Ahol már nincs elég oxigén: Gál-Joó Melánia sorra hódítja a Himalája csúcsait

Gál-Joó Melánia már a Himalája két csúcsát meghódította, és máris kitűzte a következő célját •  Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma

Gál-Joó Melánia már a Himalája két csúcsát meghódította, és máris kitűzte a következő célját

Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma

A hegyek, az elérhetetlennek tűnő magasságok, a meredek csúcsok mindig is sokakat vonzottak, s bár a világ tetejét már meghódította az ember, a hegymászás történetében mindig lesznek újabb és újabb rekordok, újabb és újabb elsők. Gál-Joó Melánia első magyar nőként jutott fel a Himalája egyik legtechnikásabb csúcsára, a 6812 méteres Ama Dablamra. Az erdélyi származású, Ausztriában élő fiatal „hódításairól”, tapasztalatairól és terveiről mesélt a Krónikának.

Tóth Gödri Iringó

2023. május 14., 10:192023. május 14., 10:19

2023. május 14., 10:272023. május 14., 10:27

Gál-Joó Melánia már a Himalája két csúcsát meghódította, és máris kitűzte a következő célját. A székelyudvarhelyi lány saját elmondása szerint a szaladás, illetve a terepfutás révén szeretett bele a hegyekbe, s fokozatosan jutott el a túrázástól a világ tetejéig(re). A pandémia idején egy kolozsvári túravezető által nyílt alkalma megmászni a Kárpátok koronáját – mely elnevezés annak nyomán született meg, hogy a Földön 14 olyan csúcs található, mely magasabb 8000 méternél.

Ezek alkotják a Föld koronáját, a Kárpátokban pedig van 14 olyan csúcs, amely magasabb mint 2500 méter, így ezek a Kárpátok koronája elnevezést kapták.

Bár a munkája miatt akkor nem tudta befejezni a kihívást, és megmászni mind a 14 csúcsot, a próbálkozás meghozta a kedvét. Így amikor hallott róla, hogy néhány romániai hegymászó Ausztria legmagasabb csúcsának megmászására készül, lelkesen csatlakozott hozzájuk.

•  Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma Galéria

Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma

Melánia – aki a kolozsvári Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett diplomát 2019-ben – felidézte, akkor természetes volt számára, hogy a legszebb, egyúttal a leginkább kihívást jelentő úton szeretne feljutni a csúcsra, de tény, hogy útközben előfordult, amikor megkérdezte magától: tapasztalat nélkül mit is keres ő ott. Azonban a csúcsra felérve a látvány, az élmény kárpótolta őt, akkor határozta el, hogy szeretne komolyabban megtanulni hegyet mászni, szeretné elsajátítani a szükséges technikai tudást.

Tanulni, készülni kell

Idővel megtanult sziklát mászni, elsajátította, hogyan kell a jégcsákányt használni, miként kell vertikális felületeken haladni felfele – és ezt teremben is gyakorolta. A technikai részén túl Melánia igyekszik minél jobb kondícióban maradni, szalad, túrázik, illetve sokat úszik, ami segít a légzésben, abban, hogy a szervezete jól viselje a nagy magasságokban tapasztalható oxigénhiányt.

Felidézte, először Grúziában, egy ötezer méter feletti csúcson tapasztalta meg, hogy milyen a magaslati betegség – hányingere volt, erőtlen lett –, így kissé megijedt, hogy nem lesz képes magasabb csúcsokra feljutni.

Később rájött, ha szervezetének van elég ideje az akklimatizációra, azaz arra, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, akkor el tudja viselni a magassággal járó oxigénhiányt.

•  Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma Galéria

Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma

A Tirolban villamosmérnökként dolgozó fiatal hegymászó azt is elmesélte lapunknak, hogy először 2019-ben járt Nepálban, akkor még önkéntesként, és azóta érett benne a gondolat, hogy vissza szeretne térni az ázsiai országba. A „végső löketet” egy afrikai út, Észak-Afrika legmagasabb csúcsának megmászása adta meg, mely során megismert egy amputált lábú férfit, aki épp az Everest megmászására edzett.

Idézet
Akkor azt mondtam, hogy ha ő megtudja valósítani az álmát, akkor én miért ne tudnám”

– emlékezett vissza Gál-Joó Melánia.

Irány a Himalája!

Amint egyre jobban kezdte megismerni a hegymászás világát, a fiatal lány arra is rájött, hogy általában nem éri meg Európában szervezett csoportokkal indulni egy-egy expedícióra, hiszen a helyi cégeket felkeresve sokkal olcsóbban le lehet szervezni egy-egy mászást.

Felidézte, az első himalájai mászása előtt egy filmből szerzett ötleteket, hogy milyen céghez forduljon,

és utólag nagyon is jónak bizonyult a döntése. A helyi vállalkozás igény szerint segít mindenben a szükséges engedélyek megszerzésétől egészen a felszerelés megvásárlásáig. Munkájuk eredményeként rendszerint egy nem túl nagyszámú nemzetközi csapat szokott összeverődni, Melánia csapatában voltak résztvevők például Amerikából, Szingapúrból és Angliából is. Elmesélte, hogy nagyon sok, nagyon eltérő motivációjú mászóval találkozott. Akadt például börtönöket megjárt fiatal is, aki azért mászott, hogy sikerei által motiválja azokat, akik hasonló helyzetben visszailleszkednének a társadalomba, illetve, hogy pénzt gyűjtsön nekik.

A fiatal lány először 2019-ben járt Nepálban, és azóta érett benne a gondolat, hogy vissza szeretne térni az ázsiai országba •  Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma Galéria

A fiatal lány először 2019-ben járt Nepálban, és azóta érett benne a gondolat, hogy vissza szeretne térni az ázsiai országba

Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma

Gál-Joó Melánia a Himalája csúcsai közül először a Lobuche-csúcsot mászta meg.

„Amíg haladtam felfele, majdnem végig, szinte mindenhonnan látni lehetett az Ama Dablamot, a Himalája egyik leggyönyörűbbnek tartott csúcsát” – emlékezett vissza arra, hogyan született meg második himalájai expedíciója ötlete. Az Ama Dablam megmászása összesen egy hónapot vett igénybe, ebből három hét volt a tulajdonképpeni expedíció.

Melánia következő célja egy nyolcezres csúcs.

Ennek kapcsán azt is elmondta, udvarhelyszékiként azt tapasztalja, hogy környezetében nagyon bizalmatlanok az emberek a hegymászás kapcsán, a családja eleinte őt is megpróbálta lebeszélni erről a hobbiról. Édesanyja nem csak féltette, hanem úgy vélte, túlságosan költséges is számára a mászás. Ennek kapcsán azt is elmondta, bár manapság egyre többen hangoztatják, hogy napjainkban a hegymászás csak pénz kérdése, és ha valakinek van elég pénze, bármelyik csúcsra feljuthat, szerinte a pénz nem elég, hisz van, akinek a szervezete nem bírja, egyszerűen nem arra született, hogy a magasba jusson.

Nepál másik arca

Különben egy-egy mászóexpedíció kevés lehetőséget ad arra, hogy a részvevők megismerjék az adott országot, hiszen bár az alaptáborig tartó néhány napos út során találkoznak helyi emberekkel, látnak helyi településeket, mindez csak a „szép” felszín, hiszen a terület általában (például Nepálban is) egy nemzeti park része, a helyiek fel vannak készülve a turistákra.

Melánia mindkét expedíciójának helyszíne Nepál volt, ahol ő önkéntesként is megfordult, így megismerte az ország egy másik arcát is.

•  Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma Galéria

Fotó: Gál-Joó Melánia személyes archívuma

„Amit például nem látsz egy ilyen himalájai túrán, az az, hogy az emberek mennyit szemetelnek, hogy mennyire nincs kultúrája annak, hogy ne dobják el csak úgy a szemetet” – fejtette ki. Azt is tapasztalta, hogy a „fejlett” világból érkező önkéntesek hiába magyarázzák a helyieknek bemutatók keretében, hogy milyen lassan bomlanak le például a műanyag palackok, ők látszólag nem veszik komolyan, nem értik meg, hogy milyen veszélyt jelentenek bolygónkra nézve.

Melánia – akit már középiskolás évei végén is érdekelt a hindu és a buddhista kultúra – azt is elmondta, hogy noha első útja előtt próbált tudatosan felkészülni arra, amivel Nepálban találkozik, amivel ott szembesül az odalátogató, az első alkalom így is megdöbbentő volt számára.

Nehezen szokta meg, hogy a mindennapjait csótányok között élje, ahogy azt is, hogy akár a turisták által nagy számban látogatott helyeken is van fertőző leprás beteg.

A pozitív élmények közül a nepáliak vendégszeretetét emelte ki, azt, hogy mennyivel melegebb szívvel viszonyulnak az idegenekhez, a vendégekhez, mint az átlag európaiak, nyugatiak. Másfelől nagyon egyedi élményekben is része volt, például találkozott a Kumarival, Nepál Élő Istennőjével, aki egy kiválasztott leánygyermek (addig lehet Élő Istennő, amíg meg nem jön az első menstruációja vagy egy betegség seb, sérülés miatt vérezni nem kezd). Kiválasztásának számos szigorú kritériuma van, és a tömegek ritkán csodálhatják meg őt teljes alakjában, általában csak palotája ablakából szokott mindennap kinézni pár percre. Melánia éppen Nepálban tartózkodott az Inda Jatra ünnep idején, így körülbelül 200 méterről láthatta a Kumarit.

„Másnap az iskolában a kisdiákok, a lányok kérdezték, hogy milyen volt látni őt, én pedig nagy elégedetlenül mondtam nekik, hogy csalódott vagyok, mert nem is láttam annyira közelről, mint szerettem volna.

Idézet
Erre az egyik kislány mondta, hogy hát de én milyen szerencsés vagyok, hisz csak két hónapra jövök Nepálba és láttam az istennőt, ő pedig itt született, itt él, de még soha nem láthatta. Ekkor átértékeltem azt, hogy miként gondolkodom a világról”

– idézte fel a hegymászó, hozzátéve, azóta próbál másképp, pozitívabban gondolkodni, igyekszik mindenben felfedezni a jót. Melánia ezzel a pozitív hozzáállással tekint a következő útjára, mászására is.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen
2025. július 14., hétfő

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának

Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának
2025. július 12., szombat

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?

A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

2025. július 10., csütörtök

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata

Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata
2025. július 09., szerda

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben

Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben
2025. július 07., hétfő

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői

Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői
2025. július 07., hétfő

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)

Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)
2025. július 06., vasárnap

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében

Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében
2025. július 06., vasárnap

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók

Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók