A helyi ökoszisztéma megváltozását a túlzott termálvíz-kitermelés számlájára írták szakemberek: úgy vélték, a környékbeli szállodák, panziók illegális fúrásai vezettek a tó pusztulásához. A püspökfürdői rezervátum ügye Korodi Attila akkori környezetvédelmi miniszterhez is eljutott, aki rámutatott: az egyértelmű vízhasználati problémát nemcsak az illegális fúrások okozzák, túlengedélyezett a kitermelés a környéken; a rezervátum megmentéséhez a legális kitermelést is vissza kellene fogni.

Erre ugyan nem került sor, azonban a koronavírus-járvány és az emiatt elrendelt kijárási tilalom látszólag meghozza a várt eredményt. A járványügyi korlátozások miatt a félixfürdői és püspökfürdői fürdőhelyek, szállodák és panziók is kénytelenek voltak bezárni, így az elmúlt hetekben messze kevesebb termálvizet termeltek ki a környéken, mint szoktak. Ezzel állhat összefüggésben a tündérrózsa élőhelyének látszólagos újjáéledése.

A püspökfürdői természetvédelmi rezervátummal évek óta foglalkozó Radu Huza geológus, a Körösvidéki Múzeum munkatársa a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy

Emlékeztetett, tavaszi vízszintemelkedésre korábban is volt már példa, és minden alkalommal a csapadéknak volt betudható. Jelen esetben ez nem valószínű, mivel kifejezetten száraz időszakról van szó, ismerte el a szakember, aki szerint biztosat csak helyszíni minták, a tó vizének hőmérséklete alapján lehetne mondani.

A hévízi tündérrózsa püspökfürdői élőhelyét 1931-ben nyilvánította védetté a román állam; bár a lótuszvirágot nem, a két őshonos állatfaját sikerült megmenteniük a kipusztulástól a gödöllői Szent István Egyetem és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum szakértőinek. Müller Tamás, a gödöllői egyetem halgazdálkodási tanszékének tudományos főmunkatársa korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy fogságban sikerült szaporítani a bordás homorcsa csiga- és a Racoviţă-kele halfajt. Céljuk a két veszélyeztetett faj megmentése volt, hogy amennyiben rendeződne a tó helyzete, a szaporulatot visszaengedjék természetes élőhelyére.