A hulladékgazdálkodást „az ág is húzza”: megnehezíti a szelektív gyűjtést a hiányos feldolgozóipar

Összefügg. A hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtésből, válogatásból, komposztálásból, lerakásból is áll •  Fotó: Gábos Albin

Összefügg. A hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtésből, válogatásból, komposztálásból, lerakásból is áll

Fotó: Gábos Albin

Nem minden szelektív hulladék újrahasznosítható helyben, vagyis Romániában, és miután Kína egy ideje nem vásárolja fel a fóliát, elemzések igazolják, hogy az amúgy újrahasznosítható szemét húsz százalékával ez nem történik meg. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a környezetvédelmi minisztérium is beismeri, hogy ez hiányosság, de nem lép, ennek pedig végül a lakosság fizeti meg az árát.

Bíró Blanka

2020. december 12., 09:452020. december 12., 09:45

2020. december 12., 09:492020. december 12., 09:49

Az újrahasznosítható hulladék mintegy húsz százaléka nem értékesíthető – igazolják ezt a környezetvédelmi minisztérium elemzései és helyi tanulmányok egyaránt. Mint Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója a Krónika megkeresésére kifejtette,

a begyűjtött, majd az integrált hulladékkezelő központokban újra szétválogatott, elvben újrahasznosítható hulladék bizonyos részét valóban nem tudják eladni, mert Romániában nincs feldolgozóipar.

A szakember, aki amúgy idén kapta meg az Év Zöld Embere díjat az Infomediu Europa szaklaptól, kifejtette, csapdahelyzetet teremt, hogy eleve van olyan szelektív hulladék, aminek Romániában nincs feldolgozóipara. Rajta van a címke, hogy újrahasznosítható, elméletileg valahol a világon, például Kínában, újra is lehet hasznosítani, de Romániában nem. Kína viszont egy ideje már nem vásárolja fel a fóliát, így patthelyzet alakult ki. Elvihetnék Curtea de Argeșre energetikai újrahasznosításra, ám azért a hulladékgazdálkodási vállalatnak kell fizetnie, tehát így többe kerül, mint ha egyszerűen leteszik a lerakóba a vegyes szemét közé.

A szaktárca nem lép, a lakosság fizeti meg

„A környezetvédelmi minisztérium is beismeri, hogy ez hiányosság, de nem lép. Ha látjuk, hogy nem lehet értékesíteni a szelektív hulladék egy részét, akkor csökkenteni kellene a célkitűzéseket, a büntetéseket, ezen a téren is jogharmonizációra lenne szükség” – húzta alá a szakértő. Meglátása szerint az nem elég, hogy a kormány átveszi a szelektív hulladékgyűjtés terén alkalmazott európai uniós elveket, célkitűzéseket, hanem ösztönöznie kellene a felvásárlópiac és a feldolgozóipar létrehozását.

Ellenkező esetben a szelektív gyűjtés, a bírságok költségének terhe átkerül a polgárokra, és drágább lesz a hulladékdíj.

Idén például a hulladékkezelő központok azzal is szembesültek, hogy drasztikusan csökkent a felvásárlási ár, míg tavaly egy tonna újrahasznosítható pillepalackért 1400 lejt kaptak, idén már csak 300–400 lejt fizetnek érte. A rendszer annyiban segít, hogy a kiesést még átruházhatják a felelősségátvállalási szervezetekre (OTR), ám ez az együttműködés bizonytalan, folyamatosan változtatja a kormány a játékszabályokat. Jelenleg azt tervezik, hogy a hulladékgazdálkodási vállalatok kötelesek mindegyik ilyen szervezettel együtt dolgozni. Az elv jó, de a hulladékgazdálkodási vállalatok egy része jó együttműködést alakított ki néhány szervezettel, ha be kell vonni a többieket is, növekszik a bizonytalanság – mutatott rá a szakember.

Ambrus József hangsúlyozta, minél nagyobbak a szelektíven gyűjtött mennyiségek, annál inkább függ egy hulladékgazdálkodási vállalat az OTR-ektől. Mint magyarázta, Kovászna megyében például az újrahasznosítható hulladék mintegy 60 százaléka csomagolóanyag, ezért évi mintegy egymillió eurót fizetnek ki a felelősségátvállalási szervezetek.

„Ez most viszonylag zökkenőmentesen zajlik, de ha homok kerül a gépezetbe, bajban vagyunk. Ha ezek a szervezetek nem folyósítják a szerződés szerint 30 napon belül a pénzeket, csak egy-két hónapra van tartalék, ami a rendszer működését fedezi. Utána vagy bebukik a hulladékbegyűjtő cég, vagy lemond a költségesebb szelektív gyűjtésről” – mondta ki az egyesület igazgatója.

