A felújított nosztalgiavonat a gyoroki depó udvarán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
November 10. az Arad-hegyaljai helyi érdekű motorosvasút elindulásának 118. évfordulója: 1906-ban ezen a napon tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, majd november 30-án az utazóközönség is felszállhatott az Aradot a Hegyaljával összekötő HÉV-re. Az 1913-ban – Magyarországon elsőként – villamosított keskeny nyomtávú vonat ma már csak az emlékekben él: egy felújított nosztalgiaszerelvényt, pár darab motorkocsit és vagont, néhány villanyoszlopot, elhagyott megállóhelyet találunk még az ipartörténeti jelentőségű vasútból.
2024. november 10., 08:492024. november 10., 08:49
„Zöld nyílnak” nevezték az utasok a maximum 45 kilométeres óránkénti sebességet elérő vonatot, amely Arad és a hegyaljai települések között teremtett összeköttetést. Már csak egy felújított szerelvény maradt, amely a nosztalgiavonat szerepét tölti be. Ez a gyoroki fűtőházban, a jelenlegi villamosdepóban várja, hogy alkalmanként ismét kifusson a vágányra.
„Ez volt az Arad és Pankota, illetve az Arad és Máriaradna közötti távolság fele. Itt vált ketté az út: a hosszabb táv Pankota irányába haladt, a rövidebb, mindössze 12-13 km-es táv Máriaradnán ért véget” – mesélte Puskel Péter újságíró és helytörténész, aki a 2010-ben megjelent Aradi sikertörténetek című könyvében külön fejezetet szentelt a hegyaljai vasút történetének.
Gyorok központja a felsővezeték korabeli villanyoszlopaival. Itt ágazott el az út Radna és Pankota felé
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A gépkocsi- és vagongyártásban úttörő Arad az elővárosi tömegközlekedés megszervezésében is élen járt. Már a millennium évében megalakult az Arad-Hegyalja Részvénytársaság, amelyet a városvezetés és a tehetős polgárság – főleg a hegyaljai szőlősbirtokosok – a helyi érdekű vasút megépítése céljából alapítottak, a kivitelezésre azonban még várni kellett. A 20. század elején vették elő újból a tervet, és Lőcs Rezső vezetésével nekiláttak a gyakorlatba ültetésének, az építéssel a berlini Henning és Hartwich Társaságot bízták meg. 1906 késő őszén pedig elindultak az első járatok. Igaz, kezdetben nehézségek is akadtak.
Szinte mindenkinek volt egy ilyen kalandja, és ezen a korabeli sajtó sokat élcelődött is. Ennek ellenére a motorosvasút nagyon felkapott lett” – idézte fel Puskel Péter.
Többek között ezért vált szükségessé az egyméteres nyomtávolságú vonal villamosítása. Ezt 1911-ben döntötték el, s két év alatt meg is valósították Zerkovicz Rudolf irányításával.
Itt használtak először előre gyártott vasbeton villanyoszlopokat, de műszakilag is nagy vívmánynak számítottak a Ganz-mozdonyok és az aradi Weitzer-féle vagongyárban készült vasúti kocsik.
„Ez a maga idejében világszínvonalú volt, mert akkor még egyeduralkodó volt az egyenáram, váltóáramú vontatás nem létezett. 1500 voltos feszültségűek voltak az alállomások, és soros, kommutároros, egyenáramú motorok hajtották a mozdonyokat. A felsővezeték is újításnak számított, hiszen előre gyártott betonoszlopokra helyezték. Világszínvonalú volt a fékrendszere is, már egy kétnyomásos, légnyomásos, átmenő és önműködő fékje volt” – ismertette a műszaki leírást Lehoczky Ferenc, az aradi vagongyár tervezőintézetének nyugdíjas mérnöke.
A nyomvonal térképe a gyoroki villamosmúzeumban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A vicinális 25 települést szolgált ki: 16 állandó és kilenc alkalmi megállója volt. A mintegy 60 km-es távon naponta négy – szüret idején hat – szerelvény is járt.
