Telelő juhállomány. A legtöbb gazda olcsón is túladott az idei bárányokon
Fotó: Haáz Vince
A kis kérődzők pestisének lecsengése után is nyomott maradt az exportra szánt idei bárányok felvásárlási ára Romániában. A mintegy 30-40 százalékos árcsökkenés negatívan érinti a juhtartó gazdákat, akik a mezőgazdasági miniszter közbelépését kérik, miután kiderült, az arab országok a régi árban fizetik a kereskedőknek a behajózott állatállományt. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakember szerint időbe telik a piaci korrekció.
2024. december 11., 18:592024. december 11., 18:59
Szabadesésbe került a romániai juhászat, miután nyár óta folyamatosan csökken a külföldre exportált bárányok és juhok felvásárlási ára. A hazai állományban a nyáron megjelent kis kérődzők pestise miatt az állategészségügyi hatóság több hónapig korlátozta az élő állatok szállítását – állattelepek között tilos volt tenyészállatokat szállítani, az exportra szánt példányokat csak külön állatorvosi engedéllyel lehetett karanténfarmokra értékesíteni.
A zömében arab országok számára exportált állatállományok viszonteladói – akik a juhtartó gazdáktól az állatokat felvásárolják, és leszállítják a konstancai kikötőbe – azzal magyarázzák a felvásárlási árak csökkenését, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően jóval többe került az állatok karanténban tartása és többszöri állatorvosi tesztelése. A felvásárlási árak azonban a járvány lecsengése után sem nőttek, mi több, az elmúlt két hét során tovább csökkentek.
Ionică Ciobanu agrárvállalkozó, a Bihar megyei juhászok képviselője az Agro Tv riporterének elmondta, arra kérik a mezőgazdasági minisztert, hogy sürgősen hozzon össze találkozót az élőállat-exportáló cégek képviselői és a juhtartó gazdák között. „Két héttel ezelőtt 25 erdélyi juhos gazda társaságában kerestem fel a mezőgazdasági minisztert, hogy szóvá tegyük a gondjainkat. Florin Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter akkor azt ígérte, hogy december 8-ig összehozza a kért találkozót az állatexportőrökkel. Többet már nem tudunk várni:
– állapította meg sommásan a Bihar megyei juhos gazda.
Elsősorban a kisebb állattartókat rostálta ki az elmúlt három hónap során a pestisjárvány – sokan abbahagyták a juhászatot
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termelők azt kifogásolják, hogy miközben a Romániából élő állatot importáló arab országok nem csökkentették a román áruért kínált árat, addig a belföldi felvásárlók – a tulajdonképpeni viszonteladók – a korábbinál jóval nagyobb haszonra tesznek szert az állattartó gazdák hátán. Korábban parázs vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági szaktárca avatkozzon-e be a felvásárlási árak szabályozásába. Az egyes gazdaszervezetek kérését végül elvetették, most azonban ismét terítékre kerülhet.
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének a juh- és kecsketartó gazdákért felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a székelyföldi megyékben is jelentős gondot okozott az élőállat-felvásárlás körüli, több hónapig tartó bizonytalanság.
„A pestisjárvány idején nem tudtunk bárányokat értékesíteni, ezért mindenki megijedt, hogy a gazdák nyakán marad télire a teljes állomány. Szerencsére
– magyarázza a Gyergyóditróban juhászattal foglalkozó mezőgazdasági szakember.
Bajkó szerint elsősorban a kisebb állattartókat rostálta ki az elmúlt három hónap során a pestisjárvány – sokan abbahagyták a juhászatot –, a nagyobb állattelepek azonban talpon maradtak. A falugazdász úgy látja, hogy a juhászatban is egy újrakezdésnek vagyunk tanúi, amikor egyelőre a korábbi felvásárlási árakhoz képest nyomottabb árakon lehet értékesíteni az állatokat. A szakember szerint időbe telik, amíg helyreáll a korábbi piaci rend.
Sok juhász arab országokban értékesíti a bárányokat
Fotó: Haáz Vince
Miközben az ország különböző térségeiben a gazdák arra panaszkodnak, hogy az állatszállító kereskedők csak több hónapos késéssel fizetik ki az átvett bárányokat és juhokat, Bajkó Zoltán arra figyelmeztet, hogy csak olyan kereskedőkkel szabad üzletet kötni, akik az állatok átvételekor igazolják, hogy a vételárat átutalták a gazda bankszámlájára.
– figyelmeztet a székelyföldi falugazdász.
A gyergyóditrói agrárvállalkozó a nyáron 200 bárányt adott el arab exportra, néhány nappal ezelőtt további 127 állatot, míg a tavalyinál kevesebb, hatszáz anyajuhot hagyott meg téli, kora tavaszi elletésre. A bizonytalan helyzet miatt hozzá hasonlóan Erdély-szerte sok gazda karcsúsított az állomány létszámán.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Fehér, Kolozs és Szeben megyei folyókra.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Szíriai születésű kolozsvári városi közgyűlési tag vette védelmébe a feszületet, miután szerinte a nemrég lezajlott Untold fesztiválon egy fellépő meggyalázta a feszületet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!