A lépő ember – Dávid Ferenc első egész alakos szobrát állítják fel Kolozsváron

Pap Melinda 2019. augusztus 11., 10:14 utolsó módosítás: 2019. augusztus 11., 10:22

Újabb magyar szoborral gazdagodik Kolozsvár belvárosa, az unitárius templom és kollégium közötti kis téren augusztus 17-én felállítandó Dávid Ferenc-szobor egyik különlegessége, hogy ez a vallásalapító püspök első egész alakos szobra.

Fotó: Pap Melinda

Megtörténhet, hogy „a Dávid Ferenc-szobor”-ként fog bevonulni a történelembe az az egész alakos műalkotás, melyet augusztus 17-én ünnepélyes keretek között avatnak fel Kolozsvár belvárosában. Az unitárius templom és János Zsigmond Unitárius Kollégium, a püspöki hivatal között létrehozott kis téren álló bronzszobor különlegessége, hogy az első egész alakos Dávid Ferenc-szobor, ami valaha készült.

És mivel az unitáriusok vallásalapító püspökéről (1520 körül-1579) nem maradt fenn hiteles képi ábrázolás, nem kizárt, hogy sokaknak ez a kép ragad meg róla a retinájában.

A szoborállítással a Magyar Unitárius Egyház 150 éves álma válik valóra – mondta el a Krónikának Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész. Az egyház elöljáróiban már a 19. században megfogalmazódott a gondolat, hogy szobrot állítsanak Dávid Ferencnek a szülővárosában, és egyben az unitarianizmus szülővárosában, Kolozsváron. A 20. század tragédiái miatt erre nem volt lehetőség, így az adósságot most, 30 évvel a rendszerváltás után sikerül törleszteni.

Rácz Norbert kifejtette, a különböző unitárius egyházközségekben vannak ugyan kisebb méretű szobrok, melyek a vallásalapító püspököt ábrázolják, de a kolozsvári Dávid Ferenc-szobor kiemelkedő jelentőségű.

Felállítása lényegében az unitáriusok több mint 150 éves álmának a beteljesülését jelenti.”
Unitárius térvisszafoglalás

A kiemelkedő alkotás ennek megfelelő helyszínt is érdemel, és mivel Kolozsvár belvárosában nem egyszerű magyar vonatkozású szobrot állítani, az unitárius egyház saját terültén hozott létre egy kis teret a műalkotás számára.

Dávid Ferenc szobra lényegében kiteljesíti az itteni kis unitárius világot, egyik oldalán a templommal, másikon az iskolával, szemközt az egykori püspöki házzal, a tavaly felavatott Vallásszabadság Házával.

Rácz Norbert azt mondta, nem akarták az udvaron elrejteni, kerítések közé zárni a nagy püspököt, inkább kis teret alakítottak ki számára. Mégpedig úgy, hogy az utcafrontról pár méterrel beljebb költöztették a Kolozsvár neves építésze, Pákey Lajos által tervezett kaput, és az előtt kap helyett Gergely Zoltán szobrászművész alkotása.

A belvárosi helyszín az egyelőre még rejtegetett alkotással Fotó: Pap Melinda

„Úgy gondoljuk, ez méltó helye Dávid Ferenc teljes alakos szobrának. Kifejező is, hogy az unitárius templom és iskola között találja meg a helyét” - magyarázta a lelkész.

Hogy nézett ki Dávid Ferenc?

A műalkotás elkészítésére még tavaly év elején írt ki meghívásos pályázatot az egyház, és a szakmai zsűri Gergely Zoltán csíki származású, Kolozsváron élő szobrászművész pályamunkáját találta a legmegfelelőbbnek. Aki nem kis feladat előtt találta magát, hiszen Dávid Ferencről nem maradt fenn hiteles képi ábrázolás. A legtöbbeknek Körösfői-Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festménye jut eszükbe, melynek közepén ott található Dávid Ferenc. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a festő valójában Liszt Ferencről mintázta a vallásalapító püspököt.

Ő is ugyanazzal a problémával szembesült, hogy a történelmi figuráról nem maradt fenn hiteles ábrázolás. Így korának nagy zenészét, az idősödő Liszt Ferencet választotta modellként,

és az ő vonásai alapján teremtette meg azt a Dávid Ferenc-arcot, -ábrázolást, mely utána széles körben elterjedt” - emlékeztetett Rácz Norbert. Kifejtette, amikor az unitárius egyház meghirdette a pályázatot, azt mondta, nem ragaszkodik ahhoz, hogy a Körösfői-Kriesch Aladár által megteremtett ábrázolást kövessék, hanem rájuk bízza, hogy milyen arcot álmodnak meg az unitárius püspöknek.

Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész

„Így megvan annak a lehetősége és esélye, hogy ennek a szobornak a felavatásával átértelmeződik az, hogy kit tartunk igazából Dávid Ferencnek. Alakja kiegészül azokkal a vonásokkal, amelyeket Gergely Zoltán álmodott meg ebben a szoborban” - mutatott rá a lelkész.

„Ez nem Dávid Ferenc, hanem amit mi gondolunk róla”

A pályázat nyerteseként Gergely Zoltán érdekes, rendhagyó helyzetben találta magát. Ilyenkor senki sem mondhatja, hogy hasonlít vagy nem hasonlít az eredetihez, igazából az arc kifejezésére, expresszivitására kell hagyatkozni, magyarázta lapunknak a művész. "Ezért persze ez nem Dávid Ferenc, hanem amit mi gondolunk róla” - fogalmazott. -

Aki ismeri, hogy ki volt, milyen pályát futott be, hogyan élt és dolgozott, az tudja, hogy egy örökös kereső volt. Egy tiszta, meg nem alkuvó, az örök igazságot kereső ember”

- vázolta a Krónikának az unitáriusok vallásalapító püspökéről benne kialakult képet a szobrász.

Dávid Ferencet nagy reformátorként, szónokként írják le a korabeli források, és sok más nemes tulajdonságáról is beszámolnak. S bár képi anyag nincs hozzá, a művészek ilyenkor megpróbálják elhelyezni az adott korban.

„Ilyenkor, amikor nincs konkrét fogódzó, a szobrászat nyelvén, a formák, arányok, a kifejezőerő, a dinamizmus nyelvezetén lehet beszélni. A szobrász szempontjából ez bizonyos mértékben hálás feladat, mert nagy a kihívás. Úgy érzem, hogy pusztán szobrászati, plasztikai eszközökkel is lehet valamilyen szinten nem pótolni, de másféleképpen beszélni az egészről.

Nem az számít, hogy hasonlít-e, hiszen nem is tudjuk, hogy mihez kell hasonlítania, hanem az, hogy kifejező-e.

Hogy milyen kisugárzása van, arányaiban, mozgásában, attitűdjében mit üzen, milyen kifejezéssel bír” - magyarázta az alkotó.

„Nem hitbeszédet kellett írjak”

Gergely Zoltán fejben a pályázat meghirdetése óta, ténylegesen 15 hónapja foglalkozik a szobor elkészítésével. A pályázati maketten kívül második makettet is készített, majd ennek alapján készült el a fémvázra felrakott agyagminta, a gipszmásolat, utána pedig az öntődében a kerámiabevonatok és a bronzöntés. A 2,65 méter magas bronzszobor egy 90 centiméteres andezit talapzaton áll.

Gergely Zoltán szobrászművész Fotó: Facebook / Erdélyi Református Egyházkerület

Kérdésünkre, hogy csíki katolikusként mennyire okozott problémát számára egy másik felekezet szellemiségébe belehelyezkedni, a szobrászművész így válaszolt: „Számomra ez egyáltalán nem probléma. Nem hitbeszédet kellett írjak”. Korábban Szász Domokos református püspök, illetve Márton Áron római katolikus püspök gyulafehérvári szobrát, szarkofágját is elkészítette, és bevallása szerint ilyenkor a szakmaiság a legfontosabb szempont.

Számomra a felekezeti kérdés Erdélyben nem annyira számottevő tényező, sokkal fontosabb a magyar kultúra, hagyomány őrzése.

Tisztelek és becsülök minden magyar és más felekezetet, nem próbálok senkit meggyőzni, de professzionális szinten közelítettem meg a kérdést” - magyarázta.

Statikus szobor helyett „lépő ember”

Kérdésünkre, hogy szerinte mi foghatja meg alkotásában az arra járót, kifejtette: a dinamizmusa. „Számomra Dávid Ferenc dinamikus, szellemiségében az igazságot, a meg nem alkuvást kereső ember.

Ezt a fajta dinamizmust mindenképp szerettem volna kifejezésre juttatni, ezért ez nem statikus szobor, hanem egy megmozduló, lépő ember”

- magyarázta. A püspök kezei is mozgásban vannak, a bal kezével a könyvet tartja, a jobb pedig ki van nyújtva prédikáció, szónoklat közben. De nem mutat valamerre, inkább befogadó és kinyilatkoztató kéztartás ez, magyarázta a művész. A jobb keze a templom felé esik, a bal az iskola felé, ami szintén egyfajta kapcsolódás.

Az unitáriusok által kialakított kis tér egyetlen szépséghibája a közeli buszmegálló Fotó: Pap Melinda

Gergely Zoltán szerint az is nagy kihívás volt, hogy a helyszín miatt vizuálisan nagyon erős nyomás helyezkedik bármilyen szoborra, hiszen kétfelől, egyenlő távolságban több mint 15 méteres falak állnak az alkotás mellett. „Ez vizuálisan összenyomja kicsit. Ezért a szobrot szerettem volna könnyeden, elegánsan megoldani, és a talapzat is tagolt. Nem akartam engedni ennek a vizuális nyomásnak, hanem ennek ellenében könnyed, megmozduló, dinamikus szobrot szerettem volna készíteni” – fogalmazott a művész.

Elköltöztetnék a buszmegállót

A belvárosi helyszín egyetlen szépséghibája a közeli buszmegálló, melyet a szobor jobb érvényesülése érdekében a jövőben szeretnének odébb költöztetni. Rácz Norbert szerint ennek érdekében már történt pár kezdeti lépés, és bíznak abban, hogy sikerül meggyőzni a városvezetést ennek szükségességéről.

Terveik szerint a megállót és a várakozásra alkalmas vas- és üvegszerkezetet az iskola irányába mozdítanák.

„Mindenki számára világos, hogy ez hátrányos helyzetet teremt a szobor szempontjából” - ért egyet a tervvel Gergely Zoltán is, aki szerint a megálló valójában az unitáriusok által kialakított belső tér egyetlen szépséghibája, lényegében szinte teljesen eltakarja a szobrot. Az lenne a cél, mondta, hogy az amúgy is kis, szűk tér kicsit felszabaduljon, lélegzetet kapjon, és a másik oldalról, a szemközti járdáról is lessen látni az egyedülálló alkotást.

 

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat