Megyehatárokon át. Dinu Iancu-Sălăjanu (jobbra) szerint az önkormányzat kiaknázná a Szilágyország brandet is
Fotó: Facebook/Dinu Iancu Sălăjanu
Többek között a közúti infrastruktúra, az egészségügy, a turizmus terén eszközölt beruházásokkal, ipari park létesítésével kívánja megszabadítani Szilágy megyét a „szegény” megbélyegzéstől a megyei önkormányzat elnöke. A népdalénekesből politikussá lett Dinu Iancu-Sălăjanu arról is beszélt egy interjúban, hogy a Szilágyság, vagy népies nevén Szilágyország (románul Țara Silvaniei) mikrorégiót ismét a magyar határig lehetne kiterjeszteni.
2023. április 13., 21:172023. április 13., 21:17
A liberális (PNL) színekben megválasztott elöljáró 2020-ban 16 éves szociáldemokrata „uralmat” tört meg azzal, hogy a voksok 39 százalékával megnyerte a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt helyhatósági választást. Románia – terület és lakosság szempontjából is – egyik legkisebb megyéjének vezetője két és fél éves tevékenység után úgy gondolja, leradírozható a megye neve mellé sűrűn aggatott szegény jelző.
„Bizonyára ez a szókapcsolat a régi időkből származik, a vásárvárosok méretéhez kötődik, amelyek bizonyos régiókat, a későbbi megyéket képviselték.
– fogalmazott az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Dinu Iancu-Sălăjanu (aki Dinu Ianchiș néven született, tehát a Sălăjanu, azaz a Szilágyi is csak művésznév, bár tényleg a megyében, Almásbalázsházán született) úgy gondolja, az ország északnyugati régiójának viszonylatában kell megvizsgálni, melyek a Szilágyság jelenlegi földrajzi, kulturális és gazdasági adottságai, és ezek ismeretében kell dolgozni a szebb jövőn.
A népdalénekesként közismertté vált elöljáró szerint már most sem állnak rosszul, hiszen az említett fejlesztési régióban a második leggyorsabb fejlődést produkálják Kolozs megye után, és szintén közvetlenül a szomszédos megye mögött helyezkednek el az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében is.
A régóta politizáló, de csak 2020 óta PNL-es Dinu Iancu-Sălăjanu szerint fontos, hogy a hatóságok együttműködésével minden segítséget megadjanak az ilyen jellegű beruházóknak, és a tanfelügyelőség segítségével, a helyi gazdasági szereplők igényeihez és lehetőségeihez mérten, sikeresen előteremtsék „egy megye legfőbb erőforrását, a humán munkaerőt”. „Az a kihívás, hogyan tartsuk Szilágy megyében az embereket” – jelentette ki a tanácselnök.
Szerinte ezt egy fejlesztési stratégiával érhetnék el, mely többek között korszerű megyei úthálózat kiépítését, jelentős egészségügyi beruházásokat, az üzleti szféra ipari park kialakításával történő támogatását, a turizmus felkarolását célozza, „mégpedig egy, a megyehatárokon túl nyúló elképzelés révén, melyet általánosságban Szilágyországnak neveznek (Ţara Silvaniei)”.
Miközben a megyei utakat az európai alapok minisztériuma és a fejlesztési régió forrásaiból újítják fel, egészségügyi téren elsődlegesen a zilahi megyei sürgősségi kórház korszerűsítését tervezik. A harminc éve „kívánt” ipari parkot Zilah mellett létesítenék, míg turisztikai téren többek között a szintén a megyeközponttól nem messze kialakított régészeti központ, az ókori római város, Porolissum helyén kialakított látványosságot emelte ki, amely a Római Birodalom határvonala, a limes részeként az UNESCO világörökség-védelmi listájára is felkerülhet.
Ugyanakkor a megyei önkormányzat kiaknázná a Szilágyország brandet is, amely megyehatárokon átívelő, szatmári és máramarosi településekre is kiterjedő turisztikai fejlesztési mikrorégióként, az úgynevezett integrált területi beruházások (ITI) programja révén, egyenesen az Európai Bizottságtól nyerhetne anyagi támogatást a kezdeményezők szerint.
Az ITI finanszírozási forma segíthet abban, hogy rendszerszerűen fejlesszük Szilágy megyét. Nagyon sok pénzről van szó, amelyet úgy hiszem, hogy lehívhatnánk Szilágyországnak a következő időszakban. Középtávon két-három évről, hosszabb távon öt évről lehet szó” – vázolta terveit Dinu Iancu-Sălăjanu.
Mint ismeretes, a Szilágy megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ támogatásával irányít, Iancu-Sălăjanu egyik helyettese Szilágyi Róbert. A megyei önkormányzatban 11 liberális, 10 szociáldemokrata, 7 RMDSZ-es és két USR-es (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) tanácsos ténykedik.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!