Nyári Melinda aligazgató és Spier Tünde igazgató koszorút
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az iskola névadójára, a magyar dráma megújítójaként ismert Csiky Gergely színpadi szerzőre emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. A hagyományos Csiky-napot a Pankotán napvilágot látott író születésnapjához, december 8-hoz legközelebb eső hétvégén szokták megtartani, de az év végi választások miatt – mivel az iskola dísztermében szavazókörzetet rendeznek be – idén november 15-én, a Magyar Szórvány Napján szervezték meg, ezzel is jelezve: a számbelileg jelentős kisebbségben lévő aradi magyarság számára az iskola nemcsak tanintézmény, hanem a magyar nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
2024. november 15., 16:402024. november 15., 16:40
2024. november 15., 16:472024. november 15., 16:47
Az iskola első emeleti folyosóján, a 2002-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) által állíttatott, és Kocsis Rudolf aradi szobrászművész által elkészített Csiky-mellszobornál kezdődött az ünnepség, amelynek résztvevőit – köztük a gyulai és szegedi testvériskolák, valamint az Arad megyei magyar tagozatos tanintézmények diákjai és pedagógusait – Spier Tünde igazgató köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a több mint százéves épület falai között nem csupán tanítanak és nevelnek a munkájukat elhivatottsággal végző tanítók és tanárok, hanem közösséget is formálnak.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt kívánta a tanulóknak, hogy ne csak az évforduló napja legyen ünnep, hanem találják meg a hétköznapokban is azokat az értékeket, amelyekért örömmel járjanak iskolába. Köszöntötte az egybegyűlteket Tóth Csaba, Arad megye RMDSZ-es prefektusa és Tóthpál Renáta kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő, ezt követően pedig átadták a kiemelkedő eredményekért járó jutalmakat az azokat kiérdemelt tanulóknak, köztük a Csiky-díjat, amelyet minden évben az a végzős diák kaphat meg, akinek a tanulmányokban és a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményei mellett a közösségért végzett tevékenysége is kimagasló. Idén Nyári Tamás 12. osztályos tanuló kapta meg az elismerést, aki elmondta, hogy büszke arra, hogy ennek a már-már családias közösségnek lehet a tagja.
Spier Tünde iskolaigazgató és Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő adta át a Csiky-díjat Nyári Tamásnak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A beszédek után megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát, amelyet tavaly októberben, az iskolaépület centenáriumán avattak fel a főbejárat mellett:
Tizenhárom évig állhatott köztéren, amikor a magyar emlékjeleket a köztudatból kitörölni igyekvő román kultúrpolitika lebonttatta, és a múzeum raktárába száműzte. A 2000-es évek elején az iskola vezetősége kérte, hogy adják ki – idézte fel a tavalyi centenáriumi ünnepségen Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, volt iskolaigazgató –, de azt mondták, hogy elveszett, ekkor kérték meg Kocsis Rudolfot, aki elkészítette az első emeleten látható szobrát. A jelenlegi múzeumvezetés, valamint a helyi és megyei önkormányzat elfogadóbban viszonyul a magyar emlékművekhez, és az RMDSZ közbenjárására kihozták a szobrot a raktárak mélyéről, és az iskolaudvaron állították fel.
Tavaly óta áll az iskolaudvaron az eredeti Csiky-szobor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Csiky-nap további programjában kvízjáték szerepelt általános és középiskolásoknak, a vetélkedő után pedig a nagyszínházban néptáncgálán mutatták be tudásukat az iskola fakultatív néptáncoktatásán résztvevők.
A magyar dráma megújítójaként számontartott Csiky Gergely az Arad-hegyaljai Pankotán született 1842. december 8-án és 1891. november 19-én hunyt el Budapesten. Aradon végezte a gimnáziumot. Az író és műfordító Csiky Gergely a reverendát cserélte az írói hivatásra, amikor is a római katolikus egyházfők választás elé állították az akkor már felszentelt papot: írni akar vagy marad a klérus tagja.
Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész a Csiky Gergely írói munkássága című könyvének aradi bemutatóján, 2017-ben úgy fogalmazott: a mi szerencsénk, hogy Csiky Gergely az írói hivatást választotta.
Ismert színdarabjai még a Buborékok vagy a Mukányi.
Dombormű és emléktábla a pankotai szülőház falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A pankotai szülőház falán emléktáblát helyezett el az ős-Kölcsey Egyesület 1906-ban, Aradon utcát neveztek el róla, és egykori iskolája – az 1989-es romániai rendszerváltást követő évben – az ő nevét vette fel. „Amikor a tanügyminisztérium kérte 1990 őszén, hogy tegyünk három javaslatot, akkor
főleg a Vatra Româneaca, mert szerintük műveiben a románok számára sértő kifejezéseket használt, de ez abszolút nem igaz. Végül Csiky Gergely mellett döntöttek, aki nyolc évig az iskola diákjai volt” – idézte fel a névválasztás körülményeit Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Rövid összekötő utca viseli a drámaíró nevét, amit az önkormányzat hibásan tüntetett fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A jelenlegi magyar iskolaközpont az első világháború után a román hatalom által elorzott aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja. Az 1919 májusában bevonuló román hadsereg kényszerítette a magyar középiskola (ma Moise Nicoară Főgimnázium) igazgatóját, hogy adják át az épületet leltárral együtt a románoknak. Ősszel, amikor meg kellett volna nyitni az új tanévet, a vezetőség öt helyszínen bérelt osztálytermeket, és azokban folyt az oktatás 1923-ig.
Lakatos Ottó minorita házfőnök vezetésével már 1920-ban gyűjtésbe kezdtek, téglajegyeket bocsátottak ki, és
az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. A most 94 éves Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár felidézte: „Ahogy megkezdtük a középiskolát, kitört a második világháború. Az iskolaépületet német kórházként rendezték be, minket szétszórtak a városban. 1948-ban érettségiztünk le Nagyváradon, amikor már csak egy magyar végzős osztály volt Aradon. Abban az évben szűnt meg a katolikus gimnázium, 25 tanév zárult le, a mi évfolyamunk volt az utolsó végzős katolikus főgimnáziumi osztály.”
Tavaly volt 100 éves az iskolaépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
1948-ban államosították és magyar vegyes líceummá alakították az iskolát, 1959-ben pedig egyesült egy román iskolával. A Csiky Gergely Főgimnázium (1990-től a 2011-ig Iskolacsoport) csak 2001-ben nyerte vissza önállóságát, akkor költözött ki az épületből a román szaklíceum. A Csiky-nek bentlakása is működik, a 2010-es években új épületszárnnyal bővült, amit az önkormányzat épített, a terveit Sándor István néhai műépítész készítette a régihez hasonló stílusban, így egységes összképet alkot az épületegyüttes. A 2021-ben elkészült, a magyar állam támogatásával épült református bölcsőde is a főgimnázium szervezeti egységében működik, így
A 25 ezres Arad megyei magyarságnak – amiből valamivel több mint tízezren élnek Aradon (a megyeszékhely lakosságának 7,99 százaléka) – ez az egyelten tanintézménye, amely középiskolai szintű oktatás nyújt anyanyelven. A mostani tanévben a legkisebbektől a végzős évfolyamokkal bezárólag több mint ötszáz diákja van.
Király Árpád római katolikus főesperes-plébános mondott áldást az ünnepség végén
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
Székelyföldi látogatásra érkezett pénteken Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.
Zsarolás és illegális fogva tartás vádjával vettek őrizetbe egy szilágysági víz-gázszerelőt és fiát, akik erőszakkal próbálták behajtani egyik falustársuktól az elvégzett munkálatok ellenértékét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!