A korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is tüntetést szervező EMNP elnöke szerint a törvénymódosítás azt a küszöböt is érinti, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket. A módosítás előtti törvény ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait vette alapul a települési etnikai arányok megállapításánál. Azóta számos településen csökkent a küszöb alá a kisebbségek aránya. A módosított jogszabály immár a legutolsó népszámlálás adatait tekinti irányadónak.

Csomortányi István szerint a törvénykönyv egyetlen látszólagos jogbővítése is kockázatokat hordoz. A jogszabály most már kitér arra, hogy az önkormányzatok kétnyelvű formanyomtatványokat is használhatnak, de centralizálja a formanyomtatványok kibocsátását. Hozzátette: míg eddig az önkormányzatok maguk dönthettek a magyar nyelvű űrlapokról, most ezek formáját kormányhatározattal kell elfogadni.

Példaként hozta fel, hogy a román kulturális tárca visszamenőlegesen jóváhagyta a temetőátalakítás művészi koncepcióját. Azt is sérelmezte, hogy a hatóságok mindeddig semmi jelét nem adták, hogy bármilyen nyomozást végeznének a június 6-án elkövetett temetőgyalázás és vandalizmus miatt.

Csomortányi a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetőségének diszkriminatív megnyilvánulásaira is kitért. Szerinte a magyarok hátrányos megkülönböztetését példázza, hogy az egyetemen angol nyelvű kart lehetett létrehozni, magyar nyelvűt viszont nem, és az egyetem a magyarok megkérdezése nélkül vette fel Emil Palade román származású Nobel-díjas tudós nevét.

Úgy vélte: a politikai elitnek három fő célja van: a hadsereg és a titkosszolgálatok megerősítése, az államvallás megerősítése, az ország területének megnövelése. Ezeket már a 19. században meghaladt céloknak tartotta. „Nem hisszük, hogy Románia prosperálóbb ország lesz a magyar közösség nélkül, mint ahogy az elűzött németek és a zsidók nélkül sem lett gazdagabb” – jelentette ki Csomortányi István.