Helyi és regionális oktatási tervek kidolgozását javasolták megoldásként a szórványbeli magyar oktatás problémáira az RMDSZ pénteken tartott nagyenyedi szórványkonferenciáján. A tömbmagyarság és a szórvány közötti együttműködést magyarországi testvérkapcsolatok bevonásával fűznék szorosabbra.
2013. november 17., 17:112013. november 17., 17:11
Az RMDSZ által 2011-ben kijelölt magyar szórvány napja idei rendezvényeinek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium szolgált helyszínéül, miután első évben Déván, tavaly Brassóban ünnepeltek. A Bethlen Gábor fejedelem születésnapjára, november 15-ére kitűzött ünnepet tavaly a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a Kárpát-medence egészére kiterjesztette. Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntőbeszédében úgy vélte, a felújítás alatt álló nagyenyedi kollégium metaforaként alkalmazható a folyamatosan építkező erdélyi magyar közösségre. Az elmúlt évet értékelve rámutatott: rá kellett jönni, hogy a megszerzett jogok megőrzése legalább olyan nehéz feladat, mint a továbblépés. A tömbmagyarság és a szórvány viszonyára utalva úgy vélte, egyesek megpróbálják szembeállítani a két közösség törekvéseit. „Állítom, hogy semmiféle ellentét nincsen, és nem is lehet a tömb és a szórvány érdeke között. A kettő kiegészíti egymást” – hangsúlyozta, természetesnek nevezve, hogy a két térség különböző kihívások előtt áll. Azonban, mint mondta, „a cél közös, hogy mi magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben”. Elmondta, a szövetség tevékenységével folyamatosan az összetartozás érzését erősítette, példaként a székely-szórvány tengely kiépítését említve.
A szórvány érdekében kifejtett munkát hangsúlyozta Kovács Péter főtitkár is, aki rámutatott: bár az elmúlt években divattá vált a szórványt félteni, kevesen vannak, akik tesznek is az itteni magyar közösségekért. Az RMDSZ és partnerei az év 364 napján dolgoznak a szórványért, hogy a 365. napon megünnepelhessék azt, jelentette ki. Nemcsak Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján is ünnepelnek, hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs fideszes képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, aki beszédében a nemzetben való gondolkodást hangsúlyozta. Rámutatott: a szórvány a nemzet határa, így mindannyiunk feladata megállítani a fogyást, a nemzet területének beszűkülését.
Drámai helyzetre helyi megközelítés
A konferencia fő témáját a szórványbeli magyar nyelvű oktatás drámai helyzete képezte, melyre a felszólalók egybehangzó véleménye szerint új terveket kell megfogalmazni. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese a legújabb népszámlálási adatok, illetve a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research RMDSZ által is támogatott demográfiai kutatásának eredményeivel próbálta illusztrálni a helyzetet. Rámutatott, az új oktatási törvény, a szórványkollégium-hálózat kiépülése és az egyre romló demográfiai adatok miatt új szakasz kezdődik az erdélyi magyar nyelvű oktatásban, mely új kihívások elé állítja nemcsak a szakmát, az erdélyi magyar közösséget is. Új vélte, a problémákra helyi, megyei, regionális szinten kell keresni a megoldást. A szociológus legnagyobb kihívásként a gyereklétszám és a születések számának csökkenését nevezte, az említett kutatás alapján kijelentve: 235 olyan település van Erdélyben, ahol már nem íratnak be magyar gyereket az elemi iskolába, és az elmúlt években nem született kettőnél több magyar csecsemő. Ezekben az évtized végéig megszűnik a magyar oktatás, vetítette elő a szomorú jövőképet az előadó. Meglátásában az erdélyi magyar oktatás nem túl jó szerkezetű: csupán a gyerekek egyötöde tanul szakmát, ezek fele románul. A szakosztályok indításához elméleti osztályokról kellene lemondani, a meglévő osztályokat újraosztani nagyvárosokban a kerületi, megyei szinten a kisvárosi iskolák javára, ismertette az egyik megoldást. Elmondta, az RMDSZ Főtitkársága rövid és középtávú regionális oktatási tervek készítését kezdeményezte, első körben a helyiek, szakmabeliek, egyházak, civil szervezetek képviselői döntik el többhónapos műhelymunka során, hogy milyen megoldást érdemes választani a helyi speciális helyzetre.
