A műemlék a bejelentések szerint évente több mint 600 diákot, mesteris hallgatót és doktoranduszt fog szolgálni. Az oktatási tereket több mint 840 négyzetméterrel bővítették.

1. A kastélyban az alábbiak találhatóak:

• egy konferenciaterem (80 m²), amely körülbelül 70 fő befogadására alkalmas;
• a szemináriumi terem (40 m²) 20–25 fő számára;
• egy olvasóterem (40 m²);
• egy frankofónia könyvtár (25 m²).

2. A hálószobák, amelyek az egykori könyvtár és a melléképületek helyén találhatók, elsősorban a diákok számára alakították ki, és új bútorokkal látták el. Emeletes ágyak 70 fő számára, egyszemélyes ágyak 40 fő számára (a csoport választásától függően).

3. A menzán és a melléképületekben lehetőség nyílik a reggeli elkészítésére és felszolgálására, valamint rusztikus piknik szervezésére az újonnan épített pavilonban.

• tudományos szimpóziumok, konferenciák, szemináriumok, nyári tanfolyamok szervezése;
• hallgatók és oktatók gyakorlati képzése;
• oktatási tevékenységek diákok és tanulók számára;
• kiállítások és alkotótáborok;
• hétvégék vagy „elvonulások” tudományos munka céljából stb.

– tudtuk meg az illetékestől.

korábban írtuk

Felkerült a kastélyútvonalra és teljes felújításon esik át az árokaljai Bethlen-kastély

Miután évek óta nem látogathatja a nagyközönség, felkerül az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozott kastélyútvonalra az arborétumáról híres árokaljai Bethlen-kastély. A műemlék épület jelenleg teljes felújításon esik át.

A BBTE képviselői december végén úgy nyilatkoztak, hogy folytatják a komplexum fejlesztését. „A következő lépés a többi épület felújítása, amelyek bár működőképesek, de már nem felelnek meg a kutatóállomás jelenlegi színvonalának és a BBTE hallgatóinak gyakorlati igényeinek” – mutatott rá Daniel David rektor.

Elmondása szerint tervezik továbbá az arborétum fejlesztését, valamint a kutatóállomás felszerelését a biológia/biotechnológia és a környezettudomány/mérnöki tudományok területén hasznosítható, jól felszerelt laboratóriumokkal.

– árulta el a rektor.

Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.

A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.

Az arborétumnak főleg tulipánfái voltak látványosak, igaz, a háromból mára csak egy maradt. A parkban jegenyefenyő, lucfenyő, kaukázusi vagy japán akác, és számos más, a világ minden tájáról származó fa és cserje található. Elrendezésük is lenyűgöző: a sétányokat luc-, akác- és gyertyánfák sora teszi látványossá, olykor alagutat, labirintust alkotva.

a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak.