Dés újratervezett főtere az Egyesülés-emlékművel és a református templommal
Fotó: Makkay József
Dés teljes központja megújult: a főteret uraló, több éven át restaurált református templomot idén augusztusban adták át a szomszédságában épült magyar elemi iskolával együtt. A megváltozott arculatú belvárossal azonban a désiek egy része elégedetlen, a főtérről kivágott fenyőfákat és a zöldövezetet fájlalják. A gyökeres átalakításért a „magyar főépítészt” teszik felelőssé a Kolozs megyei kisvárosban, holott a valóságban sokkal több új facsemete került a térre, mint korábban. A magyar alpolgármesterrel és főépítésszel jártuk körül a vitatott helyzetet.
2023. szeptember 28., 10:342023. szeptember 28., 10:34
Mozgalmas volt a dési magyarság életében az utóbbi két esztendő, amikor új bölcsőde, óvoda, idén augusztus végén pedig a magyar elemi osztályokat egyházi ingatlanba tömörítő új iskolaépület is megnyithatta kapuit. Az alapjától a tetőig megújult a Dés főterét uraló impozáns református templom is. A magyar közösségi építkezésekre budapesti kormányfinanszírozásból érkezett pénz, a templomfelújításra az uniós forrást szintén magyar kormánytámogatás egészítette ki.
Aki ma megáll az egykor sóbányászati központnak, bányászvárosnak számító Dés felújított főterén – szemben a dombon álló református templommal –, az körös-körül jórészt a református és a római katolikus egyház visszaszerzett ingatlanjait látja. Ezek egy részében került sor a magyar oktatás megerősítését célzó beruházásokra is.
Igaz, száz évvel ezelőtt a Kolozs megyei város főtere másként nézett ki.
A korabeli fényképeken még látható gránit talapzaton elhelyezett, tízméter magas oszlop tetején egy rézből készült turulmadár állt kitárt szárnyakkal. A turult még a Trianoni békediktátum aláírása előtt, 1919. április 4-én ledöntötték az emlékmű oszlopáról, és nyomtalanul eltűnt, 15 évvel később, 1934-ben pedig az árválkodó talapzatot is szétverték. A Dés főterén álló mai Egyesülés-emlékművet – amely három korabeli román politikusnak, Teodor Mihalinak, Alexandru Vaida-Voievodnak és Ștefan Cicio-Popnak állít emléket – 1995. november 30-án avatták fel.
A román Egyesülés-emlékművet 1995-ben avatták fel, helyette a múlt század elején a milleniumi emlékmű állt
Fotó: Makkay József
A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 31 500 lakosú mezőségi városban 2500-an vallották magukat magyarnak. A magyar közösség azért van ma szerencsésebb helyzetben, mert Costan Morar nemzeti liberális párti (PNL) polgármester nem gördít akadályokat az egyházi tulajdonban álló magyar oktatási intézmények működése elé. A szintén Kolozs megyei Bánffyhunyad önkormányzatával ellentétben – ahol a polgármesteri hivatal akadályozta a magyar óvoda elindítását – Désen ez a folyamat gördülékenyen ment. Annak dacára, hogy a képviselő-testület korábbi összetételéhez képest
Az RMDSZ színeiben helyi tanácsosi mandátumot nyert Kovrig Annamária tanárnőt ráadásul kis szerencsével alpolgármesterré választotta a várost irányító testület. A 9 PNL-es önkormányzati képviselő az RMDSZ-es alpolgármesterrel kiegészülve többségi koalíciót alkot. A magyar tisztségviselő szerint jó az együttműködés a polgármesterrel és a helyi képviselő-testületben többséget alkotó liberális frakcióval. Ez nem csak a magyar vonatkozású közösségi beruházások terén mutatkozik meg, hanem abban is, hogy Désnek magyar főépítésze van Szervácziusz László személyében.
