Az erdélyi pálinka a legjobbak közé tartozik a Kárpát-medencében
Fotó: Kocsis-Boldizsár János
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. A Csíkszeredában immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA Kárpát-medencei pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Ám a sikerek ellenére a romániai pálinkaforgalmazás jelentős része a feketegazdaságot erősíti. A román államnak nem sikerült megnyugtató módon rendezni a jó minőségű kistermelői gyümölcspárlatok helyét és szerepét a mezőgazdasági termékek között. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
2023. május 31., 09:382023. május 31., 09:38
A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen immár harmadik éve szervezi meg június 16–18. között Csíkszeredában az ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt, amelyre szerte a Kárpát-medencéből lehet nevezni május 2. és június 9. között. Az egyéni és vállalkozói kategóriában meghirdetett pálinkaverseny indulása óta fontos szakmai húzóerőt jelentett az erdélyi pálinkapiac fejlődésében. A magyarországi versenyekről érmet hozó erdélyi pálinkák eddig is bizonyították minőségüket, egy Kárpát-medencei megmérettetésben azonban nagyobb lehetőség van arra, hogy az itt készült párlat felkerüljön a csúcsminőségű gyümölcspárlatok nemzetközi listájára.
Az ÁKOVITA versenyek minősítője – a korábbi két megmérettetés bírálóbiztosságának a tagja – Antalfi Zoltán, az Erdélyi Pálinka Lovagrend elnöke a Krónikának elmondta, hogy
,,Mindenki tanul valami újat. Meghallja, hogy a másik termelő milyen gyümölcsélesztővel boldogul, hogyan oldja meg a cefreelőállítást és a lepárlást. Melyek a leghatékonyabb módszerek ahhoz, hogy jó minőségű pálinkát tudjunk előállítani?” – fogalmazott portálunknak a székelyföldi szakember. A Marosvásárhelytől 18 kilométerre fekvő Marossárpatakon dolgozó vállalkozó pálinkafőző műhelye az egyik leghíresebb Maros megyében, amely bérmunkában főzi ki minden évben a környék gazdáinak gyümölcscefréjét. Számos gyümölcsből nagy mennyiségű pálinkát állít elő saját forgalmazásra is, amihez a cég palackozási engedéllyel rendelkezik. A zárjegyes palackokban forgalmazott marossárpataki pálinka ma már országszerte megvásárolható a kereskedelemben.
Antalfi Zoltán, az Erdélyi Pálinka Lovagrend elnöke
Fotó: Erdélyi Pálinka Lovagrend
A romániai pálinkapiac a rendszerváltás óta a feketegazdaság árnyékában keresi boldogulási lehetőségét. A pálinkafőzést szabályozó törvény előírja, hogy családi felhasználásra egy termelő maximum évi 50 liter gyümölcspárlatot készíthet adómentesen. Ezen mennyiség fölött jövedéki adót kell fizetni. A törvény azt is rögzíti, hogy
Antalfi Zoltán szerint a törvény előírásait senki nem ellenőrzi Romániában. Ezzel szemben azok a vállalkozók, akik a törvény szigorú előírásai szerint pálinkafőző üstöket üzemelnek, és engedélyt kapnak a párlatok nagy- és kiskereskedelmi forgalmazására, állandó ellenőrzés alatt állnak. A zárjegyes palackokban forgalmazott félliteres pálinkának 11 lej a jövedéki adója. A marossárpataki vállalkozó szerint ez azt jelenti, hogy az üzletekben megvásárolható szeszesital árának feléért lehet magánemberektől venni gyümölcspálinkát.
,,Az erdélyi utak mentén magánemberek tucatnyi helyen árulják a pálinkát, miközben
ha a vámhivatal szakemberei valamilyen hibát fedeznek fel a nyilvántartásokban. Számomra ez a kettős mérce nagyon bosszantó” – panaszolta kérdésünkre Antalfi Zoltán.
