Marosi Sándor (előtérben) vadőr és Erőss József erdőmérnök vadmegfigyelő kamerákat szerelnek fel a zetelaki erdőben
Fotó: Makkay József
A romániai vadgazdálkodás megszűnt, vagy legalábbis a szakemberek beleszólását minimálisra csökkentette a bukaresti politikum. A vadőrök és erdészek elkeseredettségét legjobban az erdők csendjében lehet megérteni, ahol állami támogatás nélkül, sokszor saját zsebükre látnak el olyan vadgondozási feladatokat, amelyekből semmi hasznuk nem származik. A Hargita megyei Zetelaka vadásztársaságánál jártuk körbe a kérdést.
2021. február 06., 20:272021. február 06., 20:27
2021. február 06., 22:342021. február 06., 22:34
Terepjáróval vágunk neki a Hargita megyei Zetelaka környékén elterülő erdőknek. A magas hóban az összkerék-meghajtású személygépkocsi kapálózik a kapaszkodókon, de a vadőrök és az erdészek szokva vannak a nehéz terephez, hiszen hetente többször megfordulnak a vadetetők környékén.
Nemcsak szénát és nyalósót visznek az őzeknek, szarvasoknak, hanem szemes gabonával töltik fel a fákra felfüggesztett gabonaszóró etetőket, amelyek a nap bizonyos szakában önműködően beindulnak, hogy az alájuk gyülekező vadak élelemhez jussanak. Az abraktakarmányt a vaddisznóknak, szarvasoknak, őzeknek szánják, de sok vadetetőhöz már hozzászokott a medve, így az eleség nagyobb részét ő eszi meg.
Ez a hatalmas medvepopuláció messze meghaladja az erdőség vadeltartó képességét, de amióta a politikum „beletenyerelt” a vadgazdálkodásba, mindenki tehetetlen.
„A legveszélyesebb medvék kilövését engedélyező intervenciós kvóták alapján tavaly nyolc példány kilövését kértük a bukaresti környezetvédelmi minisztériumtól, de csak kettőt hagytak jóvá” – magyarázza Benke József, aki az egyik legismertebb romániai vadász szakember. Rendszeresen közöl szakcikkeket vadászati szaklapokban, de a közvélemény előtt is sokszor felvetette a romániai vadgazdálkodás anomáliáit. Szakmai elismertségét jelzi, hogy azon 15 romániai erdészeti szakember közé tartozik, akik az Európai Unió kérésére kidolgozták Románia vadgazdálkodási tervét, amelynek az idevágó romániai törvénykezés alapját kellene képeznie. Ebbe sikerült bevinnie több fontos elvárást, amelyek nemcsak a vadásztársaságok, hanem az erdők körüli települések lakóinak érdekeit is szolgálják. Az már más lapra tartozik, hogy a vadkárok megtérítését rendező jogszabályt például a politikusok úgy fogalmazták meg, hogy csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni.
Ha a medve az emberre támad, vagy megöli, bírósági eljárás is szükséges, hogy a család kártérítést kapjon. Amikor a farkas elviszi a juhot, esélye sincs a gazdának kártérítésre, mert az állatból nem marad bizonyíték” – magyarázza a romániai vadkárrendezés rendellenességeit a szakember.
A zetelaki vadásztársaság számára is a 2016-os technokrata kormány abszurd rendelete okozta a legtöbb kárt, amely megtiltotta a ragadozók vadászatát. Ezt az Európai Unió élőhelydirektívája Románia uniós csatlakozása óta, 2007-től kimondja, de 2016-ig a vadakat úgynevezett derogálással, prevenciós kvóták alapján ritkítani tudták a vadásztársaságok. Az Európai Unióban általánosan alkalmazott vadgazdálkodási módszernek vetett végett a Dacian Cioloș vezette kormány környezetvédelmi minisztere, aki a szarvasok, őzek, vadnyulak és vaddisznók vadászatán kívül megtiltotta az összes ragadozó kilövését.
Erdei ösvényeken közelítjük meg az zetelaki vadásztársaság vadetetőit
Fotó: Makkay József
Hasonló gondok vannak a farkas esetében is, hiszen a medve mellett ma már Romániában él Európa egyik legnagyobb farkasállománya: a háromezer ragadozó irdatlan kárt okoz az őz-, a szarvas- és a nyúlállományban, és egyre nagyobb veszéllyel kell szembenézniük a juhtartó gazdáknak is.
Nem véletlen, hogy
Benke József szerint Tánczos Barna miniszternek volt már néhány biztató nyilatkozata, így mindenki arra vár, hogy ezeket tettek kövessék. A vadgazdálkodás a szakemberek felségterülete kell hogy legyen, és ne „méregzöld” civil szervezetek diktálják a kormány ilyen irányú rossz lépéseit – magyarázza a székelyföldi erdőmérnök. Felháborítónak tartja, hogy vadvédelem címén különböző környezetvédő civil szervezetek sok millió eurót hívnak le uniós alapokból tanulmányaikra, miközben a vadgazdálkodást, a tulajdonképpeni vadvédelmet azok a vadásztársaságok látják el, akik tevékenységükre sem a román államtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak forrásokat.
