A modern világ logikájába kódolt a kivándorlás: sokan vannak külföldön, és még többen mennének

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

Az 1980-as évekhez viszonyítva szinte megháromszorozódott a nemzetközi migránsok, azaz a bejegyzett módon több mint egy éve külföldön tartózkodók száma. A migrációs trendek Romániát sem kerülik el, az erdélyi magyarok jelentős része is külföldön él, vagy oda vágyik.

Tóth Gödri Iringó

2023. április 19., 21:222023. április 19., 21:22

2023. április 19., 21:302023. április 19., 21:30

A migráció igencsak ambivalens témája állt a középpontjában annak az előadásnak, mely megnyitotta a kolozsvári Valláskutató Intézet Forrpont-műhely című, az erdélyi társadalom változásait, és ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljáró előadássorozatát. Horváth István szociológus a kincses városi Vallásszabadság Házában ismertette kedden este a romániai migráció alakulását, az elmúlt harminc-negyven évben végbement migrációs trendeket. Előadását a kontextus bemutatásával kezdte, ismertetve, hogy a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk, a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ér el.

Álmok és tervek

Friss felmérések szerint

a pandémia idején körülbelül 900 millió ember gondolkodott azon, hogy elhagyja hazáját, hogy egy másik országban éljen, dolgozzon hosszabb vagy rövidebb ideig.

Ugyanakkor közel 30 millió ember jelenleg is konkrétan azon dolgozik, hogy miként valósíthatja meg ilyen jellegű elképzeléseit. Ennek kapcsán arra is léteznek számadatok, hogy mi történne, ha mindenki, aki tervezi a kivándorlást, rá is szánná magát erre.

Mindez igencsak nagy változásokat hozna, hisz míg Románia lakossága több mint egyötödével csökkenne, a Svédországé szinte megduplázódna.

A számok jól mutatják, hogy vannak centrumországok, ahol jó élni az emberek szerint, és olyanok, ahol nem annyira.

A társadalomkutató hangsúlyozta, hogy a modern világ logikájába van kódolva a mozgás, így sosem az a kérdés, hogy miért van migráció,

a szociológus számára az a kérdés, hogy miért nem intenzívebb a migráció, miért stabilak a mostani társadalmak és miért nincs több elmozdulás.

Horváth István szociológus •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Horváth István szociológus

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Horváth István arra is rávilágított, hogy a napjainkban tapasztalt migrációs folyamatok nem újak, a 19. század végén, a huszadik század elején, a globalizáció első hullámában is hasonlóak zajlottak: Európa népességének több mint tíz százaléka hagyta el a kontinenst, a Brit-szigetek majdnem ötven százaléka kivándorolt, Olaszország lakosságának húsz százaléka hagyta el hazáját, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka keresett, választott új otthont magának.

Erdély esetében az Amerikába kivándorlók száma 110 ezer körülre tehető, ami csak kicsivel jelent többet annál a 102 ezer embernél, aki az Ókirályságba, azaz az akkori Romániába vándorolt ki.

A huszadik szádban is volt kivándorlás

Az első migrációs csúcs lecsengésével nem ért véget a kivándorlás, a két világháború közötti időszak, illetve a második világégést megelőző évek ismét okot és keretet adtak: Erdélyből többszázezer magyar, szász, sváb és zsidó vándorolt ki.

korábban írtuk

Kivándorolna a romániai lakosok közel 20 százaléka, derül ki egy felmérésből
Kivándorolna a romániai lakosok közel 20 százaléka, derül ki egy felmérésből

Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.

A második világháború után Románia sok más kelet-európai országhoz hasonlóan „kicsit kikapcsolódott” a nemzetközi körforgásból, azaz a globalizációból, így csökkent a migráció is, ám nem szűnt meg teljesen – nem meglepő módon például a 1980-as években magyarok hagyták el nagy számban az országot.

Az 1989-es rendszerváltás követő néhány évben a legtöbben menedékjogot kérve mentek ki nyugatra, amire a legtöbb állam hamar szigorú vízumrendszerrel válaszolt. Ennek hatására a 90-es évek második felétől megélénkült a feketemunka, sokan turistát „játszva” jártak a szomszédos országokba dolgozni. A 2000-es években megindult a törekvés a feketemunka „kifehérítésére”, a munkaerőhiánnyal küzdő „nyugati” országok elkezdték hivatalosan (is) fogadni az eperszedőknek (román kifejezéssel căpșunari) is nevezett, többnyire gúnyolt vendégmunkásokat.

Horváth István szerint jelenleg – szemben a népszámlálás adataival – valószínűleg körülbelül 2,5–2,8 millió romániai él és dolgozik külföldön, többnyire Nyugat-Európában, és ezeknek akár 7–8 százaléka is magyar lehet.

Az egyházak is érzik a migráció hatásait

Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Molnár Lehel piarista szerzetes, Vitus-Bulbuk István, az ajtoni református egyházközség lelkésze, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, Tódor Csaba, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanszékének tanára, Fehér Attila evangélikus esperes, valamint Kiss Dénes szociológus, a Valláskutatási Intézet igazgatója voltak.

Mint kiderült, az egyházak is megérzik a migráció hatásait. Bár általában a közösségek vezetői csak „hallomásból” értesülnek arról, ha híveik elhagyják szülőfalujukat, városukat, szinte sosem maguk a hívek jelentik ezt be. Külföldön sokan nem tartoznak egyházközösséghez – főleg azért, hogy elkerüljék a gyakran magas egyházadó kifizetését –, így például kereszteltetni hazajárnak Erdélybe, Romániába.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése
2025. július 16., szerda

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek

Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek
2025. július 16., szerda

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül

Több Hargita megyei településen szünetel az áramszolgáltatás a viharos időjárás miatt – számolt be szerda délután a katasztrófavédelmi felügyelőség.

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül
2025. július 16., szerda

Ősztől az új, ezer férőhelyes, modern épületbe költözik a kolozsvári filharmónia

Hosszú évek halogatásai és ígéretek után végre megoldódik a kolozsvári filharmónia székhelyének gondja, ősztől az új zeneakadémia épületébe költözik – közölte Facebook-oldalán szerdán Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.

Ősztől az új, ezer férőhelyes, modern épületbe költözik a kolozsvári filharmónia
2025. július 16., szerda

Közösség, bizalom, összetartozás: egy hét múlva kezdődik a Tusványos

A XXXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) idei mottója – Ránk számíthatsz! – nem csupán szlogen, hanem a rendezvény lényegét összegzi, ami a közösség, bizalom és összetartozás – jelentette ki Popa Ilona erdélyi főszervező.

Közösség, bizalom, összetartozás: egy hét múlva kezdődik a Tusványos
2025. július 16., szerda

Vonat sodort el egy autót Hargita megyében, egy 15 éves fiú életét vesztette

Három személy megsérült szerdán a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz tartozó Antalokpataka településen, miután autójukat elsodorta a vonat a közúti vasúti átjárón – közölte a megye katasztrófavédelmi felügyelősége.

Vonat sodort el egy autót Hargita megyében, egy 15 éves fiú életét vesztette
2025. július 16., szerda

Nemzeti egység, erdélyi szellemiség – Portik Vilmos a Transzilván csatorna vezérelvéről

A témaválasztást a közbeszéd „diktálja”, legyen szó politikáról, sportról vagy tudományról, a fő szempont pedig a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása, az erdélyi szellemiség bemutatása.

Nemzeti egység, erdélyi szellemiség – Portik Vilmos a Transzilván csatorna vezérelvéről
2025. július 16., szerda

Szökésben lévő elítélteket börtönöztek be Bihar megyében

Egy országosan körözött férfit, valamint három másik – nemi erőszak, rablás, és minősített lopás vagy közlekedési bűncselekmények miatt elítélt – férfit azonosítottak és börtönöztek be kedden a Bihar megyei rendőrök.

Szökésben lévő elítélteket börtönöztek be Bihar megyében
2025. július 16., szerda

Előre kitervelhette tettét a Maros megyei gyilkossággal gyanúsított férfi

Előre kitervelte az erőszakos támadást, és baltával felfegyverkezve próbált betörni az áldozat otthonába a múlt heti Maros megyei gyilkosság azóta is körözött gyanúsítottja – legalábbis ez derül ki az ügyészségi jelentésből.

Előre kitervelhette tettét a Maros megyei gyilkossággal gyanúsított férfi