A juhászat vége? Sok gazda attól tart, hogy az új vírus nagy kockázatot jelent a juhállományok számára
Fotó: Makkay József
Új halálos vírus, a kis kérődzők pestise tartja félelemben hetek óta a romániai juh- és kecsketartó gazdákat. A balkáni országokban korábbról ismert fertőző betegség állatról állatra terjed, a megbetegített állományokat a hatóság elaltatja. Miközben Albánia és Oroszország már leállította a Romániából származó juhimportot, összeállításunkban erdélyi juhtartó gazdákat és szakembereket kérdeztünk az új pandémia kockázatairól, amely derékba törheti az utóbbi években felfelé ívelő romániai juhtenyésztő ágazatot.
2024. augusztus 02., 18:412024. augusztus 02., 18:41
Derült égből villámcsapásként érte a romániai juhtartókat az elmúlt hetekben felbukkant juh- és kecskepestis. Először Tulcea megyében mutatták ki a kis kérődzők számos balkáni országban elterjedt pestisét, az elmúlt napokban azonban már két Konstanca megyei juhállományban is megjelent, ahol a gazdaságok valamennyi állatát elaltatták. Erdélyben egy Temes megyei juhnyájban szintén a napokban mutatták ki a vírust. A hatályos hatósági eljárás szerint tíz kilométeres körzetben a gócpont körüli térséget lezárják, de más elővigyázatossági intézkedést egyelőre nem vezetett be az Országos Állategészségügyi Hatóság.
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, Hargita megyei falugazdász – aki családjával mintegy ezer juhot és bárányt tart Gyergyóban – a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy ezen a héten egy csapásra leállt az állatszállítás és az élőállat-kereskedelem.
„Korábban megegyeztünk egy Konstancai megyei kereskedővel, hogy a napokban több száz bárányt szállítanak el a portánkról, így az állatokat a legelőről behajtottuk. De épp ma derült ki, hogy nem jönnek értük, egyelőre kivárnak” – tájékoztatta lapunkat pénteken a Hargita megyei szakember. Bajkó Zoltán magyarországi felvásárolóknál is érdeklődött, akiknek korábban szintén értékesített erdélyi bárányokat, de a Romániában kitört járvány miatt egyelőre ők sem akarnak Erdélyből élő állatot vásárolni. A közel-keleti piacra szánt exportbárányokért az elmúlt hetekben állatlétszámtól függően 14-18 lejes árat kínáltak élősúlykilogrammonként, a székely gazda szerint azonban valószínűleg csökkenni fognak a felvásárlási árak.
Az új vírus megjelenése olyan hirtelen jött, hogy még nem történt egyeztetés a szakmai szervezetek között a hogyan tovább kérdésében.
Horváth Csaba állatorvos, Kolozs megyei falugazdász és juhtartó gazda is megdöbbenve áll a jelenség előtt, ami már idén sok állattartó gazda számításait keresztül húzhatja. ,,Azért nagy veszély, mert Romániában eddig nem fordult elő, így az állatoknak nem alakult ki semmiféle immunitásuk a pestis ellen. Ha egy-egy állományban megjelenik, ott nagyon sok állat el fog pusztulni” – mutatott rá a mérai szakember.
Horváth szerint Kolozs megyében egyelőre nem volt gond az állatok forgalmazásával, a korábban leszerződött bárányokat az elmúlt napokban is elszállították a konstancai kikötőbe. Az állatorvos szerint az állategészségügyi hatóság úgy próbálja elejét venni a kór terjedésének, hogy egyelőre nem engedélyezik a bárányhizlaló farmok részéről az élőállat-felvásárlást, és az állatok több gazdaságból történő vegyítését, hanem közvetlenül a konstancai kikötőbe lehet szállítani az exportra szánt állatokat.
A szakemberek szerint fertőzött állatokkal lehet a juh- és kecskeállományokba behurcolni a végzetes kórt
Fotó: Makkay József
István Róbert Hargita megyei főállatorvos a Krónikának arról beszélt, hogy a sertéspestistől eltérően a kis kérődzők vírusa sokkal gyengébb életképességű, és csak úgy kerülhet be egy állományba, ha azt idegen juhok vagy kecskék révén behurcolják, tehát a kór megjelenéséért az ember a felelős.
A csíkszeredai szakembertől megtudtuk, hogy a juhok és kecskék pestisével kapcsolatos újabb intézkedésekről jövő hét elején dönt az Országos Állategészségügyi Hatóság, amely előreláthatóan 10 kilométerről húszra növeli a fertőzési gócok körüli biztonsági zónát, ahonnan nem lehet majd élő állatot elszállítani.
hogy rendelkeznek-e minden szükséges állategészségügyi engedéllyel, az illegális szállítókat drasztikusan megbüntetik.
,,Megyeszerte kemény kampányba fogtunk, minden juhtartó gazdát tájékoztatunk az elővigyázatossági szabályokról. Voltak esetek, amikor az elszállított állatokat a kereskedők visszahozták a gazdához. Ezt az országos hatóság megtiltotta, remélem, több ilyen eset nem fordul elő, mert ez a vírus behurcolásának legkézenfekvőbb módszere” – mutatott rá portálunknak a székely megye főállatorvosa.
súlyos fertőzési gócot okozva. István Róbert szerint csak azok a gazdák kapnak kártérítést, akik rendelkeznek a szükséges állategészségügyi papírokkal – megvan a bejelentett állatlétszám, és az állatokon van fülszám –, a kárt a piaci árak alapján állapítja meg szakemberekből álló bizottság. Várható azonban, hogy a törzskönyvezett, húshasznosítású külföldi juhfajták gazdái nem kapják meg az elaltatott állatok piaci értékét.
István Róbert szerint egyelőre zavartalan a juhexport, ezen a héten is folyamatosan rakodtak az élőállat-szállító hajók a konstancai kikötőben.
A székelyföldi szakember szerint annyi változás történt, hogy korábban az elszállításra váró állomány tíz százalékát kellett pestis ellen tesztelni, most ezt az arányt húsz százalékra növelték, jóval nagyobb tehát az elővigyázatosság.
A megelőzéssel kapcsolatban az állatorvos nyomatékosította, hogy a különféle híresztelések ellenére a juhpestis ellen nincs vakcina. A sertéspestis ellen kidolgozott távol-keleti védőoltást is csak tesztelik egyelőre Romániában, de még nincs szó az engedélyeztetéséről. ,,A kis kérődzök pestis vírusa már több országban felütötte a fejét, és eddig sehol nem sikerült hatékony ellenszert kifejleszteni ellen” – szögezte le a Krónikának István Róbert Hargita megyei főállatorvos.
Sepsiszentgyörgy az egyik legtisztább levegőjű város Romániában, míg Kolozsvár, Brassó és Marosvásárhely a legszennyezettebbek közt van – derült ki egy friss elemzésből.
Szeptember végéig hivatalosan is átveszik a hatóságok a Torockói-havasok festői, ám eddig infrastrukturálisan elhanyagolt tájain, Nagyenyed és Abrudbánya között, a Mócvidéken húzódó hegyi út második szakaszát.
Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
A következő két hét első napjaiban kánikula, majd lehűlés várható, esőkre főként Dobrudzsában, Munténiában, Olténiában és a hegyekben lehet számítani – derül ki a szeptember 2–15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzésből.
Drasztikus bírsággal sújtott az állatvédelmi rendőrség egy szászrégeni nőt, aki macskáját négy kölyökkel kilökte egy kartondobozban az utcára. Az állatkínzásnak minősülő tettért akár szabadságvesztésre is ítélhették volna.
Hétfőn és kedden kánikula lesz szinte az egész országban – figyelmeztetett hétfőn a román Országos Meteorológiai Szolgálat.
A vasárnap hajnali egy órás ,,határzárat” követően a reggeli órákban torlódások alakultak ki a román-magyar határszakasz határállomásainál, és egyes helyeken délután is hosszú a várakozási idő.
Kánikulára figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, a Partiumra, Máramarosra, Erdély és Olténia nyugati megyéire, illetve Moldva északkeleti részére.
Két jubileumhoz: Márton Áron pappá szentelésének századik évfordulójához és a Ferences Rend centenáriumi ünnepségsorozatához kapcsolódott szombaton a tizenharmadik alkalommal megszervezett Márton Áron-megemlékezés és konferencia Csíkszentdomokoson.
Földrengés volt Románia és Szerbia határának közelében, a 3,1-es erősségű földmozgást a lakosság is észlelhette, de erről egyelőre nem érkezett bejelentés – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-vel szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!