•  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

Fotó: Gálna Zoltán

Kiépült az infrastruktúra, de sok helyen eszi a rozsda

A hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtésből, válogatásból, komposztálásból, lerakásból is áll, minél nagyobb egy megye, annál összetettebb a rendszere. Romániában nagy vonalakban kiépült az infrastruktúra, jobb mint az Európai Unió déli részében – Dél-Spanyolországban vagy Dél-Olaszországban – csak éppen nem működik.

Ambrus József szerint olyan romániai megye is van, ahol öt-hat éve elkészült a hulladékgazdálkodási rendszer, és „eszi a rozsda”, mert elakadtak a közbeszerzéseknél, vagy a megyei és helyi önkormányzatok közötti politikai viszály miatt. Az egyenlőtlenségek miatt is káosz alakult ki a romániai rendszerben, hiszen vannak megyék, ahol a hulladék 1-2 százalékát gyűjtik szelektíven, más megyében a húsz százalékát.

Idézet
Kovászna megye terület és lakosság szempontjából is az ország egy százalékát teszi ki, közben az országos mennyiség 10–11 százaléka az itt szelektíven begyűjtött csomagolóanyag. Ez is jelzi a megyék közötti leszakadást”

– részletezte a szakértő, aki szerint félő, hogy amikor a szelektív gyűjtés terén vállalt célkitűzések be nem tartása miatt kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen az EU, akkor minden megye „egy kalapba kerül”, és egyformán viseli a következményeket. Ez történt a lakossági hulladéktározók bezárásakor is, két megye nem teljesítette a vállalásokat, ám a következményeket nem kellett viselniük, a környezetvédelmi alap beszállt a költségekbe.

Ambrus József szerint ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy a többiek miért kínlódtak. „Magunkért dolgozunk, mert már több száz évvel ezelőtt is megfogalmazták Székelyföldön, hogy »a gazt, a szemetet a patak partjára ne vidd«. A környezetvédelmi elvárások teljesülnek, de az embereket a pénz érdekli, mennyi szemétdíjat kell fizetniük” – fejtette ki az egyesület igazgatója.

Az uniós nagy elv, hogy minél kevesebb vegyes szemét kerüljön a lerakóba, ám ezen felül még sok a begyűjtéshez köthető más célkitűzést kell teljesíteni, például hogy az újrahasznosítható hulladék hány százalékát kell külön gyűjteni. Nem mindegy, hogy kimennek a falvakba, és elviszik a válogatatlan szemetet a lerakóba, mint ahogy történik sok helyen az országban, vagy kapuról kapura mennek, és már válogatva szállítják el.

Ez azt jelenti, hogy több gépkocsi, több ember megy ki, ez többletköltséget generál.

Kovászna megyében átlátszó műanyag zsákokba egybe gyűjtik falvakon az újrahasznosítható hulladékot, ezt a csarnokban tizennyolcfelé válogatják, például a pillepalackot is szín szerint ötfelé, mert így nagyobb árat lehet elkérni érte, mintha egyben értékesítenék.

Nem csökkent a mennyiség, csak a begyűjtött összeg

A szakember kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy a járványhelyzet miatt a cégek egy része leállt, felmondták a szerződést a hulladékelszállító céggel. Ebből kiindulva arra számítottak, hogy csökkenni fog a szemétmennyiség, viszont nem ez történt, a szemétdíjból begyűjtött összegek azonban visszaestek. Ambrus József szerint ennek a hátterében az áll, hogy

hazatértek az egyetemisták, a külföldön dolgozók, és egy részük nem jelentkezett be a hulladékszállító vállalatnál, nem fizeti a személyre kiszámolt díjat, viszont hulladékot termel.

A törvény szerint a begyűjtőcégek kötelesek minden hulladékot elszállítani, viszont arra már nem biztosít keretet és eszközt, hogy az ügyfeleket azonosítsák, és fizetésre bírják, ezt csak a települések önkormányzatai tehetik meg.

„Azt látjuk, hogy a szemétmennyiség megnőtt, a pénz kevesebb, de a joghézag miatt a begyűjtőcégnek nincs lehetősége arra, hogy ezt kövesse” – irányította rá a figyelmünket Ambrus József.
Hozzátette: az is akadályozza a hatékony hulladékgazdálkodást, hogy a statisztikai adatok nem egyeznek a valósággal.

„Megépül a hulladékgazdálkodási infrastruktúra, kiírják a közbeszerzést a működtetésre. A statisztikai adatokból kinézik, hogy a faluban van 4400 lakos, ezt beszorozzák, kijön évi 100 tonna szemét, egy bizonyos összeg a szemétdíjból, majd félévi működés után kiderül, hogy a pénz és a hulladék is sokkal kevesebb, mert fele annyi lakosa van tulajdonképpen a falunak, és egy részük kivonja magát az illeték befizetése alól” – sorolta a rendszer további visszásságát Ambrus József.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt