Fotó: Barabás Ákos
Megtévesztő, hamis az RMDSZ politikusainak állítása, miszerint a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott új közigazgatási törvénykönyv visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén – szögezte le pénteki közleményében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo).
2019. július 06., 09:172019. július 06., 09:17
2019. július 06., 12:162019. július 06., 12:16
A Szigeti Enikő ügyvezető igazgató kézjegyével ellátott dokumentumban a jogvédő szervezet kiemeli: az RMDSZ politikusaival ellentétben a Cemo szerint nem történt jogvesztés a romániai magyar közösség szempontjából, az új közigazgatási kódex nem jelent visszalépést a nyelvi jogok terén.
Az RMDSZ szerint csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a bukaresti kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv, amely pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Sőt a régivel ellentétben az új törvénykönyv azt is szabályozza, hogy a kétnyelvű formanyomtatványokat, űrlapokat hogyan kell elkészíteni, milyen módszer szerint kell kivitelezni (195. cikkely, 4. bekezdés). Ezen kívül majd semmi sem változik azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot” – áll a Cemo közleményében.
Eszerint a polgármesteri hivatalokban (ott, ahol az etnikai kisebbséghez tartozó személyek számaránya 20 százalék felett van) ezentúl is van lehetőség magyarul ügyintézni, ennek érdekében a hivatal köteles magyarul beszélő személyeket is alkalmazni közönségszolgálati munkakörökbe (195/5). A magyar nyelvű beadványok esetén a hivatal köteles a választ magyarul is megfogalmazni (195/2). Magyarlakta településeken a döntéshozó testület napirendjét kötelezően ezután is magyar nyelven nyilvánosságra kell hozni (135/5) – közölte a 2007-ben Marosvásárhelyen alapított emberjogi és jogvédő szervezet.
A Cemo szerint továbbra is lehetőség nyílik magyarul is felszólalni a tanácsüléseken (138/3). A normatív és egyéni jellegű határozatok magyar nyelven történő közlése szintén benne van a törvényben (198/3, 199/3), de ez rendelkezik a hivatalok magyar nevének kötelező kifüggesztéséről (195/6), valamint a települések magyar nevének feltüntetéséről (195/6) is.
Ez, a korábbi 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben úgy volt megfogalmazva, hogy az etnikai arányok változásától függetlenül a jogok maradnak” – vázolta a Cemo, amely elismeri: ennek valóban súlyos következményei lehetnek például Kolozsváron, hiszen ott a magyarság számaránya ma már jóval a 20% alá süllyedt, pedig egy igencsak jelentős magyar közösségről van szó, közel 50 000 emberről.
„Sajnos az RMDSZ számára nyilvánvaló lett, hogy Románia kormánya úgy hozta meg a romániai magyar közösség közigazgatási anyanyelvhasználati jogait nem korlátozó törvénykönyvet, hogy az érdekképviselet nem tagja a kormánynak, nincs a kormánypártokkal érvényben levő megállapodása, a parlamentben az erdélyi magyarság egyetlen érdekképviseleti szerve az ellenzék padjaiban foglal helyet” – fogalmaznak a Szigeti Enikő által aláírt közleményben.
A Cemo végezetül hangsúlyozza: fontos lenne, ha az RMDSZ központi vezetése az elfogadott anyanyelvi jogok érvényesítésének módszereiről, stratégiájáról beszélne, „és nem arról, hogy olyan települések magyarsága veszíti el anyanyelvhasználati jogait, ahol ezeket a lehetőségeket – pont az RMDSZ-es helyi képviselők miatt – eddig sem alkalmazták”.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás