• Fotó: Gazda Árpád" class="img-fluid">A műemléképület a korszerűsítése után a Makovecz-program vendégtanárainak és a szakkollégiumoknak biztosít majd helyet
Fotó: Gazda Árpád
A magyar állam 560 millió forinttal támogatja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legújabb kolozsvári épületének felújítását – jelentette be pénteken az épület udvarán tartott rögtönzött sajtótájékoztatón Hankó Balázs, a magyar kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere. A Jókai (Napoca) utca 5. szám alatti épületet a Makovecz-program keretében 2021-ben vásárolta meg az egyetem a korábbi tulajdonosoktól, hogy vendégtanári lakásokat, vendégszobákat, és szakkollégiumokat alakítson ki benne.
2024. augusztus 23., 16:292024. augusztus 23., 16:29
2024. augusztus 23., 17:022024. augusztus 23., 17:02
A majdani vendégtanári lakások és szakkollégiumok otthona a város szívében, a főtér sarkán álló New York Szálló szomszédságában áll. Az egyemeletes, patkó alakú épület utcai homlokzatát saját forrásból újította fel az egyetem. Legutóbb akkor lehetett hallani az ingatlanról, amikor 2023 novemberében bejelentették, hogy ide költözik a Kolozsvári Magyar Diákszövetség.
A versenyképességet és az identitás megőrzését szolgálja a Makovecz-program keretében megvásárolt épület felújítása is. Úgy vélte: „jó hatással lesz a 2000 négyzetméterre az 560 millió forint” (7 millió lej – szerk. megj.). Az épület pedig láttatni fogja, hogy a magyar nemzet a jövőre teremtetett. Ezt a jövőt pedig az erdélyi magyar fiatalok úgy tudják megerősíteni, hogy „kreatívak, okosak, csavaros észjárásúak, és ezzel a furfanggal őrzik és erősítik a nemzeti tudatot”.
• Fotó: Gazda Árpád" class="img-fluid"> 
Kató Béla püspök, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Tonk Márton, a Sapientia rektora a doorstep sajtótájékoztatón
Fotó: Gazda Árpád
Kató Béla erdélyi református püspök megjegyezte: különleges az egyetem kolozsvári helyzete, hiszen itt a város szívében sikerült ingatlanokat vásárolnia. Megjegyezte: a rektori hivatalnak otthont adó Bocskay-háznál központibb épületet el sem lehet képzelni Kolozsváron. De azt is felidézte, hogy nem rég adták át a város főterén álló egykori Melody szálloda felújított épületét, a vendégtanári lakásoknak otthont adó épület alig ötven méterre fekszik a főtér sarkától, és a Tordai út elején épített egyetemi épület is közel van a város központjához. Megjegyezte: Marosvásárhelyen nem sikerült a központban maradni, ott csak a város határában, Koronka falu területén tudták felépíteni a Sapientia campusát. Cserében viszont olyan nagy területet szereztek, amely megvásárlása ma már nem lenne lehetséges.
A püspök elmondta: azért van szükség ezekre az épületekre, mert az erdélyi és a kolozsvári magyarság csakis az intézményeiben maradhat meg és élheti túl a nehéz időket. „Kellenek az ilyen szigetek, területek, várak, ahol önmagunk lehetünk. (…) Míg az egyik intézménytől elmegyünk a másikig, az úton ugyan idegen környezetben haladunk, de ha megérkeztünk, akkor itt otthon vagyunk.
Kató Béla arra is kitért, hogy nem a budapesti politika akarja befolyásolni az erdélyiek életét. „Nekünk vannak céljaink, terveink, nekünk van programunk, és ehhez kérjük a támogatást” – fogalmazott az egyházi vezető.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elhagyja a Petőfi Sándor (Avram Iancu) utca 21. szám alatt található székhelyét, ahol három évtizeden át működött, és a Sapientia egyetem közbenjárásának köszönhetően a Jókai utcában lel otthonra.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora felidézte: az egykor várfallal körülvett Kolozsvárnak minden irányba volt kapuja, és immár a Sapientia tudományegyetemnek is megvannak az északi, keleti, déli és nyugati épületei Kolozsvár belvárosában. A rektor az egész erdélyi magyar közösség nevében megköszönte a magyar kormány támogatását.
Tonk Márton felidézte: a műemlékként besorolt épületet a 19. század végén építette egy kolozsvári család. Az emeleti szobákban lakást alakítottak ki, a földszinti termekben a kezdetektől üzletek működtek. Megjegyezte: az épület megvásárlását már 2018-ban kormányhatározat tartalmazta, de végül csak 2021-ben sikerült aláírni az adásvételi szerződést a Veress család képviselőivel.