Jó pálinka csakis jó gyümölcsből, szakértelemmel készülhet, Erdélyben pedig mindkettőből bőven akad – vonták le a következtetést az I. Transylvanian Spirit Erdélyi pálinka- és párlatverseny szervezői. A megmérettetésre 868 mintét küldtek Erd
Az üzletláncokban a legtöbb gyümölcsből főzött párlatokat forgalmazó Maros megyei üzletember szerint a pálinkafőző cégeknek mindössze pár százaléka rendelkezik zárjegyes ital forgalmazására kiállított pénzügyminisztériumi engedéllyel. Ennek az az oka, hogy a tömény szeszesitalok forgalmazására kiváltható engedélyt rendszerint tőkeerős cégek igényelhetik, mert garancialapként jelentős összeget kell letétbe helyezni az államkincstárban. Ugyanakkor a adóhivatalok nagyon szigorúan veszik a havonta befizetésre kerülő jövedéki adó nyomon követését. A vállalkozó szerint ha ehhez hozzászámítja az állandó helyszíni ellenőrzéseket, akkor jobban megéri annak, aki feketén dolgozik, és nem számol el senkinek.
Palackozott pálinkák. A piaci felhozatal minden igényt kielégít
Fotó: Makkay József
Még a kommunista időkbeli termelőszövetkezet idején is pálinkafőzéssel foglalkozó szilágysági Păcurar Ioan a tövisháti magyar falvak közé ékelődött, többségében román településen, Nagymonújfaluban a rendszerváltás után bejegyeztette saját pálinkafőző cégét. A Zilahtól 25 kilométerre fekvő Nagymonújfaluban – vagy, ahogyan a helyiek nevezik településüket, Csórában –, a kisvállalkozó mintegy három évtizeden át bérfőzésben szolgálta ki a környező gazdáit. Erdélyi és országos pálinkaversenyeken is több alkalommal aranyérmes párlatokat felvonultató
Azt szerették volna elérni, hogy néhány más élelmiszerhez hasonlóan, a jó minőségű szilágysági pálinkát helyi termékként lehessen értékesíteni éttermeknek és üzleteknek.
,,Sokat kilincseltünk ebben az ügyben. Egy küldöttség a pénzügyminisztérium illetékeseivel is tárgyalt a kétezres években, de mindhiába. A pénzügy nem volt hajlandó kivételt tenni a nagy pálinkafőző üzemek és a kis műhelyek között, holott egyértelmű, hogy egy kistermelő nem tud versenyre kelni egy nagyüzemmel” – nyomatékosította a Krónikának a szilágysági pálinkafőző, aki mára felszámolta a családi kisipart, mert beleunt a szélmalomharcba.
A korábbi években az RMDSZ szilágysági politikusai is fel akarták karolni a pálinkafőző műhelyek ügyét, de
Szakemberek szerint az igazi gond az, hogy az európai uniós csatlakozást megelőző tárgyalásokon a román delegáció nem vetette fel a kisgazdaságokban népszerű gyümölcspárlatok ügyét, hogy más helyi termékekhez hasonlóan külön megítélés alá essen. Az anakronisztikus helyzeten ma úgy próbál ,,segíteni” a román állam, hogy nem vesz tudomást a feketepiaci pálinkaforgalmazásról.
Szilágysági pálinkafőző műhely. Nem válhatott helyi termékké a gyümölcspárlat
Fotó: Makkay József
A gazdák által főzött pálinka azonban Erdély-szerte mindig vevőre talál. Ami érthető, hiszen ha az üzleti kiskereskedelmi ár feléért meg lehet vásárolni, a legtöbb ember ezt választja. Fodor István szatmárnémeti falugazdász – aki a megyéből mintegy 20–25 gazda jó minőségű gyümölcspárlatával nevez be az ÁKOVITA versenyre –, a Krónikának elmondta: a jó minőségű és tiszta gyümölcspálinkát gond nélkül lehet értékesítheti. ,,Arról még nem hallottam, hogy valakinek megromlott volna a pálinkája, mert nem tudta eladni.
Sok gazdának keresetkiegészítő foglalkozás ez” – magyarázta portálunknak a szatmári mezőgazdasági szakember.
Fodor István szerint a bihari, szatmári és szilágysági pálinkák egyre hangsúlyosabban jelennek meg az erdélyi ,,pálinkatérképen”: évi rendszerességgel egyre több díjjal térnek haza az erdélyi és a magyarországi pálinkaversenyekről.
Több erdélyi pálinkafőző műhely felzárkózott már a világszínvonalú magyar gyümölcspárlatok minőségi szintjére. A székelyhídi Nagy Botond vállalkozó az igazi pálinka készítésének műhelytitkaiba avatott be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
Pénteken 24 megyében és Bukarestben kánikula várható. A nappali hőmérséklet eléri a 37 Celsius-fokot, a hőmérséklet-páratartalom mutató pedig meghaladja a kritikus 80 egységet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!