtokon. A gazdaságban napszámosok is dolgoznak, de az alapember Piheni Annamária édesapja. Az egykori gépészmérnök úgy nőtt fel, hogy a családban, a szülők és nagyszülők kertjében mindig volt szőlő, amit munka mellett ők is műveltek.
Fotó: Makkay József
A szűkös pincét jövőre szeretnék kibővíteni: már nehezen férnek a tölgyfahordók, a tartályok és a palackozott borok. A bor kereskedelmi forgalmazásához most várják a szükséges engedélyeket, ami egy hosszú, bürokratikus eljárás végállomását jelenti. Az Érmelléken pár boros gazda vágott bele borászatának hivatalossá tételébe, a többség ömlesztve árulja a bort.
A gazda engedély birtokában is csak azokra a borfajtákra kaphat zárjegyet, amelyek a hivatalos romániai nyilvántartásban szerepelnek. Annamária szerint engedélyezett pincészet zárjegy nélküli borospalackokat is forgalmazhat, de a címkén nem lehet feltüntetni a fajtaösszetételt. Holott egy kézműves pincészetben – mint a Yanka Winery –, a folyamatos kísérletezés, háziasítás, a tájborok kialakítása fontos tevékenység, ami siker esetén a pincészetnek hoz hírnevet. Ma már több ilyen boruk van, például az újdonságnak számító kadarka-cabernet háziasítás, vagy a gyógynövények hozzáadásával készülő, úgynevezett herbálborok kadarkából vagy királyleánykából. Vannak borversenyeket nyert, aranyérmes boraik is, de házigazdám különösebben nem lelkesedik a versenyekért.
Fotó: Makkay József
„Az ilyen típusú kézműves borok nehezebben értelmezhetők. Inkább „beszélgetős borok”: idő kell, amíg kinyílnak és megmutatják valódi értéküket. A százas nagyságrendű bormustrák mellett a zsűrinek erre nincs ideje. Boraimat borkóstolókon szeretem bemutatni, és a közönségre bízni értékelésüket” – érvel a borosgazda, aki télen Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Csíkban tervez közönségtalálkozókat. Mint fogalmaz, a kézműves borokat készítő termelő számára ez a legjobb mód a megmérettetésre. Ezt követően a borok a környező szaküzletekbe kerülnek, áruházi kínálat ugyanis nem jön szóba. Ahhoz sokkal nagyobb mennyiség kell, másrészt a kézműves minőséget nem lehet hónapokon át, vagy akár egy évig áruházi polcon tartani. Az ilyen bornak pincehőmérséklet kell. Piheni Annamária elismeri, hogy Erdélyben a kis borászatok nehezen tudnak talpon maradni.
A kézműves pincészetnek meg kell találnia az igényesebb fogyasztók táborát, ahol a minőségi és egészséges borokért valamivel többet hajlandók fizetni. Eddigi borkóstolóik azt igazolják, hogy jó úton járnak.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal kezdeményezi, hogy a pápai útként ismert utat, amelyen Ferenc pápa 2019-ben végig haladt a Hármashalom-oltárhoz, a hétfő reggel elhunyt Szentatyáról nevezzék el.
A meteorológusok szerint az ilyenkor megszokottnál jóval melegebb időjárás várható húsvét hétfőjén az ország legtöbb vidékén.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
szóljon hozzá!