„A hatalom azonban nem számolt egy nagyon fontos erdélyi történelmi ténnyel: hogy itt a tordai ediktum szellemében akármilyen különbözőségek is voltak a különböző felkezetek között, a közös ellenséggel szemben mindig együtt tudtak harcolni” – jelentette ki, hozzátéve, a kisebbségi sors egybekovácsolta a felekezeteket, és megtestesítője a közös intézet lett. „Mi továbbra is szeretnénk ezt az intézetet mindenáron fenntartani, már nem kényszerből, hanem saját akaratunkból” – idézte az egyházi vezetőt az MTI.

Kató Béla az egyesítést „szerzett házassághoz” hasonlította, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szász Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház kilépett belőle, és ma már a nagyszebeni egyetem részeként működik. Rámutatott: bár érthető, kisebbségi sorsban nem ajánlott a többséggel való egyesülés, „mert végül a teljes felmorzsolódás következik”. „Mert a többség soha nem érti igazán a kisebbség életét, viszont kisebbségi közösségben egymást erősítve, tisztelve lehet megmaradni” – húzta alá. Hozzátette: az elmúlt 75 év története az azt átélők emlékeiben és a román titkosszolgálat, a Securitate levéltárában is él, és reményét fejezte ki, hogy az idő múlásával egyre objektívebb lesz a megítélése.

Bogdán Szabolcs János püspök közölte: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját lelkészképző intézeteként tekint az intézményre, fenntartását közös kötelességnek, felelősségnek tartja. A partiumi lelkészek 95 százaléka itt készül hivatására.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke emlékeztetett: 1948-ban 468 római katolikus, 531 református, 8 evangélikus, 38 unitárius és 226 szász evangélikus iskolát zártak be. „Teológiai tanárokat hurcoltak meg, és az intézetben kollaboránsok is jelen voltak, de az erőszak gyermeke bebizonyította létjogosultságát” – mondta. Figyelmeztetett: „már nem Keletről érkezik a keresztényellenes ideológia, hanem Nyugatról”, és ma is hely kell állni. Meggyőződésének adott hangot, hogy együtt továbbra is sikerül megmaradni egyházként, erdélyi magyar közösségként.