A Magyari Tivadar által megfogalmazott „diagnózis” kezelésére Király András oktatási államtitkár jó oktatáspolitikát, minőségi iskolákat javasolt gyógymódként. Rámutatott, a legfontosabb feladat, hogy „szembenézzük a tényekkel, megszámoljuk magunkat”, utána a hálózatot is újra lehet gondolni. „Mindenkinek meg kell vívni a saját kis harcát, ott, ahol van” – mondta a helyi közösségek felelősségére utalva az államtitkár.
„Örüljünk egymás sikereinek!”
Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója belülről világított rá a szórványbeli magyar oktatás helyzetére. Úgy vélte, a legfontosabb közösségi élményt biztosítani a diákok számára, ha ezt nem kapják meg, román területen keresik. A szakoktatás kapcsán elmondta: a nagyenyedi kollégium nem riadt vissza a presztízsvesztés veszélyétől és nyolc évvel ezelőtt felvállalta a beindítását. Ennek is köszönhető, hogy nem csökken a diáklétszám. A bentlakásos iskolák fennmaradásának biztosítékaként az ösztöndíjprogramot említette, elmondta, Enyeden a keresztszülő-program révén 55 diáknak nyújtanak teljes ellátást. Hangsúlyozta, vannak pozitív példák, melyek belső késztetésből születtek, de a kiégés veszélye miatt nagyon fontos a pozitív visszajelzés. „Bátorítsuk egymást, örüljünk egymás sikereinek” – tanácsolta a jelenlévőknek a házigazda.
Új partnerkapcsolat és háromszögesítés
A konferencia második paneljében az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program eddigi tapasztalatait ismertették. „Sokan mondják azt, hogy mi, székelyföldiek nem értjük, hogy mi történik a szórványban, valamint mi is úgy gondoljuk, hogy a szórvány nem érti mindazt, ami bennünket vesz körül” – jelentette ki Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök, aki szerint a két közösség tud egymás gondjairól. Felvetette, hogy a meglévő hálózatot a magyarországi testvérkapcsolatok bevonásával kell bővíteni, a háromszögesítés ötletét Winkler Gyula EP-képviselő, Hunyad megyei RMDSZ-elnök és Molnár Zsolt Temes megyei képviselő is szorgalmazta. A program keretében új partnerségről írtak alá szerződést Hargita és Krassó-Szörény megye között, illetve több kiadványt is bemutattak.
Hegedüs Csilla kulturális főtitkárhelyettes a tavaly elindított Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket program eredményeit ismertetve 26 örökbefogadott műemlékről, emlékműről számolt be. „Magyarságszigeteket akartunk kialakítani, ahol magyar kulturális programok műkődnek” – mondta a műemlékvédő, majd a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport és a Bethlen Gábor Kollégium diákjai ismertették az általuk örökbe fogadott műemlékeket, illetve az Örökségünk Őrei vetélkedő Fehér megyei nyerteseit díjazták. A szórványünnep a kollégium reneszánsz együttesének táncjátékával zárult.
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.
A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.
Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.
Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.
Letartóztattak Kolozsváron egy matematikatanárt két tanítványa – egy 14 és egy 15 éves lány – szexuális bántalmazásáért.
Hétfőn és kedden még országszerte kitart a kánikula, szerdától azonban több mint tíz fokkal is visszaesik a nappali csúcshőmérséklet, és zivatarokra is számítani lehet.
Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat.
Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
szóljon hozzá!