A lépő ember – Dávid Ferenc első egész alakos szobrát állítják fel Kolozsváron

Megtörténhet, hogy „a Dávid Ferenc-szobor”-ként fog bevonulni a történelembe az az egész alakos műalkotás, melyet augusztus 17-én ünnepélyes keretek között avatnak fel Kolozsvár belvárosában. Az unitárius templom és János Zsigmond Unitárius Kollégium, a püspöki hivatal között létrehozott kis téren álló bronzszobor különlegessége, hogy az első egész alakos Dávid Ferenc-szobor, ami valaha készült.

És mivel az unitáriusok vallásalapító püspökéről (1520 körül-1579) nem maradt fenn hiteles képi ábrázolás, nem kizárt, hogy sokaknak ez a kép ragad meg róla a retinájában.

A szoborállítással a Magyar Unitárius Egyház 150 éves álma válik valóra – mondta el a Krónikának Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész. Az egyház elöljáróiban már a 19. században megfogalmazódott a gondolat, hogy szobrot állítsanak Dávid Ferencnek a szülővárosában, és egyben az unitarianizmus szülővárosában, Kolozsváron. A 20. század tragédiái miatt erre nem volt lehetőség, így az adósságot most, 30 évvel a rendszerváltás után sikerül törleszteni.

Rácz Norbert kifejtette, a különböző unitárius egyházközségekben vannak ugyan kisebb méretű szobrok, melyek a vallásalapító püspököt ábrázolják, de a kolozsvári Dávid Ferenc-szobor kiemelkedő jelentőségű.

A kiemelkedő alkotás ennek megfelelő helyszínt is érdemel, és mivel Kolozsvár belvárosában nem egyszerű magyar vonatkozású szobrot állítani, az unitárius egyház saját terültén hozott létre egy kis teret a műalkotás számára.

Dávid Ferenc szobra lényegében kiteljesíti az itteni kis unitárius világot, egyik oldalán a templommal, másikon az iskolával, szemközt az egykori püspöki házzal, a tavaly felavatott Vallásszabadság Házával.

Rácz Norbert azt mondta, nem akarták az udvaron elrejteni, kerítések közé zárni a nagy püspököt, inkább kis teret alakítottak ki számára. Mégpedig úgy, hogy az utcafrontról pár méterrel beljebb költöztették a Kolozsvár neves építésze, Pákey Lajos által tervezett kaput, és az előtt kap helyett Gergely Zoltán szobrászművész alkotása.

„Úgy gondoljuk, ez méltó helye Dávid Ferenc teljes alakos szobrának. Kifejező is, hogy az unitárius templom és iskola között találja meg a helyét” - magyarázta a lelkész.

A műalkotás elkészítésére még tavaly év elején írt ki meghívásos pályázatot az egyház, és a szakmai zsűri Gergely Zoltán csíki származású, Kolozsváron élő szobrászművész pályamunkáját találta a legmegfelelőbbnek. Aki nem kis feladat előtt találta magát, hiszen Dávid Ferencről nem maradt fenn hiteles képi ábrázolás. A legtöbbeknek Körösfői-Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festménye jut eszükbe, melynek közepén ott található Dávid Ferenc. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a festő valójában Liszt Ferencről mintázta a vallásalapító püspököt.

és az ő vonásai alapján teremtette meg azt a Dávid Ferenc-arcot, -ábrázolást, mely utána széles körben elterjedt” - emlékeztetett Rácz Norbert. Kifejtette, amikor az unitárius egyház meghirdette a pályázatot, azt mondta, nem ragaszkodik ahhoz, hogy a Körösfői-Kriesch Aladár által megteremtett ábrázolást kövessék, hanem rájuk bízza, hogy milyen arcot álmodnak meg az unitárius püspöknek.

„Így megvan annak a lehetősége és esélye, hogy ennek a szobornak a felavatásával átértelmeződik az, hogy kit tartunk igazából Dávid Ferencnek. Alakja kiegészül azokkal a vonásokkal, amelyeket Gergely Zoltán álmodott meg ebben a szoborban” - mutatott rá a lelkész.

A pályázat nyerteseként Gergely Zoltán érdekes, rendhagyó helyzetben találta magát. Ilyenkor senki sem mondhatja, hogy hasonlít vagy nem hasonlít az eredetihez, igazából az arc kifejezésére, expresszivitására kell hagyatkozni, magyarázta lapunknak a művész. "Ezért persze ez nem Dávid Ferenc, hanem amit mi gondolunk róla” - fogalmazott. -

- vázolta a Krónikának az unitáriusok vallásalapító püspökéről benne kialakult képet a szobrász.