Az aradi Szőcs János fél évszázaddal ezelőtt rendszeresen utazott a vasúttal. „Ez az osztály: tájékozódási terepversenyre mentünk, a Zöld Nyíllal persze” – mutatott egy régi, megfakult fényképet. „Ha kirándultunk Solymos várához vagy a világosi várhoz, tízen-tizenketten, olykor tizenöten, aki tudott egy kicsit énekelni, akkor úgy foglaltunk helyet köréje, és éneklés volt egészen a leszállásig” – nosztalgiázott.
A felújított szerelvény belülről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A „Zöld Nyíl” emlékét inkább csak az idősebb nemzedék őrzi. Néhány, kábeleitől megfosztott villanyoszlop, vagy a nyomvonalból megmaradt, a városi tömegközlekedésbe integrált, Arad és Gyorok között 25 kilométeren át zötykölődő villamosjárat kelthet nosztalgiát az emberekben a vicinális iránt. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a román vasúttársasághoz, 1984-ben pedig a helyi tömegközlekedési vállalathoz került a kisvasút. Karbantartására keveset fordítottak, a villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével pedig fokozatosan épült le, mígnem 1991 októberében végleg felszámolták.
Egykori megállóhely Maroscsicséren
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Hagyták tönkremenni! A kocsikat talán a harmincas évek óta nem tartották karban, a vonalat se. Tehát ez nyugodtan működhetett volna, és működhetne most is. De azt hozták fel, hogy nem volt elég utas. Persze, hogy az utasok egy leromlott, elhanyagolt vonatra nem szeretnek felszállni” – legyintett Lehoczky Ferenc nyugalmazott vasúti mérnök.
Az egyik eredeti „Zöld Nyíl”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Fokozatosan épült le ez a korábban nagyon népszerű tömegközlekedési eszköz. Először, 1971-ben lebontották egy pártfőtitkári látogatást megelőzően, egyetlen éjszaka alatt, a szecessziós stílusban épült, érdekes, gombaszerű állomást az aradi Hegyalja téren, aztán pár évvel később a fedett peront is, a megállót a belváros szívéből, az úgynevezett motorállomástól kihelyezték a műtrágya-kombináthoz, Öthalomra, ami már megnehezítette a megközelítést, azt követően megszüntették a Máriaradna felé elágazó vonalat Gyorokról, Gyorokra pedig kivezették a városi villamost” – sorolta a megszűnéshez vezető állomásokat Puskel Péter.
A régi indóház az aradi Hegyalja téren. Innen indult a vonat Hegyaljára
Fotó: Wikimedia Commons
Néhány motor- és pótkocsit Gyorokon a depóban őriznek egy felújított nosztalgiaszerelvénnyel együtt. Itt egy múzeumot is berendeztek.
Ezzel próbálták fellendíteni a helyi turizmust, s egyben az Arad-hegyaljai szőlő- és borvidéket. Az ötletgazda Gyorok polgármestere, Corneliu Popi Morodan volt, aki ki akarta aknázni borvidékben és a bányatavakban rejlő idegenforgalmi vonzerőt, a természeti adottságokat és az ipartörténeti emlékeket. Partnernek sikerült megnyernie a megyei tanács, a megyei múzeum, a megyei kulturális központ és az aradi tömegközlekedési vállalat vezetőségét (utóbbi intézménynél egyébként már csak két villamosvezetőt találtak, akik tudták vezetni a muzeális értékű vonatot).
A villamosítás centenáriumán, 2013-ban az egykori állomás makettjét avatták fel az aradi Hegyalja téren
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A turistajárat vasárnapoként indult Mikelakáról, a megyeszékhely keleti külvárosából, és mintegy másfél óra alatt tette meg Gyorokig a 25 kilométeres utat. A végállomáson szórakoztató műsorral várták az utasokat, akik a menettérti jegy ellenében a bormúzeumot és a villamosmúzeumot is meglátogathatták.
– mondta a Krónikának Andó András, a megyei tanács kommunikációs osztályának igazgatója. Hozzátette, hogy a megyei önkormányzat az aradi és a szomszédos községek önkormányzataival dolgozik egy, az elővárosi tömegközlekedést érintő nagy beruházás előkészítésén, de amíg nem kap finanszírozást a projekt, részleteket nem közölhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!