A vadgazdálkodás újraélesztését kérik a tárcától – Visszájára fordult a túlzott vadvédelem

A vadgazdálkodás újraélesztését kérik a tárcától – Visszájára fordult a túlzott vadvédelem

Marosi Sándor (előtérben) vadőr és Erőss József erdőmérnök vadmegfigyelő kamerákat szerelnek fel a zetelaki erdőben

Fotó: Makkay József

A romániai vadgazdálkodás megszűnt, vagy legalábbis a szakemberek beleszólását minimálisra csökkentette a bukaresti politikum. A vadőrök és erdészek elkeseredettségét legjobban az erdők csendjében lehet megérteni, ahol állami támogatás nélkül, sokszor saját zsebükre látnak el olyan vadgondozási feladatokat, amelyekből semmi hasznuk nem származik. A Hargita megyei Zetelaka vadásztársaságánál jártuk körbe a kérdést.

Makkay József

2021. február 06., 20:272021. február 06., 20:27

2021. február 06., 22:342021. február 06., 22:34

Terepjáróval vágunk neki a Hargita megyei Zetelaka környékén elterülő erdőknek. A magas hóban az összkerék-meghajtású személygépkocsi kapálózik a kapaszkodókon, de a vadőrök és az erdészek szokva vannak a nehéz terephez, hiszen hetente többször megfordulnak a vadetetők környékén.

Nemcsak szénát és nyalósót visznek az őzeknek, szarvasoknak, hanem szemes gabonával töltik fel a fákra felfüggesztett gabonaszóró etetőket, amelyek a nap bizonyos szakában önműködően beindulnak, hogy az alájuk gyülekező vadak élelemhez jussanak. Az abraktakarmányt a vaddisznóknak, szarvasoknak, őzeknek szánják, de sok vadetetőhöz már hozzászokott a medve, így az eleség nagyobb részét ő eszi meg.

A vadőrök tehetetlenek a nagyvadak féktelen területhódítása ellen: a környéken annyira el vannak szaporodva, hogy a zetelaki vadásztársulat vezetője, dr. Benke József szerint az 53 ezer hektáros vadászterületen tavasszal legalább 300 példány indul útnak élelmet keresni.

Ez a hatalmas medvepopuláció messze meghaladja az erdőség vadeltartó képességét, de amióta a politikum „beletenyerelt” a vadgazdálkodásba, mindenki tehetetlen.

„A legveszélyesebb medvék kilövését engedélyező intervenciós kvóták alapján tavaly nyolc példány kilövését kértük a bukaresti környezetvédelmi minisztériumtól, de csak kettőt hagytak jóvá” – magyarázza Benke József, aki az egyik legismertebb romániai vadász szakember. Rendszeresen közöl szakcikkeket vadászati szaklapokban, de a közvélemény előtt is sokszor felvetette a romániai vadgazdálkodás anomáliáit. Szakmai elismertségét jelzi, hogy azon 15 romániai erdészeti szakember közé tartozik, akik az Európai Unió kérésére kidolgozták Románia vadgazdálkodási tervét, amelynek az idevágó romániai törvénykezés alapját kellene képeznie. Ebbe sikerült bevinnie több fontos elvárást, amelyek nemcsak a vadásztársaságok, hanem az erdők körüli települések lakóinak érdekeit is szolgálják. Az már más lapra tartozik, hogy a vadkárok megtérítését rendező jogszabályt például a politikusok úgy fogalmazták meg, hogy csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni.

Idézet
Hiába szabályozza a törvény, hogy a vadkárt elszenvedő ember kártérítésre jogosult, mert a nagy bürokrácia miatt egy tehén elvesztése után jó esetben egy év múlva kaphat pénzt a károsult.

Ha a medve az emberre támad, vagy megöli, bírósági eljárás is szükséges, hogy a család kártérítést kapjon. Amikor a farkas elviszi a juhot, esélye sincs a gazdának kártérítésre, mert az állatból nem marad bizonyíték” – magyarázza a romániai vadkárrendezés rendellenességeit a szakember.

