A negyedik közösségi házát építi a moldvai magyarság

„Magyar iskolának” örülnek Lábnikon Bár az építészek körül hol magyarul, hol románul hangoskodó lábniki gyermekek ujjongva magyar iskolaként mutogatják a nemsokára átadásra kerülõ épületet, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közösségi házként határozza meg annak rendeltetését. Hegyeli Attila, a Csángó Oktatási Program vezetõje csak mosolyog, amikor a zsivajgó gyerekhadat hallja, de nyomban hozzá is teszi: a közösségi háznak többnek kell lennie egy iskolánál. Ide nemcsak a gyerekeket, hanem az anyanyelvû kultúrára szomjazó felnõtteket és öregeket is szívesen várják. Pusztina, Frumósza és Csíkfalu után Lábnik a negyedik település, ahol a csángómagyar szervezet közösségi házat épít.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2006. október 18., 00:002006. október 18., 00:00

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) azért is büszke erre a teljesítményre, mert állami támogatás nélkül, adakozó magyarországi és nyugat-európai cégek és magánemberek segítségével próbálja megvalósítani a tervét Lábnikon. Az épület befejezéséhez azonban még elkelne némi támogatás. A Bákótól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekvõ településen a szövetség 2003 óta oktatja a magyar nyelvet. Az elsõ évben húsz gyerekkel kezdték az iskolán kívüli foglalkozásokat. 2004-tõl már a helyi állami iskolában is anyanyelvként tanítják a magyar nyelvet, és a falu gyermeklétszámának csaknem 90 százaléka jelentkezett a magyarórákra. „Az összes Bákó megyei település közül itt értük el a legjobb arányt. Ez konkrétan 102 gyereket jelent, de a tanárok jelezték, hogy gyakran több gyerek ül az osztályteremben a magyarórán, mint ahánynak a szülei kérvényt tettek le a tanfelügyelõségre – magyarázza Hegyeli Attila, az oktatási program vezetõje. – Az elején sok szülõ azzal érvelt, hogy õ már megszenvedett magyarsága miatt, nem akarja, hogy csemetéje is hasonló sorsra jusson. Az itteni római katolikus papok mindig azt hangoztatták, hogy nem Budapestrõl jön a mentõautó, hanem Bákóból. Most egy új lelkész került a faluba, aki eddig a Bánságban szolgált, és ez határozottan érzõdik a felfogásán. Vele jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk.”
A tervek szerint a 150 négyzetméteres alapterületû nagyteremmel és a tanároknak szánt szolgálati lakásokkal ellátott közösségi házat október végén kellene átadnia a Palló Pál Rémusz által vezetett építkezési vállalatnak. A szintén csángó származású diószegi vállalkozó azonban az idõjárási viszontagságokra hivatkozva, kéthetes késést jósol. „Lehet, hogy a kút meg az emésztõgödör nem lesz meg a hónap végéig, de a ház állni fog” – mondja a fiatal cégvezetõ, aki Magyarországon szerzett tapasztalatot. A pöcegödörhöz egyébként egy tréfás, de valós történet is kötõdik. A község polgármestere, ªtiucã Guþã azt kifogásolta, hogy a gödör miért került olyan közel az utcán felállított kereszthez. „Egy hétig nevettünk ezen, hogy nem az érdekli: milyen távolságra esik az emésztõgödör a kúttól, hanem az zavarja, hogy miért került egy fakereszt közelébe. De, hogy ezen ne múljék, elköltöztettük a gödröt” – meséli Hegyeli.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jelenleg olyan házat bérel az iskolán kívüli anyanyelvû oktatásra, amely még falusi körülmények között sem felel meg a civilizált igényeknek. A tanárokon kívül az épületet egy család is lakja, az órákat pedig fûtetlen, sötét tetõtérben tartják. Hegyeli szerint így is rendkívül fontos szerepe van a fakultatív nyelvoktatásnak, mert az iskolai heti három óra korántsem bizonyul elegendõnek az irodalmi nyelv elsajátításához. A székelykocsárdi származású Orbán Attila és a Magyarországról érkezett Sütõ Zsuzsa irányítása alatt a gyerekek itt játszva ismerkednek meg kultúrájukkal, hagyományaikkal, népszokásaikkal. A kezdeti ellenállás, majd bizonytalanság után a falu népében mocorogni kezdett az identitástudat. A lábniki gyerekek azért is emlegetik magyar iskolaként az avatás elõtt álló épületet, mert nagyszüleiktõl hallhatták, hogy a falu népe ezelõtt egy fél évszázaddal már épített magának magyar iskolát. A Révai Új Lexikona szerint 1951-ben 140 tanuló járt ebbe az iskolába, ahol négy tanítónõ oktatott. Az anyanyelvû óvodában egy magyar óvónõ harminc gyerekkel foglalkozott.


A madéfalvi veszedelem és az asszimiláció veszedelme között
Lábnik az egyetlen olyan jelentõsebb moldvai település, amelyet a madéfalvi veszedelem után elmenekültek alapítottak és népesítettek be. A falu egyik vagy másik részét ma is Csíknak meg Gyergyónak nevezik. Az itteniek mind építkezési stílusukban, mind népviseletükben székelyes sajátosságokat õriznek. Jerney János csángókutató leírása szerint az 1854-ben egy Kónya nevû, magyar származású lelkész által épített templom Moldva tizenkilencedik kõtemploma volt. Az 1930-as népszámláláskor a falu 615 katolikusából 608 vallotta magát magyar anyanyelvûnek. Bár a hatalom mindent megtett, ez az arány az 1992-es népszámlálásra sem módosult. Ekkor a 941 lakosból 904-en voltak római katolikusok, s valamennyien ismerték és beszélték a magyar nyelvet.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani

A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása
2025. június 13., péntek

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”

A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”
2025. június 13., péntek

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

2025. június 12., csütörtök

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes

Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes