A diákok „restitúciója” következik?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Nehezen egyeznek meg az állami és felekezeti iskolák, de az egyházak között is gerjednek a feszültségek Az iskolaépületeket több helyen birtokba vehették már az egyházak, de az állami tanintézettel való kényszerű együttélés tovább gerjeszti a feszültségeket. A csökkenő gyermeklétszám miatt ugyanis néhol az állami osztályok megszűnését jelentheti az újonnan létesülő felekezeti iskola. Udvarhelyszéken több egyházi iskolában az is gondot okoz, hogy nem egyértelmű: joguk van-e a felekezeti osztályba járó diákoknak saját vallásuk szerinti hitoktatáshoz abban az esetben, ha történetesen nem az iskolafenntartó egyház hívei.

2006. április 12., 00:002006. április 12., 00:00

Miután hosszas huzavona után visszaszolgáltatták az iskolaépületeket a történelmi magyar egyházaknak, a felekezeti és világi tanintézetek immár a diákokért vívják a harcot, a csökkenő gyermeklétszám pedig tovább élezi a küzdelmet. Az elmúlt tíz évben Udvarhelyszéken három középiskola is újraalakult. A Baróti Szabó Dávid katolikus és a Baczkamadarasi Kis Gergely református középiskola Székelyudvarhelyen, az Unitárius Teológiai Gimnázium Székelykeresztúron a múlt század negyvenes éveiben megszüntetett egyházi iskolák utódaként folytatja az oktatási tevékenységet. Bár az egyházak csak a 2004-es évtől lettek tulajdonosai a visszaigényelt épületeknek, az egyházi oktatás korábban elindulhatott.

Három egyház, háromféle válasz
A párhuzamos intézményi lét kiépülése egyik iskola esetében sem volt súrlódásmentes. A hamu alatt parázsló konfliktusokat a Baróti Szabó Dávid katolikus iskolaközpont tudta eddig megnyugtatóan kezelni, az érsekség és a tanfelügyelőség megegyezésével a Baróti 2001-ben visszaolvadt a Tamási Áron Gimnáziumba, ahol világi és felekezeti osztályokban párhuzamosan folyik az oktatás. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a Benedek Elek Tanítóképző útjai 2002-ben ágaztak el, ekkor elosztották egymás közt az addig közösen használt két épületet, és véglegessé vált a külön intézményi lét. 2009-ben azonban lejár az ötéves használati jog a tanítóképző főépületében is, a református gimnázium pedig birtokba kívánja venni az ingatlant. A tanítóképző a 2000 és 2002 közt épült új épületben és az addig helyreállítandó Mária Valéria valamikori épületében folytatja az oktatást a Benedek Elek Gimnázium.
Székelykeresztúron jelenleg szintén két épületet használ az Orbán Balázs Gimnázium és az Unitárius Teológiai Gimnázium, de mindkettőt közösen. A 2007–2008-as iskolaévet azonban az Orbán Balázs már egy újonnan, az oktatási minisztérium által építendő épületben kívánja megkezdeni, tehát a két intézmény útjai itt is elválnak.

Toborzás a szószékről
A teológiai osztályokba iratkozóknak vizsgát kell tenniük bibliai történetekből, és lelkészi ajánlást is kell hozniuk a gyülekezetüktől. A felekezeti hovatartozás nem kizáró ok, a Tamási katolikus osztályaiban azonban csak katolikusok tanulnak. A csökkenő gyereklétszám és az osztályok száma miatt viszont már élesebb konfliktusok is kialakultak. „Idén ősztől egy ötödik osztály indítását engedélyezték nekünk, és a Benedek Eleknek is – mondja Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi igazgatója. – A felvételi után mi húsz gyereket elküldtünk, a Benedek Elek viszont beiskolázta az összes jelentkezőt, és a tanfelügyelőség utólag jóváhagyott számukra még egy osztályt. Úgy látszik, a szabályok nem egyformán érvényesek mindenkire.”
Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium két induló ötödik osztályának egyike került veszélybe, mert néhány szülő utólag átíratta gyerekét a teológiai gimnázium által indított osztályba. A megyei tanfelügyelőség is vizsgálódik az ügyben, mert szülői feljelentés is érkezett arról, hogy az Orbán Balázs nem adja ki a szülőknek a beiratkozási lapot. „Ez természetesen nem igaz – állítja Gergely György, a gimnázium igazgatója. – A lapokat kiadtuk, de a szülők egyházi nyomásra panaszkodva, pironkodva vitték át a gyermekeket. Az egyház által indított ötödik osztálynak elég volt az induláshoz a beiratkozottak létszáma, ezért nem értem, miért volt erre szükség.”
Mind Gergely György, mind Bálint Mihály, a Benedek Elek igazgatója igazságtalannak érzi, hogy a lelkészek a templomban és családlátogatáskor a felekezeti iskoláknak toboroznak. „Nem az egyházzal, a vallással van vitám, hiszen magam is hívő ember vagyok, hanem a móddal, ahogyan a nevelésbe beleavatkoznak – fogalmaz Bálint. – A gyermeknek és a minőségi oktatásnak kellene lennie az elsődleges szempontnak, nem a felekezetnek.”
Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes ezzel szemben nem lát semmi kivetnivalót abban, ha a lelkészek teszik a dolgukat a szószéken, ám tagadja, hogy a családlátogatásokat a szülők meggyőzésére használnák. „Meglep az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának kifakadása, de igazából nem érdekel – jelentette ki a Krónikának az esperes. – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy visszaállítsuk az 1793-ban alapított unitárius gimnázium rangját és presztízsét. Úgy gondolom, az egyház eljárása méltányos, mivel a világi iskoláknak évek álltak a rendelkezésükre, hogy előkészítsék az átmenetet, nem mint annak idején, amikor a felekezeti iskolák néhány óra leforgása alatt kényszerültek kiköltözni ingatlanaikból. Ismerem a keresztúri szülőket, és biztosíthatok mindenkit, hogy senki sem pironkodott, amikor Gergely György igazgató minden akadékoskodása ellenére az unitárius gimnáziumba íratta gyermekét.”
A keresztúri unitárius esperes a további egyeztetések híve, ezt a célt szolgálja Szabó Árpád unitárius püspök április 20-i székelykeresztúri látogatása is, amikor újra egyeztetnek az oktatási intézmények vezetőivel.
Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor szerint az egyházi iskolák semmilyen előnyt nem élveznek, ha a szószékről vagy a családlátogatáskor a lelkész az egyházi iskola mellett érvel. „Az egyház csak a jussát kéri, amit elvettek tőle, és azok, akik ellene szólnak a keresztyéni nevelésnek, csak vallásoskodók, de nincs közük a hithez – állítja a lelkipásztor. – Ki emeljen szót a keresztyéni oktatás mellett, ha nem a lelkipásztor? Engedjék, hogy az egyház tegye a dolgát.”

