Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Ugyan biztosat még nem lehet állítani, de az eddigi leletek és az előkerült épületmaradványok alapján nem kizárt, hogy II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta sírját találták meg magyar és román régészek a Temes megyei Egresen. A leletek értéke azért is felbecsülhetetlen, mert Árpád-kori királysírokra Magyarországon is alig akad példa, értékelték a Krónikának a szakemberek.
2019. augusztus 28., 18:402019. augusztus 28., 18:40
2019. augusztus 29., 08:162019. augusztus 29., 08:16
Árpád-kori királysír alig került elő eddig a történelmi Magyarország területén, ezért is felbecsülhetetlen értékű az a lelet, melyet az idei régészeti feltárások során találtak magyar és román régészek a Temes megyei Egresen.
Később is megmaradt királyi pártfogásban, olyannyira, hogy ide temetkezett II. András magyar király (1176 körül – 1235) és második felesége, Courtenay Jolánta is – ismertette a Krónikával az ásatás jelentőségét telefonon Major Balázs, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Tanszékének igazgatója szerdán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatót követően.
Egresen 2013 óta folyik régészeti feltárás román és magyar szakemberek részvételével, a temesvári Bánsági Múzeum és a magyarországi egyetem együttműködése révén.
biztosítva a lelőhelyet és a kollégákat, és magyar-román összefogással megindult a kutatás” – idézte fel lapunknak telefonon Major Balázs.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
2013-ban geofizikai mérésekkel sikerült megtalálni, hogy hol volt az elmúlt évszázadokban a földdel egyenlővé tett kolostor, és nagyjából a kiterjedését is meg tudták határozni. Később a Jolánta Kulturális Egyesület az Árpád-ház Program által biztosított pénzből megvásárolta a telket és egy házat is, így 2019-ben már nagy volumenű ásatás folyt a helyszínen román és magyar szakemberek, egyetemi hallgatók részvételével.
Major Balázs szerint a Temes megyei leletek értéke azért felbecsülhetetlen, mivel Magyarországon eddig egyetlen biztos Árpád-kori királysírt találtak, II. András szüleinek, III. Béla királynak és feleségének, Châtillon Ágnesnek a sírhelyét.
Politikacsinálásban is kőkeményen részt vettek a ciszter szerzetesek, és a késő Árpád-korban innen küldtek misszionáriusokat Kunföldre” – magyarázta a magyarországi szakember.
Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Elmondta, a kolostor később is kiemelt királyi pártfogásban részesült, a királyi kincseket, a Szent Koronát is őrizték itt, majd Anjou uralkodó is felkereste. Végül a tatárjárás pusztította el, majd később az oszmán hódítás előszele is megcsapta, míg teljes eltűnt a föld színéről. Az 1700-1800-as években már téglabányaként használták, az utóbbi száz évben pedig már azt sem lehetett tudni, hogy hol volt a kolostor.
Ezt ellensúlyozták többéves munkájukkal a magyar és román régészek, akiknek az ásatások során már az első szezonban sikerült megtalálni a centrumnak a középpontját.
ami még a ciszterek érkezése előtt épült és volt használatban” – ismertette az eredményeket Major Balázs. Elmondta, egy tatárjáráskori tömegsír is előkerült még 2016-ban, illetve sok értékes lelet, mely mutatja, hogy milyen gazdag volt az a Magyarország, melyet letaroltak a hódítók.
Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Az évek során közel 200 csontváz is felszínre került, mivel a késő középkorig intenzíven temetkeztek a kolostor templomában. 2016-ban pedig egy tumba, azaz egy téglából épített sírfülke alapozása, míg idén azzal átellenben, a templom másik oldalán egy másik.
Aki szerint a későbbi ásatásokkal ezt meg kell erősíteni, hiszen lehet, hogy a centrum más részéről is előkerülnek hasonló tumbaépítmények. Mint részletezte, sok érdekes építészeti töredék is van, egy részük márványból, ezek hozzátartozhattak a tumbák díszítéséhez. „De még tanulmányozni kell ahhoz, hogy erről egészen bizonyosat állíthassunk, vagy sokkal biztosabbat, mint amit most tudunk” – hangsúlyozta.
A leleteket megtisztították, fotódokumentálva lettek, a fontosabbak le is lettek rajzolva, és ezt követően bekerülnek a temesvári múzeumba, ahova a magyarországi szakemberek és el tudnak jönni, és tovább tanulmányozni őket.
– ismertette az igazgató. Ezek a vizsgálatok, a 3D-s modellek készítése Magyarországon folyik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti intézetének a térinformatikai bázisán Esztergomban.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
„Ez egy nagyon fontos történelmi hely, amit szeretnénk bemutatni” – mondta a jövőbeli tervekről Major Balázs, aki szerint az ásatási bázison szeretnének egy kiállítást létrehozni, hogy aki Egresre látogat, az a romok kiásása nélkül is láthassa, hogy mit találtak eddig. „És közép-hosszú távú terv, hogy amennyiben elegendő építészeti maradvány kerül elő – és eddig eléggé biztató a helyzet –, akkor felszín feletti bemutatás is szóba kerülhet.
Román kollégája, Daniela Tănase, a temesvári Bánsági Múzeum vezető régésze a Krónikának elmondta: ők is hosszú távra terveznek, minél többet szeretnének ásni a helyszínen, hiszen eddig is számos értékes lelet került elő, nyílhegyek, fegyvertöredékek, korabeli ruházat részei. Ezek mindegyikét Temesváron restaurálják, hogy ne romoljon tovább az állapotuk, míg a csontvázakat a magyarországi szakemberek elemzik.
Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Eközben az építészeti maradványokat geotextillel és földdel takarják be, hogy ne essen kár bennük.
– erősítette meg a magyar fél célkitűzését a román régésznő. Az egresi ciszterci kolostor feltárása egyébként az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával zajlik, és az elemzés mellett jövőre, amint az időjárás ismét lehetővé teszi, az ásatások is folytatódnak. Ennek szükségességét támasztja alá, hogy
A magyar keresztes hadjáratot is vezető II. András királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlány Courtenay Jolántát Egres monostorában temették el. „Tekintettel arra, hogy a történelem viharai következtében középkori királysírjaink többsége megsemmisült, az Árpád-házi virágkor egyik legnevesebb uralkodója temetkezési helyének feltárása a nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából is nagy jelentőséggel bír” – hangsúlyozzák a kutatás kezdeményezői.
Megjelölik a királysírokat és az egykori gótikus székesegyház helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán, döntött az önkormányzat. Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze a Krónikának elmondta: a valós feltárásra még évekig kell várni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!