Dávid Ferencet nagy reformátorként, szónokként írják le a korabeli források, és sok más nemes tulajdonságáról is beszámolnak. S bár képi anyag nincs hozzá, a művészek ilyenkor megpróbálják elhelyezni az adott korban.

„Ilyenkor, amikor nincs konkrét fogódzó, a szobrászat nyelvén, a formák, arányok, a kifejezőerő, a dinamizmus nyelvezetén lehet beszélni. A szobrász szempontjából ez bizonyos mértékben hálás feladat, mert nagy a kihívás. Úgy érzem, hogy pusztán szobrászati, plasztikai eszközökkel is lehet valamilyen szinten nem pótolni, de másféleképpen beszélni az egészről.

Hogy milyen kisugárzása van, arányaiban, mozgásában, attitűdjében mit üzen, milyen kifejezéssel bír” - magyarázta az alkotó.

Gergely Zoltán fejben a pályázat meghirdetése óta, ténylegesen 15 hónapja foglalkozik a szobor elkészítésével. A pályázati maketten kívül második makettet is készített, majd ennek alapján készült el a fémvázra felrakott agyagminta, a gipszmásolat, utána pedig az öntődében a kerámiabevonatok és a bronzöntés. A 2,65 méter magas bronzszobor egy 90 centiméteres andezit talapzaton áll.

Kérdésünkre, hogy csíki katolikusként mennyire okozott problémát számára egy másik felekezet szellemiségébe belehelyezkedni, a szobrászművész így válaszolt: „Számomra ez egyáltalán nem probléma. Nem hitbeszédet kellett írjak”. Korábban Szász Domokos református püspök, illetve Márton Áron római katolikus püspök gyulafehérvári szobrát, szarkofágját is elkészítette, és bevallása szerint ilyenkor a szakmaiság a legfontosabb szempont.

Tisztelek és becsülök minden magyar és más felekezetet, nem próbálok senkit meggyőzni, de professzionális szinten közelítettem meg a kérdést” - magyarázta.

Kérdésünkre, hogy szerinte mi foghatja meg alkotásában az arra járót, kifejtette: a dinamizmusa. „Számomra Dávid Ferenc dinamikus, szellemiségében az igazságot, a meg nem alkuvást kereső ember.

- magyarázta. A püspök kezei is mozgásban vannak, a bal kezével a könyvet tartja, a jobb pedig ki van nyújtva prédikáció, szónoklat közben. De nem mutat valamerre, inkább befogadó és kinyilatkoztató kéztartás ez, magyarázta a művész. A jobb keze a templom felé esik, a bal az iskola felé, ami szintén egyfajta kapcsolódás.

Gergely Zoltán szerint az is nagy kihívás volt, hogy a helyszín miatt vizuálisan nagyon erős nyomás helyezkedik bármilyen szoborra, hiszen kétfelől, egyenlő távolságban több mint 15 méteres falak állnak az alkotás mellett. „Ez vizuálisan összenyomja kicsit. Ezért a szobrot szerettem volna könnyeden, elegánsan megoldani, és a talapzat is tagolt. Nem akartam engedni ennek a vizuális nyomásnak, hanem ennek ellenében könnyed, megmozduló, dinamikus szobrot szerettem volna készíteni” – fogalmazott a művész.

A belvárosi helyszín egyetlen szépséghibája a közeli buszmegálló, melyet a szobor jobb érvényesülése érdekében a jövőben szeretnének odébb költöztetni. Rácz Norbert szerint ennek érdekében már történt pár kezdeti lépés, és bíznak abban, hogy sikerül meggyőzni a városvezetést ennek szükségességéről.

Terveik szerint a megállót és a várakozásra alkalmas vas- és üvegszerkezetet az iskola irányába mozdítanák.

„Mindenki számára világos, hogy ez hátrányos helyzetet teremt a szobor szempontjából” - ért egyet a tervvel Gergely Zoltán is, aki szerint a megálló valójában az unitáriusok által kialakított belső tér egyetlen szépséghibája, lényegében szinte teljesen eltakarja a szobrot. Az lenne a cél, mondta, hogy az amúgy is kis, szűk tér kicsit felszabaduljon, lélegzetet kapjon, és a másik oldalról, a szemközti járdáról is lessen látni az egyedülálló alkotást.