Bálint Imre 1909. február 6-án magyar állampolgárként született Hoszszúmezőn. 1940-ben megélte a magyarok bejövetelét Erdélybe, és lett másodjára magyar állampolgár 1944-ig. Elmondta, örömmel gondol vissza a „magyar világra”, a katonadalok elevenen élnek emlékezetében. Három évtizeden át vasutasként dolgozott, 43 éve nyugdíjas. A honosítási kérelmét Bitay Levente kolozsvári vezető konzul vette át, aki elmondta, esetenként idős, rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű, mozgásukban korlátozott kérelmezőkhöz mennek el.
„Nincs egy általános gyakorlat, ez mind egyedi. Csak akkor szállunk ki, ha a mérlegelés és az eset súlya megkívánja, mint például most is Imre bácsi esetében” – mondta a vezető konzul. Hozzátette, a honosítás iránt még mindig nagy az érdeklődés. A kolozsvári külképviseleten például már csak júliusra lehet időpontot kérni honosításra, az útlevélkérelem leadására pedig legkorábban augusztusra lehet jelentkezni.
Máramaros megyében is sokan igénylik a magyar állampolgárságot. Hupka Félix, a nagybányai demokrácia-központ vezetője szerint 2010 decemberétől körülbelül 4200 polgárnak a kérelmét sikerült lezárni, ami mintegy 2700 mappát jelent. A bányai demokrácia-központ képviselői hetente járnak Máramarosszigetre, Felsőbányára, illetve Koltóra, külön kérésre pedig bármely máramarosi településre kiszállnak segíteni a honosítási ügyintézésben.
Szombaton Szatmárnémetiben is konzuli napot tartottak a kolozsvári külképviselet alkalmazottai. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székházában több mint 300-an vehették át helyben a magyar anyakönyvi kivonatokat Fodor Tamás konzultól és munkatársaitól. Emellett öt család élt a lehetőséggel, és adta le állampolgársági kérelmét. Veres-Kupán Enikő megyei EMNT-elnök elmondta, akárcsak eddig, ezentúl is havi rendszerességgel szerveznek majd konzuli napot a szatmárnémeti demokrácia-központban annak érdekében, hogy a kedvezményes honosítást igénylők számára megkönnyítsék az ügyintézést. Ezek révén sokan spórolnak meg egy-egy kolozsvári utat, továbbá komoly segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik számára az utazás nagy megterhelést jelentene. A megyei EMNT-elnök szerint a szatmárnémeti demokrácia- központban eddig körülbelül hatezer dosszié összeállításában nyújtottak segítséget, melyekben nagyjából 15 ezer személy szerepel.
| Március 15-e körül már a százötvenezredik határon túli magyar veheti át a honosítási okiratokat, és várhatóan még a tavasszal megérkezik a kétszázötvenezredik honosítási kérelem – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes pénteken Székesfehérváron egy honosítási ünnepségen, ahol húsz, Romániában, a Kárpátalján és Szerbiában élő magyar tett állampolgársági esküt. Kiemelte: a nemzet közjogi egyesítésével, azzal, hogy lehetővé vált a határokon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvétele, „Szent István ország-építő nagy műve folytatódik”. A politikus kifejtette: a közjogi összetartozás, a magyar alkotmányosság, amelynek szimbóluma a Szent Korona, „az az acélabroncs, amely az összetartásunkat (...) a kultúrnemzeten túlmenően, a közjogi nemzet szempontjából is összefogja”. Hozzátette: ez különösen fontos, hiszen a magyar nemzet egyharmada Magyarország határain kívül él. „Ahhoz, hogy az asszimilációt meg tudjuk állítani, sőt meg is tudjuk fordítani, szükségesek, de nem elégségesek a különböző támogatási formák, nagyon erős impulzusként kell az állampolgárság megadása, a nemzet közjogi egyesítése. Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a világon bárhol élő magyarság iránt” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: miután csak egyetlen magyar nemzet van, s nincs különbség a határokon túl élő magyarok és az anyaországban élők állampolgársága között, a szavazati jog és a választásokon való részvétel minden magyart megillet, bárhol is éljen a világban. A honosítási ünnepségen Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere elmondta, hogy Fejér megye székhelyén két-három hetente tartanak honosítási rendezvényt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Látogatottsági adatok