A Költészet Tavasza idei meghívottjai
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált. Daniel Săucát, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ vezetőjét és Balázs F. Attila költőt, szervezőt faggattuk az ezekben a napokban zajló nagy múltú rendezvényről, a Költészet Tavaszáról.
2025. május 07., 18:562025. május 07., 18:56
A Költészet Tavasza elnevezésű nemzetközi versfesztivál története több mint két évtizedre nyúlik vissza, amikor még kizárólag román és magyar szerzők találkozójaként indult. Azóta fokozatosan bővült: először a határon túli magyar költőkkel, majd romániai vendégekkel, végül pedig nemzetközi résztvevőkkel – idézte fel lapunknak Daniel Săuca, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki a kezdetek óta a rendezvény szervezője, elkötelezett éltetője. Hozzátette, hogy míg kezdetben csak versfelolvasás zajlott, később verseny, előadások, zenés kísérő rendezvények is a fesztivál részévé váltak.
A rendezvény főszervezője a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ, mögötte a megyei tanáccsal, ugyanakkor Balázs F. Attila, Halmosi Sándor és Pethő Lóránd irodalmárok az erdélyi magyar irodalmi közeg, illetve közönség fele nyitás főszereplői. De nem csak, hiszen a fordulat, amikor a helyi, illetve regionális rendezvény nemzetközivé vált, négy éve következett be, tulajdonképpen amikor Balázs F. Attila és Halmosi Sándor költők a szervezőbizottság tagjaiként azt javasolták, hogy a fesztivál lépjen szintet, és nyíljon meg a nemzetközi közeg felé.
„Az ország legtöbb megyeszékhelyén van már nemzetközi fesztivál. Úgy gondoltuk, hogy Zilahnak is helye van ezen a térképen. Szerencsére a városvezetés és a kulturális intézet is támogatta az elképzelést” – emelte ki Balázs F. Attila.
A találkozó nemcsak felolvasásokból és irodalmi beszélgetésekből áll, hanem valódi kulturális csereprogramot jelent. A költők látogatásokat tesznek helyi középiskolákban – idén több zilahi és krasznai tanintézet is vendégül látta őket –, ahol élő kapcsolat alakulhat ki a diákok és a nemzetközi irodalom képviselői között. A program része volt egy kolozsvári kiruccanás is, ahol a költők szintén iskolákban léptek fel, majd a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának termében tartottak közös felolvasást.
Ma már nem csak helyi alkotók felolvasásáról szól a rendezvény
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
„A középiskolás közönség rendkívül nyitott, érdeklődő, és ez rendkívül fontos, mert a költészetnek ott van igazán jövője, ahol élő kapcsolatot tud kialakítani a fiatalokkal” – hangsúlyozta a szervező.
Ezeket a szervezők magyarra és román nyelvre is átültetik, majd az éves fesztiválantológiában publikálják, az eredeti nyelvvel együtt. Az idei antológiát a budapesti ABC Kiadó jelentette meg, és benne a versek – például a dél-koreai Choi Dong-ho alkotásai – koreai, angol, román és magyar nyelven is olvashatók.
A fiatalokat is igyekeznek bevonni a szervezők
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
A Költészet Tavasza célja nem csupán az, hogy alkalmat teremtsen irodalmi találkozásra. A szervezők tudatosan építik a fesztivál nemzetközi hírnevét: az elmúlt két évben több nemzetközi fesztivál igazgatóját is meghívták, hogy Zilahon keresztül fedezzék fel a román és magyar irodalom kortárs alkotóit. Ez hosszú távon kölcsönösen előnyös kapcsolatokat eredményez: a meghívottak saját rendezvényeikre is szívesen hívják viszont a helyi szerzőket, műfordítások születnek, és újabb publikációk látnak napvilágot.
– fogalmazott a Krónikának Balázs F. Attila költő.
A fesztivál záróeseménye péntek este lesz, ahol helyi szavalók, színjátszók és művészeti csoportok lépnek fel. Ekkor kerül sor a díjátadóra is. Minden évben három nagydíjat osztanak ki: egyet-egyet egy magyar, egy román és egy külföldi költőnek.
Az antológiában szereplő valamennyi szerző oklevelet is kap, ezzel ismerve el részvételét és a fesztiválhoz való hozzájárulását.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
szóljon hozzá!