Megjegyezte: azon is elgondolkoznak a jövőben, hogy a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget is megtartsák az épületben. A rektor szerint a most bejelentett magyarországi kormánytámogatás biztosan nem lesz elég a felújításra, de ezt kipótolják saját forrásokkal is.
• Fotó: MTI/Kiss Gábor" class="img-fluid"> A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári ingatlana a Jókai (Napoca) utca 5. szám alatt
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A Krónika kérdésére, hogy fenntartható marad-e a Sapientia egyetem akkor is, ha olyan idő köszöntene be, amikor Magyarország nem tudja már támogatni, mindhárman válaszoltak. Hankó Balázs miniszter úgy vélte: nem vetődhet fel, hogy a magyar kormány ne a magyar nemzetben, és ne a Kárpát-medencei magyarságban gondolkozzék. A Sapientiának eddig nyújtott támogatás a következő időszakban is biztosított. Hozzátette: az egyetem vezetőivel az erdélyi felsőoktatási térben megtehető előrelépésekről is egyeztetett.
Kató Béla szerint a hideg racionalitás talaján állva, hideg fejjel gondolkodva arra a következtetésre is lehet jutni, hogy nem érdemes semmit tenni, mert „bizonytalan a sorsunk, az életünk”. Ő azonban a cselekvésnek a híve. Megjegyezte: sokan azt is megkérdezték tőle: nem fél-e, hogy megint elveszik a magyar közösségtől a felépített, felújított épületeket.
• Fotó: Gazda Árpád" class="img-fluid"> Fotó: Gazda Árpád
Tonk Márton szerint nem lenne helyes, ha az erdélyi magyar közösség mindenért Magyarország felé „nyújtaná a markát”. A rektor azt tartotta feladatnak, hogy ahol lehet, teremtsék meg a saját lábra állás feltételeit. Hozzátette: a Sapientia egyetem éves költségének a 75 százaléka származik a magyar kormány támogatásából, a fennmaradó 25 százalékot az egyetem egyéb, saját forrásokból biztosítja. „Az a dolgunk, hogy ezt a 25 százalékot addig vigyük fel, ameddig csak tudjuk” – magyarázta a felsőoktatási intézmény vezetője. Ugyanakkor megjegyezte: nagy nyugalmat jelent számukra a magyar kormánnyal meglévő erős stratégiai szövetség, amely lehetővé teszi, hogy az egyetem dolgait „nyugodt lélekkel, szép tempóban, jó lelkiismerettel” intézzék.
Egyházi és világi főméltóságok részvételével avatták fel pénteken Kolozsvár egyik ikonikus épületét, a magyar állam támogatásával megvásárolt, felújított egykori Központi Szállót, amelyet a Sapientia Tudományegyetem és az Erdélyi Hagyományok Háza használ.
A Kárpát-medencei lovas programok támogatásával, a lovas kezdeményezések hálózatának megszervezésével erősíteni kell és vissza kell helyezni a világ élvonalába a magyar lovas kultúrát – jelentette ki Potápi Árpád János.
Értéket teremt, közösséget hoz létre és biztos fennmarad az a civil szervezet, amely mögött valós társadalmi igény, érdeklődés van – vélte Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Kórházba került pénteken egy 51 éves férfi, akire medve támadt a Hargita megyei Csatószeg térségében.
Magyar személyiségeket is kitüntettek az Aradi Városnapok keretében tartott csütörtök esti ünnepi képviselőtestületi ülésen. A díjakkal a kultúra, a sport, a tudományok vagy az oktatás terén elért eredményeket ismeri el az önkormányzat.
Vezetékes víz nélkül maradt csütörtökön a Kelemen-havasok lábánál fekvő Kolibica a hosszan tartó szárazság miatt. A Beszterce-Naszód megyei vízszolgáltató péntek délutánra ígérte a csapok megengedését a népszerű hegyvidéki üdülőhelyen.
Szombatig hosszabbította meg az első- és másodfokú kánikulariadót az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területeinek közel felére.
Több mint 150 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett az a csütörtök délutáni tarlótűz, amely Hunyad megye északi részén, a Tomesd községhez tartozó Lyauc (Leauţ) közelében ütött ki.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Az identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik az Arad megyei Kisiratoson az új utcanevektől. A 26 utcából 22-őt a magyar kultúra alakjairól, abból 11-et a településhez kötődő személyiségekről neveztek el.
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!