Kinek-kinek hite szerint
Az egyházi iskolákban esetenként az is gondot okoz, hogy az ott tanulók milyen vallásórára járnak. A reformátusok nyitottabb, az unitáriusok merevebb álláspontot képviselnek. A kerettanterv ugyan megegyezik a világi oktatáséval, de a kötelező heti egy óra hitoktatás mellett a teológiai osztályokban két óra bibliaismeretet és két vallástörténeti órát tartanak, az illető felekezet hitfelfogásának megfelelően. A gyakorlat azonban nem egységes. Míg a székelyudvarhelyi református osztályok diákjainak a hitvallást saját felekezetük lelkésze tanítja, Keresztúron a teológiai osztály esetében ragaszkodtak az unitárius hitoktatáshoz, arra hivatkozva, hogy aki ide iratkozott, tudatosan választott. A mintegy harminc unitárius osztályba járó református diák saját felekezete szerinti hitoktatását még a püspökségek szintjén sem sikerült rendezni.
Más a helyzet az egyházi iskolák reálosztályainak esetében, ide ugyanúgy a megyei számítógépes elosztás alapján kerülnek a diákok, mint a világi intézményekbe, nem érvényesíthető a felekezeti „tisztaság”. Székelykeresztúron az idén ősztől indul reál, tehát nem teológiai osztály, Udvarhelyen viszont már működik, és a Baczkamadarasi reálosztályában több is a katolikus diák, mint a református. „A kollégium nyitott szellemű oktatására jellemző, hogy az 1913–1914-es tanévben hat felekezeti oktatója volt: a református mellett katolikus, evangélikus, unitárius, ortodox és izraelita is. Mi ezt a szellemiséget kívánjuk folytatni, ezért függetlenül az osztálya profiljától minden gyerek a saját felekezete szerint tanulja a hitvallást – mondja Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi igazgatója. – A valamikori református kollégiumban érettségizett – hogy a két végletet emeljem ki – Ravasz László református püspök és Rajk László, a kommunista rendszer egyházüldöző politikusa is.”
Kétségtelen, hogy az egyházak igyekeznek saját intézményeikben elsőtől a tizenkettedik osztályig kiépíteni az oktatást. Ez a csökkenő gyermeklétszám és a tantermek korlátozott száma miatt nehezíti a világi oktatás helyzetét, míg az ingatlantulajdonos egyházak könnyebben tudják érvényesíteni elképzeléseiket. A kérdés, amelyre együtt vagy külön választ kell találni, az, hogy a szándékokon túl mely iskolák lesznek valóban képesek a minőségi oktatás 200–300 éves hagyományaival büszkélkedő intézmények örököseivé válni.

Bért fizetnek az önkormányzatok
A 2004-ben visszaszolgáltatott épületek tulajdonjogán túl az egyháznak az oktatás megszervezésében nemigazán van döntési joga. Az iskolák az oktatási minisztérium és az egyházak kettős fennhatósága alatt állnak. A püspökségek gyakorlatilag vétójoggal rendelkeznek, az igazgatók és a tanárok kinevezéséhez a püspökség ajánlása szükséges, a munkaadói jogkört azonban a tanfelügyelőség gyakorolja. A kettős felügyelet következménye, hogy a helyi önkormányzatok, mint iskolafenntartók, bért fizetnek az egyháznak az épületekért. „Amíg tíz százalékban van beleszólásunk a tanrendbe, és az állam előírja, mit tanítsunk, addig köteles a fenntartásról is gondoskodni” – indokolja a helyzetet Andrási Benedek, a keresztúri unitárius gimnázium lelkész-aligazgatója. A keresztúri önkormányzat évi 877 millió lej bért fizet a két épületért, amelyben a két iskola közösen működik. Varró Margit, a teológiai gimnázium igazgatónője szerint csak állagmegőrzésre és nagyjavításra a bérleti díj többszörösét költi az unitárius püspökség. Székelyudvarhelyen az önkormányzat a református gimnázium által használt „ókollégiumért” nem, csak a Benedek Elek Tanítóképző által használt főépületért fizet 283 milliós évi bért. Tőkés Zsolt igazgató elmondása szerint tavaly az árvízkárosultaknak adományozta a bért a református egyház. A katolikus egyházzal kötött szerződés értelmében a Tamási Áron Gimnázium által használt három épületért 51,5 millió lejes éves bért fizet az udvarhelyi önkormányzat.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek