A magyar szórvány napjára emlékeznek a Kárpát-medencében

A magyar szórvány napjára emlékeznek szerdán. Az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt felelősség jegyében november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.

Hírösszefoglaló

2017. november 15., 10:172017. november 15., 10:17

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének évfordulóján tart megemlékezést szerdán az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt felelősségét kifejezve. Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősség jegyében november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629)  fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.

A parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg.

A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és a szórványban élők a leginkább veszélyeztetettek közülük.  A magyar szórvány napján a főszereplők a szórványban élők, az ő kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása.

Szórványon az összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amelynek tagjai idegen nyelvi környezetben élnek a Kárpát-medencében és Moldvában.

A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik.

A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, és a határon túli magyarságon belül egyre többen élnek így.

A szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti. A magyarság megmaradásának biztosítása ott a legnehezebb, ezért akár területenként külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlant. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja.

Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket.

Folyamatos a konzultáció a szórványban élőkkel, a Bethlen Gábor Alapból számos intézményt és programot támogattak és támogatnak, e közösségek megerősítésének szándékával. A magyar kormány által 2015-ben elindított Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasok támogatják a külhoni magyarság szórványközösségeit, segítségükkel több helyszínen indult meg vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc, a népzene oktatása.

Galéria

A Romániában első alkalommal 2011. november 12-13-án megtartott központi ünnepségek helyszíne a Hunyad megyei Déva volt. Az RMDSZ szórványkonferenciáján megállapították, hogy

a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük jelentős mértékben hozzájárul az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak.

Az ünnep alkalmából alakult meg Brassóban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szórványtanácsa.

2012-ben az RMDSZ bejelentette, hogy szórványmenedzser-szolgálatot indított, melynek keretében 14 szórványkollégium működését támogatja, és próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok asszimilációját. A szervezet műemlék-örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek.  A magyar szórvány ünnepe 2013 óta már az egész Kárpát-medencére kiterjed.

A közmédia szerdán a szórványban élő magyarságot mutatja be sokszínű műsorokkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus
2024. október 31., csütörtök

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen

Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen
2024. október 31., csütörtök

Lecsapott az európai „farkas” a csobánok erdélyi királyára

Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.

Lecsapott az európai „farkas” a csobánok erdélyi királyára
2024. október 31., csütörtök

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak (Első rész)

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak (Első rész)
2024. október 30., szerda

Kallós Zoltán, valamint prímások, népzenekutatók sírja előtt tisztelegnek muzsikával a Házsongárdban

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.

Kallós Zoltán, valamint prímások, népzenekutatók sírja előtt tisztelegnek muzsikával a Házsongárdban
2024. október 30., szerda

Egy hívás vagy SMS: tartós élelmiszerekkel segíthetünk a rászorulókon

Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.

Egy hívás vagy SMS: tartós élelmiszerekkel segíthetünk a rászorulókon
2024. október 30., szerda

Új külföldi célpontokra indít járatokat Kolozsvárról is a WizzAir a most kezdődő téli szezonban

Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.

Új külföldi célpontokra indít járatokat Kolozsvárról is a WizzAir a most kezdődő téli szezonban
2024. október 30., szerda

Második világháborús, működőképes tüzérségi bombát találtak Nagyvárad közelében

A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.

Második világháborús, működőképes tüzérségi bombát találtak Nagyvárad közelében
2024. október 30., szerda

Mi lesz Kézdivásárhellyel, Nagyszalontával? Nagyon megijedt az RMDSZ az USR közigazgatási tervezetétől

Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád és Tamás Sándor szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.

Mi lesz Kézdivásárhellyel, Nagyszalontával? Nagyon megijedt az RMDSZ az USR közigazgatási tervezetétől