Dés főterét 1919 előtt egy Turulszobor uralta
Fotó: Archív
Idénre bezöldült a főtér
A dési román nyelvű közösségi oldalakat böngészve azonban nem ilyen egyöntetű a többségi lakosság véleménye a békés egymás mellett élésről. Van, aki azt kifogásolja, hogy a főtér épületei ,,magyar kézbe” kerültek több mint két évtized önkormányzati huzavona és pereskedés után. Az embereket azonban leginkább a főtér gyökeres átalakítása háborította fel.
Helyette kőlapokkal lefedett főteret hoztak létre a református templom alatti tágas placcon, ahol viszont újra megjelent a zöldövezet, a virágágyások és a friss csemeteültetvények.
A közösségi oldalakon többen is felróják a „magyar főépítésznek”, hogy „elrondította” a belvárost, betontengerré változtatva azt. Igaz, a „népharaghoz” az is hozzájárult, hogy amíg mai végleges formája kialakult, több mint három éven keresztül építőtelep és sártenger volt a főtér. A 2022. december elsejére rögtönzött szalagavató ünnepség csak a tér sivárságát mutathatta, hiszen idén tavasztól sikerült beültetni csemetékkel, virágokkal és fűvel az erre szánt részeket. Ma már jóval barátságosabb arca van a város főterének, ahol Kovrig Annamária szerint a korábbinál sokkal több fát – összesen 108 csemetét – ültettek el, amelyek pár éven belül lombos, árnyas fákká terebélyesednek.
A Kolozs megyei város szocialista főtere 2015-ig
Fotó: Archív
,,Gyakorlatilag egy bő tíz esztendeje született terv megvalósításáról van szó. Ezt korábban egyéb akadályok miatt nem sikerült kivitelezni, most viszont egy uniós pályázatnak köszönhetően megvalósulhatott.
Amit a sok fa ültetése mellett az autósforgalom minimálisra csökkentése szolgál” – magyarázta a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásánál fekvő város alpolgármestere. A végleges rendezés során a főteret csak egy oldalon érinti majd a személyautó-forgalom, a parkolást kiviszik a főtér külső részeibe. A belvárosban elektromos buszok fognak járni, a főteret pedig már most birtokukba vették a kerékpározó, rollerező gyerekek és a padokon pihenő désiek.
Kovrig Annamária szerint sok más elnyert pályázatuk vár megvalósításra, amelyek esetében aláírták a finanszírozási szerződéseket, de a kivitelezéssel hadilábon állnak. Akárcsak más városokban, Désen sincs elegendő pályázó cég és munkavállaló.
A református templom szomszédságában több évtizednyi pereskedés után visszaszerzett egyházi ingatlan, az egykori városi képtár épülete
Fotó: Makkay József
Nincsenek szakmai érvek a főtér átrendezése ellen
Dés főépítésze, Szervácziusz László méltatlannak tartja a város főterének átrendezéséről a közösségi oldalakon olykor alpári hangnemben zajló vitát. A nyertes pályázatot szakemberekből álló zsűri fogadta el, nem volt körülötte szakmai vita, hiszen minden szempontot ötvöz, amit a mai ember elvár egy közösségi tértől, amelyet be lehet lakni. Felvetésemre, hogy túl konzervatívak-e, akik a régi fenyőfás főteret sírják vissza,
,,Én szívesen vitatkozom bárkivel, ha a vitának van értelme. Nem szakmai érvekkel bírálják közös döntésünket, hanem mindenféle légből kapott váddal illetnek egyesek” – magyarázta a műépítész, aki nem akarta kommentálni az őt ért vádaskodásokat.
A főépítész arról is beszélt a Krónikának, hogy dolgoznak Dés új városrendezési tervén. Véglegesítése még néhány esztendőbe telik, de bíznak abban, hogy elkészülte után jelentősen hozzájárul majd a kisváros dinamikus fejlődéséhez.
A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangsúlyozta Nagy János államtitkár vasárnap Désen.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!