A szaktárca kezében a medveügy – Korodi Attila üdvözli az új vadászati törvény kihirdetését

Bíró Blanka 2020. január 10., 08:58

Nagy hiányosságokat pótol a vadászati törvény módosítása, most a környezetvédelmi minisztériumon a sor, hogy összekapja magát – szögezte le a Krónika megkeresésére Korodi Attila parlamenti képviselő, miután Klaus Johannis államfő csütörtökön kihirdette a jogszabályt.

Fájdalomdíj. Pozitív elbírálás esetén a kárpótlást 30 napon belül meg kell ejteni Fotó: Barabás Ákos

Korodi Attila szerint radikális előrelépés, hogy kihirdette csütörtökön Klaus Johannis államfő a vadászati törvényt módosító jogszabályt, hiszen az több téren is rendezi a vadkárok kifizetését, pontos határidőket szab meg, előírja a beavatkozási kvóta mellett a megelőzési kvóták elfogadását. Az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője lapunk megkeresésére kifejtette, két és fél éves munka van ebben a szabályozásban; egyszer már eljutottak a törvény megszavazásáig, de akkor az államfő nem írta alá.

Az új jogszabály nagy hiányosságokat pótol, most a környezetvédelmi minisztériumon múlik, hogy a feladatait házon belül időben elvégezze”

– szögezte le a politikus.

Pontos határidők

Rámutatott, a minisztériumnak kilencven napon belül ki kell dolgoznia – és kormányhatározattal el kell fogadtatnia – a módszertant a kárpótlási rendszerekre, május 15-ig ki kell adnia nemcsak a beavatkozási, hanem a megelőzési kvótákat is. „A törvénymódosításnak számos eleme azon múlik, hogy a szaktárca rövid távon a kérdést megfelelően kezeli-e, összekapja-e magát, ám a december végi egyeztetések során ezt vállalták. Az RMDSZ részéről lesz nyomásgyakorlás ez irányban, de a nép ügyvédjének hivatala is követi a folyamatot, hiszen oda is számos bejelentés érkezett a medvetámadásokkal kapcsolatban” – részletezte Korodi Attila.

Tájékoztatása szerint a jogszabály pontos kárpótlási határidőket ír elő.

A vadkár bekövetkezte után 72 órán belül a bizottságnak fel kell mérnie a helyzetet, majd a következő 10 napon belül el is kell bírálnia az igénylést. Pozitív elbírálás esetén a kifizetést 30 napon belül meg kell ejteni.

Ez sokat segít, hiszen eddig nem volt határidő. Korodi szerint az elmúlt év végén az RMDSZ lobbizta ki, hogy a kormány 3 millió lejt utaljon ki a vadkárok rendezésére, ebből két és fél éves igényléseket is kifizettek.

Új kárpótlási kategóriák

A kárpótlási rendszerbe bekerült két új kategória: az emberi sérülések, valamint a kárpótlandó vadásztársaságok. Medvék és vaddisznók támadása esetén az áldozatok kórházi, tragédia esetén temetési költségeit az állam fedezi; ha az áldozat munkaképtelenné válik, erre az időszakra megkapja a bérét, ha pedig nincs munkahelye, akkor a minimálbért. Elhalálozás esetén az áldozat nyugdíjazási koráig a családnak kifizeti az állam a kieső jövedelmet. A vadásztársaságok szintén kapnak pénzt, ha a környezetvédelmi minisztérium egy veszélyessé vált medve elköltöztetéséről vagy kilövéséről dönt: az ezzel járó költségeket megtérítik, részletezte Korodi Attila. Elmondása szerint ezek a feladatok eddig megterhelték a vadásztársaságokat, hiszen esetenként sok munkaórát kellett fizetniük, amíg a vadat becserkészték, további pénzbe került a tetemek elhamvasztása. A megyei önkormányzatok is tevékeny szerepet vállalhatnak a kárpótlási a rendszerben: ha szerződést kötnek a minisztériummal, előfinanszírozhatják a kifizetéseket, majd utólag megkapják a pénzüket. Korodi Attila meglátása szerint a jogszabály másik pozitívuma, hogy

ha az utak tulajdonosai nem teszik ki a vadállatokra figyelmeztető táblát, ki kell fizetniük a gépkocsikban keletkezett kárt, ha az vaddal ütközött.

Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a jogszabály módosítja a vadász és a vadászat meghatározását is: törli a büntetendő tettek közül a reflektorokkal történő vaddisznóvadászatot sürgősségi esetekben, a károkozás vagy a sertéspestis terjedésének megakadályozása céljából. A törvény értelmében ugyanakkor bűntettnek számít éjjeli vadászaton a célzólézerek, fényerősítős célzást segítő eszközök, infravörös távcsövek és hőkamerák alkalmazása, kivételt képez – a központi hatóság engedélyével – a vaddisznó-, sakál- és rókavadászat.

A vadászati törvény módosítása végre lehetőséget biztosít arra, hogy rendezzék a medveproblémát, ám ez nem azt jelenti, hogy hadviselés indul a továbbra is szigorúan védett státust élvező nagyvad ellen – szögezte le korábban a törvénymódosítás kapcsán Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, az Abies Hunting Vadásztató Iroda igazgatója. A lapcsaládunk által korábban megszólaltatott szakemberek szerint sok múlik majd a részleteken. Például hogyan osztják el a kilövési kvótát, mert ahol nincsenek problémák, ott nem kell kilőni a medvéket. Másrészt az is sokat számít, hogy milyen mértékben csökkentik az eddig hátráltató bürokráciát.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat