Megyehatárokon át. Dinu Iancu-Sălăjanu (jobbra) szerint az önkormányzat kiaknázná a Szilágyország brandet is
Fotó: Facebook/Dinu Iancu Sălăjanu
Többek között a közúti infrastruktúra, az egészségügy, a turizmus terén eszközölt beruházásokkal, ipari park létesítésével kívánja megszabadítani Szilágy megyét a „szegény” megbélyegzéstől a megyei önkormányzat elnöke. A népdalénekesből politikussá lett Dinu Iancu-Sălăjanu arról is beszélt egy interjúban, hogy a Szilágyság, vagy népies nevén Szilágyország (románul Țara Silvaniei) mikrorégiót ismét a magyar határig lehetne kiterjeszteni.
2023. április 13., 21:172023. április 13., 21:17
A liberális (PNL) színekben megválasztott elöljáró 2020-ban 16 éves szociáldemokrata „uralmat” tört meg azzal, hogy a voksok 39 százalékával megnyerte a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt helyhatósági választást. Románia – terület és lakosság szempontjából is – egyik legkisebb megyéjének vezetője két és fél éves tevékenység után úgy gondolja, leradírozható a megye neve mellé sűrűn aggatott szegény jelző.
„Bizonyára ez a szókapcsolat a régi időkből származik, a vásárvárosok méretéhez kötődik, amelyek bizonyos régiókat, a későbbi megyéket képviselték.
– fogalmazott az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Dinu Iancu-Sălăjanu (aki Dinu Ianchiș néven született, tehát a Sălăjanu, azaz a Szilágyi is csak művésznév, bár tényleg a megyében, Almásbalázsházán született) úgy gondolja, az ország északnyugati régiójának viszonylatában kell megvizsgálni, melyek a Szilágyság jelenlegi földrajzi, kulturális és gazdasági adottságai, és ezek ismeretében kell dolgozni a szebb jövőn.
A népdalénekesként közismertté vált elöljáró szerint már most sem állnak rosszul, hiszen az említett fejlesztési régióban a második leggyorsabb fejlődést produkálják Kolozs megye után, és szintén közvetlenül a szomszédos megye mögött helyezkednek el az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében is.
A régóta politizáló, de csak 2020 óta PNL-es Dinu Iancu-Sălăjanu szerint fontos, hogy a hatóságok együttműködésével minden segítséget megadjanak az ilyen jellegű beruházóknak, és a tanfelügyelőség segítségével, a helyi gazdasági szereplők igényeihez és lehetőségeihez mérten, sikeresen előteremtsék „egy megye legfőbb erőforrását, a humán munkaerőt”. „Az a kihívás, hogyan tartsuk Szilágy megyében az embereket” – jelentette ki a tanácselnök.
Szerinte ezt egy fejlesztési stratégiával érhetnék el, mely többek között korszerű megyei úthálózat kiépítését, jelentős egészségügyi beruházásokat, az üzleti szféra ipari park kialakításával történő támogatását, a turizmus felkarolását célozza, „mégpedig egy, a megyehatárokon túl nyúló elképzelés révén, melyet általánosságban Szilágyországnak neveznek (Ţara Silvaniei)”.
Miközben a megyei utakat az európai alapok minisztériuma és a fejlesztési régió forrásaiból újítják fel, egészségügyi téren elsődlegesen a zilahi megyei sürgősségi kórház korszerűsítését tervezik. A harminc éve „kívánt” ipari parkot Zilah mellett létesítenék, míg turisztikai téren többek között a szintén a megyeközponttól nem messze kialakított régészeti központ, az ókori római város, Porolissum helyén kialakított látványosságot emelte ki, amely a Római Birodalom határvonala, a limes részeként az UNESCO világörökség-védelmi listájára is felkerülhet.
Ugyanakkor a megyei önkormányzat kiaknázná a Szilágyország brandet is, amely megyehatárokon átívelő, szatmári és máramarosi településekre is kiterjedő turisztikai fejlesztési mikrorégióként, az úgynevezett integrált területi beruházások (ITI) programja révén, egyenesen az Európai Bizottságtól nyerhetne anyagi támogatást a kezdeményezők szerint.
Az ITI finanszírozási forma segíthet abban, hogy rendszerszerűen fejlesszük Szilágy megyét. Nagyon sok pénzről van szó, amelyet úgy hiszem, hogy lehívhatnánk Szilágyországnak a következő időszakban. Középtávon két-három évről, hosszabb távon öt évről lehet szó” – vázolta terveit Dinu Iancu-Sălăjanu.
Mint ismeretes, a Szilágy megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ támogatásával irányít, Iancu-Sălăjanu egyik helyettese Szilágyi Róbert. A megyei önkormányzatban 11 liberális, 10 szociáldemokrata, 7 RMDSZ-es és két USR-es (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) tanácsos ténykedik.
RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.
Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.
A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.
Medve bukkant fel a Szeben megyei Medgyes stadionjának környékén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte szombat reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Az Európai Sótermelők Szövetsége készségét fejezte ki, hogy felszerelést és szakértőket küldjön Parajdra, hogy segítsen a helyzet kezelésében – jelentette be szombaton Constantin Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója az elárasztott sóbánya kapcsán.
Nicușor Dan államfő szombat délelőtt megérkezett a Parajdra, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartanak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.
Balesetet szenvedett a péntekről szombatra virradó éjszaka a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás területén.
Mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérhessen az idegenforgalom és a gazdaság körforgásába – szögezte le Bogdan Ivan gazdasági miniszter, miután szombaton a helyszínre látogatott.
A parajdi sóbányát üzemeltető Salrom állami cég tisztában volt azzal, milyen veszély fenyegeti a bányát, de késlekedett a folyóvizek szabályozását célzó munkálatokkal – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
szóljon hozzá!