Alternatívát látnak a bejegyzett élettársi viszonyban – szakértők szerint jogi háttérrel kell felruházni a vadházasságot

Erőteljes lobbi folyik Romániában a bejegyzett élettársi kapcsolat szentesítése érdekében; ezt az intézményi formát elsősorban a melegek számára tartják jogi megoldásnak, ugyanakkor a házasságtól ódzkodó heteroszexuális párok számára biztosíthat keretet.

A téma a család alkotmányos meghatározásának módosításáról rendezett népszavazás kapcsán kapott nagyobb publicitást, főleg azért, mert Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke előrebocsátotta: a referendumot követően napirendre tűzik a bejegyzett élettársi kapcsolatot rögzítő törvényt a parlamentben. Ehhez képest

a szenátus hétfőn elvetette a témában Oana Bîzgan független képviselő által benyújtott törvényjavaslatot, amelynek ügyében a képviselőház lesz a döntéshozó kamara.

Az előterjesztés indoklásában az áll, hogy Románia alkotmányából és a nemzetközi jogszabályokból következő polgári törvények alapján a közös megegyezés alapján együtt élő pároknak jogot kell biztosítani a közös anyagi javak védelmére, egymás képviseletére (amennyiben az egyik fél elveszítené döntőképességét), továbbá öröklésre az egyik fél halála esetén. A javaslat értelmében a polgármesteri hivatalokban lehetne bejegyeztetni az élettársi kapcsolatot.

Törvénytervezetet nyújtottak be a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan

A bejegyzett élettársi kapcsolatot heteroszexuális és homoszexuális párok számára egyaránt lehetővé tevő törvénytervezetet terjesztett szerdán a törvényhozók egy csoportja a parlament elé.

Miközben nyilvánvaló, hogy a romániai melegek számára mérföldkövet jelentene a bejegyzett élettársi kapcsolat gyakorlatba ültetése, felmerül a kérdés, hogy miért lenne vonzó ez a jogi keret a heteroszexuális párok számára. Jogász szakértők szerint előbb-utóbb nálunk is meg kell születnie a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozásnak, különben az állam lefedetlenül hagy egy létező társadalmi viszonyt. Somai László kolozsvári ügyvéd a Krónika kérdésére rámutatott, statisztikai adatok szerint az országban legalább 800 ezer polgár él az állam által el nem ismert kapcsolatban, amelynek nincs jogi háttere és védelme.

– jelentette ki a jogász. Hangsúlyozta, sok múlik azon, hogy milyen törvényt fogad majd el a parlament. Szerinte a jogszabálynak mindenképpen azt kell eredményeznie, hogy az állam elismeri az élettársi viszonyt, ebből adódóan a bejegyzett élettárs tulajdonképpen családtagnak minősül, ezzel a státussal pedig együtt járnak bizonyos jogok és kötelezettségek is. Például az élettársra kiterjedő társadalom- és egészségbiztosítás, az örökölhető nyugdíj, az öröklési jog, vagy a közös vagyon lehetősége. „De ugyanígy tartalmazhatja az eltartási kötelezettséget, amit a házasság intézménye esetében a polgári törvénykönyv előír, és még válás után egy évig érvényes, tehát a polgárjogi intézményeket erre a kapcsolatra is kivetítenék valamilyen szinten” – részletezte Somai László.

Megkérdeztük a kolozsvári jogásztól, a heteroszexuális párok esetében miért van szükség erre a jogi formára, hiszen ők most is választhatják a házasság intézményét. Somai László felidézte, hogy a kétezres években Magyarországon az alkotmánybíróság is vizsgálta ezt a kérdést, úgy értelmezve az első ilyen jogszabályt, hogy az valójában csak az azonos neműekre érvényes, hiszen nekik nincs lehetőségük házasságkötésre, míg a különneműeknek van, vagyis esetükben „duplázódik” a bejegyzett élettársi kapcsolattal a házasság. Azóta Magyarországon módosult az erre vonatkozó törvény, és a heteroszexuális párok is választhatják ezt a lehetőséget. Somai rámutatott,

a különneműek esetében az lehet ennek a formának az előnye, hogy egyszerűen lehet megkötni és felbontani, közjegyzői egyezménnyel.