Minden védett, ami kárt okoz

A zetelaki vadásztársaság számára is a 2016-os technokrata kormány abszurd rendelete okozta a legtöbb kárt, amely megtiltotta a ragadozók vadászatát. Ezt az Európai Unió élőhelydirektívája Románia uniós csatlakozása óta, 2007-től kimondja, de 2016-ig a vadakat úgynevezett derogálással, prevenciós kvóták alapján ritkítani tudták a vadásztársaságok. Az Európai Unióban általánosan alkalmazott vadgazdálkodási módszernek vetett végett a Dacian Cioloș vezette kormány környezetvédelmi minisztere, aki a szarvasok, őzek, vadnyulak és vaddisznók vadászatán kívül megtiltotta az összes ragadozó kilövését.

Benke svéd példát említ, ahol a becsült tízezer romániai medvéhez képest mindössze 3 ezer nagyvad él, évente mégis 10 százalékos prevenciós kvótát, azaz mintegy 300 medve kilövését engedélyezi a hatóság.

Galéria

Erdei ösvényeken közelítjük meg az zetelaki vadásztársaság vadetetőit

Fotó: Makkay József

Hasonló gondok vannak a farkas esetében is, hiszen a medve mellett ma már Romániában él Európa egyik legnagyobb farkasállománya: a háromezer ragadozó irdatlan kárt okoz az őz-, a szarvas- és a nyúlállományban, és egyre nagyobb veszéllyel kell szembenézniük a juhtartó gazdáknak is.

Nem véletlen, hogy

minden vadásztársaság nagy reményekkel várja az új RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter lépéseit a vadgazdálkodás normalizálásáért.

Benke József szerint Tánczos Barna miniszternek volt már néhány biztató nyilatkozata, így mindenki arra vár, hogy ezeket tettek kövessék. A vadgazdálkodás a szakemberek felségterülete kell hogy legyen, és ne „méregzöld” civil szervezetek diktálják a kormány ilyen irányú rossz lépéseit – magyarázza a székelyföldi erdőmérnök. Felháborítónak tartja, hogy vadvédelem címén különböző környezetvédő civil szervezetek sok millió eurót hívnak le uniós alapokból tanulmányaikra, miközben a vadgazdálkodást, a tulajdonképpeni vadvédelmet azok a vadásztársaságok látják el, akik tevékenységükre sem a román államtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak forrásokat.

Idézet
Alapjaiban rossz ez a rendszer, mert kizárja a szakembereket a vadgazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalból. Akik értenek hozzá, azokat nem hallgatják meg!”

– foglalja össze a szakma legnagyobb kihívását a zetelaki vadásztársaság vezetője.

Az egyszerű erdei séta is veszélyes

„Ilyen nehéz helyzetben a rendszerváltás óta nem volt a szakma” – magyarázza Erőss József erdőmérnök, a Zetelaki Közbirtokosság vezetője, aki Marosi Sándor vadőr társaságában visz ki bennünket egy másik erdőrészbe.

A közbirtokosság összes gyűlése panaszáradatból áll: az emberek a vadőröket és az erdészeket hibáztatják a kialakult helyzetért, miközben ezért kizárólag a politikusok a hibásak,

fogalmaz kísérőnk.

Útközben mobiltelefonon nézhetjük meg az online rendszerben közvetítő kamerák képeit a vadak mozgásáról az etetők körül. Az elmúlt 24 óra alatt készült felvételekből kiderül, hogy a Székelyföldön élő vadak közül mindenik fajta felbukkan itt. Gazdag a szarvasállomány, amely gyakorlatilag az egyetlen pénzes bevétele maradt a vadásztársaságnak. A trófeákért külföldi vadászok is érkeznek, de a vadásztársaság vezetői arra törekszenek, hogy a lőhető vadakból a mintegy 90 tagot számláló vadásztársaság tagjai is részesülhessenek. Az utóbbi időben több vaddisznót lehetett kilőni, de ez kevésnek bizonyul a korábbi esztendőben jó pénzt hozó medvevadászat kiesése miatt.

Idézet
Mi gyakorlatilag közmunkát végzünk az államnak, amikor a ragadozókat védjük. Ezért semmi támogatás nem jár, a vadőröknek azonban éppúgy kell védeniük a medvét, farkast, hiúzt, vadmacskát és számos madarat, mint a vadásztársaságnak direkt hasznot hozó szarvast, őzet, vaddisznót vagy mezei nyulat”

– magyarázza a több évtizedes vadásztapasztalattal rendelkező Marosi Sándor, akinek az édesapja is vadőr volt. Az apáról fiúra szálló mesterség tette az 58 éves férfit a környék legtapasztaltabb vad­őrévé, aki bármilyen állatnyomon eligazodik.

Galéria

Benke József erdőmérnök szerint gyökeresen meg kell változtatni a vadgazdálkodás állami rendszerét

Fotó: Beliczay László

A vadásztársaság négy csoportjában két-két vadőr teljesít szolgálatot, akiknek felügyelete alatt a vadászok is kiveszik részüket a vadgondozás teendőiből. Sokan saját költségükön segítenek be a munkába. Közben mindenki arra vár, mikor szűnik meg a mostani kiszolgáltatott helyzet, miszerint az államnak csak elvárásai vannak a vadgondozásban, de kötelezettségeit nem teljesíti.

Idézet
Örülnék, ha a vadakért aggódó állatvédő civilek közül legalább egy olyan emberrel találkoznék, aki kivisz egy terű szénát az őzek és szarvasok etetőjébe”

– fakad ki a vadász, aki elpanaszolja, hogy a nagyvadak túlszaporodása miatt életveszélyes lett a gombászás és az erdei gyümölcsök szedése. Hogy elkerüljék a medvetámadást, a gombabegyűjtők csoportosan mennek, és hatalmas zajt csapnak az erdőben.

Galéria

Medvebocsok a vadásztársaság kamerafelvételein

Fotó: Zetelaki Vadásztársaság

A vadőrök szerint a veszélyes medvék kilövésének gyakorlata is abszurd, hiszen egy tavaszi támadás után több hónap múlva, jó esetben ősszel érkezik meg a kilövési engedély. A „feljelentett” példány már rég a megye másik felén téblábol, így sok esetben másik medve esik áldozatul a bukaresti aktatologatók hozzá nem értésének. „Ez még a kommunista korszak éveiben is könnyebben működött. Ha veszélyes medvéről érkezett bejelentés, azt rövid idő alatt sikerült levadászni” – magyarázza Marosi Sándor.


Ceaușescu és a székelyek

Marosi Sándor zetelaki vadőr felidézi azokat az időket is, amikor Nicolae Ceaușescu diktátor rendszeresen eljárt a Székelyföldre vadászni. Marosi visszaemlékezett: édesapja és ő is kezet fogott a pártfőtitkárral, amikor vadőrök társaságában egy tisztáson várták. Mosolyogva emlegeti azt is, ahogyan Ceaușescu elbeszélgetett a székely vadőrökkel és hajtókkal, akik közül nem mindenki beszélt jól románul, mégis megértette magát a helyiekkel. Marosi szerint ma meglepőnek tűnhet, hogy a bukaresti vezér nem tett epés megjegyzést a székelyek gyenge románnyelv-tudására, sőt emlékei szerint kedvesen viszonyult vendéglátóihoz. Fiatal erdőmérnökként a nyolcvanas években Benke József is találkozott a Ceaușescu házaspárral a protokolláris vadászatokat szervező zetelaki erdészeti vállalat alkalmazottjaként. Akkor már sokkal jobban őrizték a pártfőtitkárt. „Óriási volt a nyomás, mert a Szekuritáté felügyelte minden lépésünket, nehogy megbízhatatlan ember kezébe lőfegyver kerüljön. Az egyszerű székelyföldi emberek csak annyit láttak a bukarestiek vadászatából, hogy az „illusztris” csapat érkezése előtt megjavították az utakat” – fogalmazott Benke József. Kifejtette, ha a vadászat jól sikerült, Ceaușescu bőkezűbbnek bizonyult, és több forrás jutott a vidék ipari egységeinek, a vadászathoz hozzájáruló egyszerű emberek is kaptak egy-egy Dacia-kiutalást. „Összességében azonban perverz rendszer volt” – emlékezett a szakember.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia
2024. április 05., péntek

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa

Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa
2024. április 05., péntek

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben

Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben
2024. április 04., csütörtök

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására
2024. április 04., csütörtök

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon

Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon
2024. április 04., csütörtök

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében

A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében