2010. július 09., 10:532010. július 09., 10:53
Az ígérte, hamarosan visszatér Székelyföldre és a vitás kérdéseket áttárgyalják a tulajdonosokkal és az erdészet alkalmazottaival. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke felszólalásából kiderült, Kovászna megyében 170 ezer hektár erdőből eddig 130 ezer hektár került vissza magántulajdonba, de ha a vitás kérdéseket rendezik, csak 15 ezer hektár erdő marad az állami erdészet tulajdonában. Balogh Sándor tájékoztatta a résztvevőket, a héten megalakult az országos vadászati bizottság, amely a vadászterületek kijelöléséről dönt. A jelenlevők viszont azt nehezményezték, hogy ebben a testületben az erdőtulajdonosok érdekeit nem képviseli senki. Ugyanakkor közmeghallgatás tárgyát képezi az új vadászati törvény, több közbirtokossági képviselő kész módosító javaslatcsomaggal érkezett a találkozóra, melyek lényege, hogy a vadászatjogot az erdőtulajdonos értékesíthesse. A vadkárokat is az új törvény rendezheti, amely szerint a vadászterületet kezelő társaság kell megtérítse a károkat. A tulajdonosok elpanaszolták, hogy a vadászat mellett például a gomba és az erdei gyümölcs begyűjtésre sem kéri ki senki az engedélyüket, azzal a környezetvédelmi hivatalok sáfárkodnak. Balogh Sándor a sajtó érdeklődésére elmondta, egy medvevadászat ötezer eurótól kezdődik, az ország a szezontól függően évi 16 millió lej bevételt könyvelhet el a vadászatból, viszont 15 millió lejt költ a vadászterületek gondozására, a vadászatok megszervezésére. Az erdei gyümölcs, gomba, gyógynövény kivitelből évi 3 millió eurós haszna van az államnak. Törvénykezés szintjén is sok még a tennivaló, többek között a közbirtokosságok könyvelését kellene külön szabályozni, a Romsilva vezérigazgató-helyettese szerint őszre készülhet el az erre vonatkozó tervezet. Ugyancsak őszre ígérte Balogh Gábor, hogy az erdei utak átkerülhetnek a helyi önkormányzatok tulajdonába, azokon a területeken, ahol az állami erdészetnek már nincs hatásköre. A találkozón a székelyszáldobosi közbirtokosság képviselője átvette a termelői csoport igazolást. Ez az országban az első közbirtokosság, amely bejegyeztette magát, ez lehetőséget nyújt arra, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz pályázhassanak.
„Bukarestben az erő a kommunikáció nyelve. Ezért is fontos, hány RMDSZ-re leadott szavazat lesz június 9-én az erdélyi, székelyföldi városokban és településeken.”
Ismerem a közvélemény-kutatásokat, de a tapasztalataim mást mutatnak: az erdélyi magyar fiatalok, akikkel az elmúlt időszakban találkoztam, optimisták az EU-val kapcsolatban, ám az elvárásaik- elvárásaink is világosak.
Június 9-én az önkormányzati képviselők, polgármesterek és a megyei önkormányzatok elnökeivel egy időben az Európai Parlament képviselőit fogjuk megválasztani. Jó alkalom ez végiggondolni helyünket a változó Európában, és meghatározni álláspontunkat.
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.