Akik meghaladottnak érzik a házasság intézményét, vagy nem akarnak „belebonyolódni” egy válóperes eljárásba, a bejegyzett élettársi viszony alternatív lehetőséget jelenthet számukra. A jogász szerint ugyanakkor ennek a lehetőségnek valamilyen formában az örökbefogadást is rendeznie kell, hiszen ez is családjogi kérdés. A szakértő emlékeztetett, jelenleg az örökbefogadási törvény rendelkezik arról, hogy a félárva gyereket az élettárs egy idő után örökbe fogadhatja, akkor is, ha nincs közöttük hivatalos egyezmény, de arra is kitér, hogy ez csak a különnemű élettársak esetében lehetséges.

„Az élettársi kapcsolat sok esetben a házasságot megelőző, nem pedig helyettesítő intézménynek tekinthető” – véli Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense a Krónika megkeresésére több megközelítésből világított rá a bejegyzett élettársi kapcsolat iránti igényre, valamint előnyeire. Elmondta, az utóbbi évtizedekben többfajta átalakulás is megfigyelhető a demográfiai magatartásban, ehhez többek között két szemlélet kapcsolódik. Az egyik álláspont szerint a házasságot részben az élettársi kapcsolat váltja fel, vagy legalábbis megelőzi. A másik nézet az egységes családmodellre vonatkozik, amely pluralizálódik, tehát többféle családmodell lesz jelen egyszerre legitim módon a társadalomban.

„Mindig is többféle családtípus létezett, de nem voltak legitimek és egyenértékűek. Románia körülbelül a kilencvenes években tért rá arra a fejlődési pályára, amikor ezekkel a változásokkal érdemben foglalkozott” – magyarázta a szociológus. Hozzátette, két fő oka van annak, hogy a fiatalok a bejegyzett élettársi kapcsolatot választják. Az egyik, hogy

manapság a felnőttéválási folyamat elhúzódik, kitolódik, és ebben a folyamatban az élettársi kapcsolat jobban illeszkedik a fiatalok életmódjához, mint a házasságkötés.

A társadalomkutató szerint a házassághoz sokkal több társadalmi norma, kötelezettség kapcsolódik. „Egy történelmileg régebben kialakult intézményről van szó, amelyhez sok elvárás fűződik. A társadalom különféle eszközökkel nyomást gyakorol az emberekre. Amíg nem nősül vagy házasodik meg valaki, ez nehezebben valósul meg, tehát a fiatalok időnként a társadalom hagyományos intézményeinek nyomása ellen védekeznek” – emelte ki a választás másik okát az egyetemi docens. Kifejtette, ez nem azt jelenti, hogy a párok nem akarnak házasságot kötni, hiszen Kelet-Európában nagyon magas a házasságkötések száma, és az élettársi kapcsolat sok esetben megelőző intézménynek tekinthető, nem helyettesítőnek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat esetében szintén vonzó szempont lehet a fiatalok számára a könnyebb válás gondolata.

Veres Valér arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az országokban, ahol valamilyen okból kifolyólag a társadalom nem támogatja az együttélést és a házasságon kívüli gyermekvállalást, ott gyakorlatilag a házasságon belüli gyermekvállalás nagyon alacsony szintű. „Fontosnak tartom, hogy Romániában is lehetővé váljék ez az együttélési forma, mert minél több lehetőséget kell biztosítani a fiataloknak arra, hogy rendezett körülmények között tudják működtetni párkapcsolataikat akár gyermekvállalás, akár más szempontból. Nem lehet azt mondani, hogy az élettársi kapcsolatok miatt kevesebben kötnének házasságot, mert akinek fontos a házasság intézménye, az úgyis azt választja” – részletezte a szociológus. Hozzátette, szerinte az országban lenne igény a bejegyzett élettársi kapcsolatra, mivel főként az urbánus környezetben viszonylag sok fiatal él együtt. „A jogi keret mindkét félnek segíthet, nagyon sok helyzetet tenne igazságosabbá” – hangsúlyozta Veres Valér.