A turizmus leállása óta megnőtt a vízszintje a kiszáradt püspökfürdői tündérrózsás tónak

Nőni kezdett a pár éve kiszáradt termálvizű tó vízszintje

Fotó: Ovi D. Pop

Újjáéledni látszik a hévízi tündérrózsa pár éve kiszáradt püspökfürdői természetes élőhelye, amióta a járványügyi intézkedések miatt leállt a turizmus, ezáltal pedig a termálvíz-kitermelés Félixfürdőn és környékén.

Pap Melinda

2020. április 07., 07:292020. április 07., 07:29

Jó hatással van a püspökfürdői természetvédelmi rezervátumra, hogy a koronavírus-járvány miatt megcsappant a turizmus és a termálvíz-kitermelés a környéken: nőni kezdett a pár éve kiszáradt termálvizű tó vízszintje, mely egyben a hévízi tündérrózsa egyedüli európai természetes élőhelye. Az Ovi D. Pop nagyváradi fotográfus által készített légi felvételek tanúsága szerint az évek óta száraz tómeder ismét kezd feltelni vízzel.

A Nagyvárad melletti rezervátum termálvizes tavacskájának eltűnésére még 2014-ben hívták fel a figyelmet természetvédelmi szakemberek.

A Félixfürdő melletti üdülőhelyen található tóban ugyanis olyan egyedi, őshonos növény- és állatfajok laktak, mint a bordás homorcsa nevű csigafaj, a piros szemű kele halfaj és a hévízi tündérrózsa, amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként – legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.

A helyi ökoszisztéma megváltozását a túlzott termálvíz-kitermelés számlájára írták szakemberek: úgy vélték, a környékbeli szállodák, panziók illegális fúrásai vezettek a tó pusztulásához. A püspökfürdői rezervátum ügye Korodi Attila akkori környezetvédelmi miniszterhez is eljutott, aki rámutatott: az egyértelmű vízhasználati problémát nemcsak az illegális fúrások okozzák, túlengedélyezett a kitermelés a környéken; a rezervátum megmentéséhez a legális kitermelést is vissza kellene fogni.

Erre ugyan nem került sor, azonban a koronavírus-járvány és az emiatt elrendelt kijárási tilalom látszólag meghozza a várt eredményt. A járványügyi korlátozások miatt a félixfürdői és püspökfürdői fürdőhelyek, szállodák és panziók is kénytelenek voltak bezárni, így az elmúlt hetekben messze kevesebb termálvizet termeltek ki a környéken, mint szoktak. Ezzel állhat összefüggésben a tündérrózsa élőhelyének látszólagos újjáéledése.

A püspökfürdői természetvédelmi rezervátummal évek óta foglalkozó Radu Huza geológus, a Körösvidéki Múzeum munkatársa a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy

a vízszint emelkedése biztató ugyan, ám még nem jelenti azt, hogy újjá lehet éleszteni az élőhelyet.

Emlékeztetett, tavaszi vízszintemelkedésre korábban is volt már példa, és minden alkalommal a csapadéknak volt betudható. Jelen esetben ez nem valószínű, mivel kifejezetten száraz időszakról van szó, ismerte el a szakember, aki szerint biztosat csak helyszíni minták, a tó vizének hőmérséklete alapján lehetne mondani.

A geológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az élőhely megmentéséhez fontos lenne, hogy a folyamat tartós legyen, hiszen ha ismét beindul a turizmus és a termálvíz-kitermelés eléri a korábbi szintet, a tó újra ki fog száradni.

A hévízi tündérrózsa püspökfürdői élőhelyét 1931-ben nyilvánította védetté a román állam; bár a lótuszvirágot nem, a két őshonos állatfaját sikerült megmenteniük a kipusztulástól a gödöllői Szent István Egyetem és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum szakértőinek. Müller Tamás, a gödöllői egyetem halgazdálkodási tanszékének tudományos főmunkatársa korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy fogságban sikerült szaporítani a bordás homorcsa csiga- és a Racoviţă-kele halfajt. Céljuk a két veszélyeztetett faj megmentése volt, hogy amennyiben rendeződne a tó helyzete, a szaporulatot visszaengedjék természetes élőhelyére.