Fájdalomdíj. Pozitív elbírálás esetén a kárpótlást 30 napon belül meg kell ejteni
Fotó: Barabás Ákos
Nagy hiányosságokat pótol a vadászati törvény módosítása, most a környezetvédelmi minisztériumon a sor, hogy összekapja magát – szögezte le a Krónika megkeresésére Korodi Attila parlamenti képviselő, miután Klaus Johannis államfő csütörtökön kihirdette a jogszabályt.
2020. január 10., 08:582020. január 10., 08:58
Korodi Attila szerint radikális előrelépés, hogy kihirdette csütörtökön Klaus Johannis államfő a vadászati törvényt módosító jogszabályt, hiszen az több téren is rendezi a vadkárok kifizetését, pontos határidőket szab meg, előírja a beavatkozási kvóta mellett a megelőzési kvóták elfogadását. Az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője lapunk megkeresésére kifejtette, két és fél éves munka van ebben a szabályozásban; egyszer már eljutottak a törvény megszavazásáig, de akkor az államfő nem írta alá.
– szögezte le a politikus.
Rámutatott, a minisztériumnak kilencven napon belül ki kell dolgoznia – és kormányhatározattal el kell fogadtatnia – a módszertant a kárpótlási rendszerekre, május 15-ig ki kell adnia nemcsak a beavatkozási, hanem a megelőzési kvótákat is. „A törvénymódosításnak számos eleme azon múlik, hogy a szaktárca rövid távon a kérdést megfelelően kezeli-e, összekapja-e magát, ám a december végi egyeztetések során ezt vállalták. Az RMDSZ részéről lesz nyomásgyakorlás ez irányban, de a nép ügyvédjének hivatala is követi a folyamatot, hiszen oda is számos bejelentés érkezett a medvetámadásokkal kapcsolatban” – részletezte Korodi Attila.
Tájékoztatása szerint a jogszabály pontos kárpótlási határidőket ír elő.
Ez sokat segít, hiszen eddig nem volt határidő. Korodi szerint az elmúlt év végén az RMDSZ lobbizta ki, hogy a kormány 3 millió lejt utaljon ki a vadkárok rendezésére, ebből két és fél éves igényléseket is kifizettek.
A kárpótlási rendszerbe bekerült két új kategória: az emberi sérülések, valamint a kárpótlandó vadásztársaságok. Medvék és vaddisznók támadása esetén az áldozatok kórházi, tragédia esetén temetési költségeit az állam fedezi; ha az áldozat munkaképtelenné válik, erre az időszakra megkapja a bérét, ha pedig nincs munkahelye, akkor a minimálbért. Elhalálozás esetén az áldozat nyugdíjazási koráig a családnak kifizeti az állam a kieső jövedelmet. A vadásztársaságok szintén kapnak pénzt, ha a környezetvédelmi minisztérium egy veszélyessé vált medve elköltöztetéséről vagy kilövéséről dönt: az ezzel járó költségeket megtérítik, részletezte Korodi Attila. Elmondása szerint ezek a feladatok eddig megterhelték a vadásztársaságokat, hiszen esetenként sok munkaórát kellett fizetniük, amíg a vadat becserkészték, további pénzbe került a tetemek elhamvasztása. A megyei önkormányzatok is tevékeny szerepet vállalhatnak a kárpótlási a rendszerben: ha szerződést kötnek a minisztériummal, előfinanszírozhatják a kifizetéseket, majd utólag megkapják a pénzüket. Korodi Attila meglátása szerint a jogszabály másik pozitívuma, hogy
Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a jogszabály módosítja a vadász és a vadászat meghatározását is: törli a büntetendő tettek közül a reflektorokkal történő vaddisznóvadászatot sürgősségi esetekben, a károkozás vagy a sertéspestis terjedésének megakadályozása céljából. A törvény értelmében ugyanakkor bűntettnek számít éjjeli vadászaton a célzólézerek, fényerősítős célzást segítő eszközök, infravörös távcsövek és hőkamerák alkalmazása, kivételt képez – a központi hatóság engedélyével – a vaddisznó-, sakál- és rókavadászat.
A vadászati törvény módosítása végre lehetőséget biztosít arra, hogy rendezzék a medveproblémát, ám ez nem azt jelenti, hogy hadviselés indul a továbbra is szigorúan védett státust élvező nagyvad ellen – szögezte le korábban a törvénymódosítás kapcsán Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, az Abies Hunting Vadásztató Iroda igazgatója. A lapcsaládunk által korábban megszólaltatott szakemberek szerint sok múlik majd a részleteken. Például hogyan osztják el a kilövési kvótát, mert ahol nincsenek problémák, ott nem kell kilőni a medvéket. Másrészt az is sokat számít, hogy milyen mértékben csökkentik az eddig hátráltató bürokráciát.
Egy 34 éves Temes megyei férfi felhúzta magát, amiért a nagyszebeni Traian Demetrescu utcán sok autó parkolt a járdán, akadályozva a gyalogosokat. Fogott egy éles tárgyat, és megkarcolt 22 autót. Nem ússza meg büntetlenül.
Elsőfokú, vagyis sárga árvízkészültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több megye folyóvizeire.
Nagyváradi és biharszentjánosi cégek magyar állampolgárságú ügyvezetői ellen folyik kivizsgálás adócsalás gyanúja miatt – közölte szerdán a Bihar megyei rendőrség.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
Egy gyalogos meghalt, miután kedd este Lugoson két autó összeütközött, és az egyik jármű az ütközés következtében a járdára sodródott. Az áldozat egy 53 éves nő, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult eljárás.
Elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Délkelet-Erdélyre, Munténiára, Dobrudzsára és Moldva déli részére.
Havat is hozott a hidegfront Erdély számos régiójába, Kolozs megyében Aranyosszéken és Kalotaszegen is jelentős hóréteg alakult ki szerdára virradóra.
Bányászati koncessziót adott a román állam egy amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készül. Minden bizonnyal a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó.
Felakasztva találtak rá kedden a Fehér megyei Alvinc község polgármesterére, Petru Ioan Barbura.
Alexandria, Râmnicu Vâlcea és Szörényvár ama romániai városok közé tartozik, ahol a lakosok úgy gondolják, hogy könnyen találnak parkolóhelyet. A skála másik végén Bukarest, Kolozsvár és Konstanca áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!