Szászkézd egyike azon kevés romániai településnek, mely erődtemploma révén felkerült az UNESCO-világörökség listájára.
Fotó: Patrimonu.ro
Munkaerőhiány hátráltatja a szászkézdi parasztvár felújítását. Bár az erődítmény helyreállítására 8,5 millió lejes uniós támogatást nyert a Maros megyei település önkormányzata, július óta még csak az építőtelep kialakítása zajlik. Az evangélikus erődtemplom tornyát ellenben májusban megnyithatják a turisták előtt.
2020. február 21., 14:322020. február 21., 14:32
Hiába adták ki az utasítást még tavaly júliusban a százkézdi parasztvár felújítására, a Maros megyei községben még mindig az építőtelep kialakítása zajlik. Ovidiu Şoaită polgármester szerint a közbeszerzési eljárást megnyerő cég munkaerőhiánnyal küzd, ezért az elmúlt fél évben alig haladtak a munkálatok.
„Nem úgy haladnak, ahogy szeretnénk, de reméljük, sikerül befejezni a munkát a szerződésbe foglalt határidőig” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Ovidiu Şoaită, aki szerint a cégnek a munkálatok elkezdésére vonatkozó utasítástól számítva 30 hónap áll a rendelkezésére, hogy elkészüljön a munkával. Ez nem lesz könnyű, ugyanis nagy gondot okoz a munkaerőhiány.
„Megoldottuk a házi feladatunkat, megvan a finanszírozási szerződés, pályáztunk, kiválasztottak, a projektek jók voltak, de nem számítottunk arra, hogy ilyen lassan haladunk a munkával, a kivitelezőnek ugyanis nagyon nehéz szakembert találni” – fogalmazott. Az elöljáró azon reményének is hangot adott, hogy nem jutnak el a szerződésbontásig, ugyanis „titáni munkát” fektettek a műemlék felújításába.
Az egykori parasztvár turisztikai körforgásba való beemelése azért is fontos, mivel Szászkézd egyike azon kevés romániai településnek, mely erődtemploma révén felkerült az UNESCO-világörökség listájára.
A szerződésbontás hatalmas veszteség volna, hiszen már eddig is két évet kellett várni a tulajdonképpeni munkára: a vár felújítására még 2017 májusában írták alá a finanszírozási szerződést a fejlesztési minisztériummal, de a hosszas, bürokratikus eljárás miatt csak idén júliusban adhatták ki a munkálatok megkezdésére vonatkozó parancsot.
A projekt összértéke közel 8,5 millió lej, ennek nagy része vissza nem térítendő támogatás. A szászkézdi parasztvár támadások idején szolgált menedékül a közeli települések lakossága számára, de a közösség élelemtartalékának a raktározására is használták.
Részben felállványozták ugyan, de a munkát még nem kezdték el a szászkézdi parasztvárban
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu Saschiz
Ezzel szemben jól halad az egykori szász település 1493 és 1497 között épült, UNESCO-listás evangélikus erődtemploma tornyának felújítása. A tornyot, mely a segesvári óratorony mintájául is szolgált, a tervek szerint májustól látogathatják újra a turisták – nyilatkozta az Agerpresnek Johann Schaaser, a szászkézdi evangélikus egyházközség kurátora. Ez a munkálat sem volt egyszerű, bár a művelődési minisztérium 2005-ben jóváhagyta az erre vonatkozó projektet, ennek keretében csak a templomhajó újult meg, a torony felújítását 2009-ben a gazdasági válságra hivatkozva elhalasztották.
„Különböző intézményeknél kerestünk finanszírozást, míg végül sikerült uniós forrásokat nyerni. A torony restaurálási munkálatai 600 ezer euróra rúgnak” – mondta az illetékes, aki szerint eddig 90 százalékban készültek el a munkával, és a tervek szerint májusig átvehetik a beruházást. Ennek keretében teljesen megújult a torony, nemcsak a szerkezetét erősítették meg – 150 éves repedések is voltak rajta –, de tölgyfa lépcsőjét és a teljes tetőzetet is kicserélték.
Mivel az uniós pályázatba nem sikerült bevenni, az önkormányzatnak külön forrásokat kellett találni a harangok, a toronyóra, a negyedórákat jelző, fából készült Bogdán-szobor, illetve a falfestmények restaurálására. Utóbbiakat önkormányzati forrásokból sikerült felújítani, a toronyóra és a szobor helyreállítására egy német cég ajánlott támogatást, míg az óraszerkezetre még keresik a forrásokat.
A torony építése az 1400-as évek elején kezdődött, az utolsó felújítás a kurátor szerint 1832-ben zajlott, ezt a tetőzet felirata is jelzi. A világörökségi helyszín felújításához 15 évig tartó erőfeszítésekre volt szükség, mondta Johann Schaaser, aki szerint ezért a válság, valamint az uniós finanszírozásokkal kapcsolatos bürokrácia is okolható.
– mondta az egyház képviselője, aki szerint egyetlen vállalkozás ajánlkozott a munkára, de mivel nem felelt meg minden követelménynek, végül a megbízót büntették meg emiatt.
A világörökségi helyszínként számontartott Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd) Segesvártól 20 kilométerre, a történelmi Királyföld szélén található. A települést az 1300-as évek elején említik először az írások, 1419-ben pedig városként tartják nyilván, melyben több céh is működik. A gótikus stílusban épült, Szent Istvánnak szentelt erődtemploma a világörökség része.
Augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órakor átadják a forgalomnak az élesdi körgyűrű valamennyi szakaszát, tehát a teljes nyomvonalon lehet majd közlekedni a Bihar megyei kisvárost kikerülő új aszfaltcsíkon.
Heves felhőszakadás csapott le kedden délután a kincses városba, számos helyen okozva fennakadást az autóforgalomban.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
Az eredetileg tervezett összeg kétszeresére ugorhatnak az ország legnagyobb gördeszkaparkjának megvalósítási költségei Brassóban.
A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja – közölte a diplomata a kedden Csíkszeredában tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
Kéztöréssel került kórházba kedden Maroshévíz megválasztott polgármestere, Sebastian Buzilă, miután fizikai összetűzésbe került a Hargita megyei város főépítészével.
Szerda reggelig viharok várhatók Erdélyben, a hegyvidéken, Moldvában és Munténia északi részén – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.
Több mint 5000 nyugdíj-újraszámítási végzés kikézbesítését állította le a Fehér megyei nyugdíjpénztár, miután felmerült a gyanú, hogy tévedés csúszott be.
A járványövezetekből érkező leveleket lyuggatással és füstöléssel, a pénzérméket ecetes vízzel fertőtlenítették a 18-19. században Erdélyben és Magyarországon, és az országba érkezőknek legkevesebb 21 napot vesztegzárban kellett tölteniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!