2010. november 30., 14:582010. november 30., 14:58
Dennis G. Rodwell – aki a bányaterv kivitelezője, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) felkérésére készített „független jelentést” a környék urbanisztikai helyzetéről – szerinte a romániai civil szervezetek és a bukaresti művelődési tárca törekvése ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által meghatározott szempontokkal. Az UNESCO brit szakértője úgy véli, egyetlen helységet sem lehet műemlékké nyilvánítani a helyi közösség támogatása nélkül (márpedig Verespatak lakossága megosztott a bányaterv megítélésében – szerk. megj.), a romániai civil és zöld szervezetek valódi célja pedig szerinte a bányaberuházás megakadályozása.
Dennis G. Rodwell emlékeztet: a korábbiakban a bányászati kitermelőhelyek csak utólag, vagyis a bányászati tevékenység megszűnése után válhattak az UNESCO-világörökség részeivé, egyedül a lengyelországi Wieliczka-sóbányák képeznek kivételt. Kelemen Hunor a jelentés kapcsán az MTI-nek elmondta: az év végén vagy a jövő év elején rendeznek szakmai beszélgetést a témában, amelyen minden olyan javaslatról meghallgatják a szakemberek véleményét, amelyek a következő esztendőben szóba jöhetnek az UNESCO-listára való felterjesztésre.
A művelődési miniszter szerint több más helység felvétele is felmerült, többek között a magyarság számára oly fontos Torockóé. Az UNESCO különben eddig Romániából többek között a Duna-deltát, Erdély erődtemplomos falvait, Segesvár történelmi központját, és a máramarosi fatemplomokat nyilvánította a világörökség részévé. Határozottan kiáll viszont Verespatak világörökség-felvétele mellett a román parlament UNESCO-bizottsága, amely közleményben reagált Rodwell jelentésére, kiemelve: a brit szakértő véleménye ellentmond az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete (ICOMOS) korábbi álláspontjának, amelyben a szervezet az erdélyi település épített örökségének hatékony megóvására szólítja fel a román hatóságokat és a nemzetközi közösséget. „Rodwell tanulmányának objektivitását megkérdőjelezi, hogy a jelentést a ciántechnológiás eljárással aranykitermelést tervező RMGC rendelte meg, így az álláspont a brit szakértő magánvéleményének tekinthető” – állapítja meg a képviselőház és a szenátus UNESCO-bizottsága.
Eközben hevesen támadja a verespataki bányaberuházást a Romániai Műépítészek Szövetsége, amely szerint a projekt visszafordíthatatlanul kompromittálná a térség fejlődésének lehetőségét, és egy esetleges katasztrófa alkalmával egy csapásra „leradírozná a térképről” Fehér megye területének egy jelentős részét, valamint a település kétezer éves történelmét. A szervezet kifogásolja, hogy a helyi és központi román hatóságok, valamint a kanadai–román társaság nem hajlandó tudomásul venni a verespataki lakosok egy részének és számos civil szervezetnek a ciántechnológiás beruházással kapcsolatos aggályait, sőt lesöprik az asztalról a Román Tudományos Akadémia szakértőinek az ügyben megfogalmazott, tudományos kutatásokon alapuló álláspontját.
A műépítészek szerint hibát követ el a román kormány, amikor a természeti és altalajkincsek „kimerülésig” történő kiaknázását szorgalmazza, miközben a nemzetközi tendencia az, hogy kivárnak a stratégiai tartalékok kibányászásával az ipar korszerűsítéséig, a hulladékfeldolgozás és -raktározás tökéletessé tételéig. Ezzel egy időben egy Brüsszelben rendezett konferencia tudományos érvekkel emelt szót az aranybánya-beruházás ellen. A keddi megbeszélésen – amelyet Daciana Sârbu román szociáldemokrata EP-képviselő és az Europa Nostra nemzetközi műemlékvédelmi szövetség szervezett – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és műemlékvédelmi érveket egyaránt felsorakoztattak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a tervezett beruházás katasztrofális és visszafordíthatatlan hatásaira.
Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke megerősítette: az intézmény álláspontja továbbra is az, hogy a beruházás nem közhasznú, és súlyos negatív mellékhatásokkal jár. Az akadémia szerint a beruházás súlyosan árt a környezetnek, és Európában egyedülálló régészeti értéket semmisítene meg. A tudományos testület kockázatosnak tartja a beruházó által alkalmazni kívánt ciántechnológiát, és úgy véli, hogy az új bánya megnyitása nem nyújt hosszú távú gazdasági és szociális megoldást az ott élők számára.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.