– foglalja össze a szakma legnagyobb kihívását a zetelaki vadásztársaság vezetője.
„Ilyen nehéz helyzetben a rendszerváltás óta nem volt a szakma” – magyarázza Erőss József erdőmérnök, a Zetelaki Közbirtokosság vezetője, aki Marosi Sándor vadőr társaságában visz ki bennünket egy másik erdőrészbe.
fogalmaz kísérőnk.
Útközben mobiltelefonon nézhetjük meg az online rendszerben közvetítő kamerák képeit a vadak mozgásáról az etetők körül. Az elmúlt 24 óra alatt készült felvételekből kiderül, hogy a Székelyföldön élő vadak közül mindenik fajta felbukkan itt. Gazdag a szarvasállomány, amely gyakorlatilag az egyetlen pénzes bevétele maradt a vadásztársaságnak. A trófeákért külföldi vadászok is érkeznek, de a vadásztársaság vezetői arra törekszenek, hogy a lőhető vadakból a mintegy 90 tagot számláló vadásztársaság tagjai is részesülhessenek. Az utóbbi időben több vaddisznót lehetett kilőni, de ez kevésnek bizonyul a korábbi esztendőben jó pénzt hozó medvevadászat kiesése miatt.
– magyarázza a több évtizedes vadásztapasztalattal rendelkező Marosi Sándor, akinek az édesapja is vadőr volt. Az apáról fiúra szálló mesterség tette az 58 éves férfit a környék legtapasztaltabb vadőrévé, aki bármilyen állatnyomon eligazodik.
Benke József erdőmérnök szerint gyökeresen meg kell változtatni a vadgazdálkodás állami rendszerét
Fotó: Beliczay László
A vadásztársaság négy csoportjában két-két vadőr teljesít szolgálatot, akiknek felügyelete alatt a vadászok is kiveszik részüket a vadgondozás teendőiből. Sokan saját költségükön segítenek be a munkába. Közben mindenki arra vár, mikor szűnik meg a mostani kiszolgáltatott helyzet, miszerint az államnak csak elvárásai vannak a vadgondozásban, de kötelezettségeit nem teljesíti.
– fakad ki a vadász, aki elpanaszolja, hogy a nagyvadak túlszaporodása miatt életveszélyes lett a gombászás és az erdei gyümölcsök szedése. Hogy elkerüljék a medvetámadást, a gombabegyűjtők csoportosan mennek, és hatalmas zajt csapnak az erdőben.
Medvebocsok a vadásztársaság kamerafelvételein
Fotó: Zetelaki Vadásztársaság
A vadőrök szerint a veszélyes medvék kilövésének gyakorlata is abszurd, hiszen egy tavaszi támadás után több hónap múlva, jó esetben ősszel érkezik meg a kilövési engedély. A „feljelentett” példány már rég a megye másik felén téblábol, így sok esetben másik medve esik áldozatul a bukaresti aktatologatók hozzá nem értésének. „Ez még a kommunista korszak éveiben is könnyebben működött. Ha veszélyes medvéről érkezett bejelentés, azt rövid idő alatt sikerült levadászni” – magyarázza Marosi Sándor.
Ceaușescu és a székelyek
Marosi Sándor zetelaki vadőr felidézi azokat az időket is, amikor Nicolae Ceaușescu diktátor rendszeresen eljárt a Székelyföldre vadászni. Marosi visszaemlékezett: édesapja és ő is kezet fogott a pártfőtitkárral, amikor vadőrök társaságában egy tisztáson várták. Mosolyogva emlegeti azt is, ahogyan Ceaușescu elbeszélgetett a székely vadőrökkel és hajtókkal, akik közül nem mindenki beszélt jól románul, mégis megértette magát a helyiekkel. Marosi szerint ma meglepőnek tűnhet, hogy a bukaresti vezér nem tett epés megjegyzést a székelyek gyenge románnyelv-tudására, sőt emlékei szerint kedvesen viszonyult vendéglátóihoz. Fiatal erdőmérnökként a nyolcvanas években Benke József is találkozott a Ceaușescu házaspárral a protokolláris vadászatokat szervező zetelaki erdészeti vállalat alkalmazottjaként. Akkor már sokkal jobban őrizték a pártfőtitkárt. „Óriási volt a nyomás, mert a Szekuritáté felügyelte minden lépésünket, nehogy megbízhatatlan ember kezébe lőfegyver kerüljön. Az egyszerű székelyföldi emberek csak annyit láttak a bukarestiek vadászatából, hogy az „illusztris” csapat érkezése előtt megjavították az utakat” – fogalmazott Benke József. Kifejtette, ha a vadászat jól sikerült, Ceaușescu bőkezűbbnek bizonyult, és több forrás jutott a vidék ipari egységeinek, a vadászathoz hozzájáruló egyszerű emberek is kaptak egy-egy Dacia-kiutalást. „Összességében azonban perverz rendszer volt” – emlékezett a szakember.
Olyan nagy volt az érdeklődés a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett épületbejárások iránt, hogy most – művészettörténész vezetésével – újra megmutatják a nagyközönségnek a felújított egykori Központi Szállót.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
szóljon hozzá!