2009. június 07., 08:042009. június 07., 08:04
Az országos átlagnál jóval magasabb a szavazási kedv a székelységben, míg délután 16 óráig országos szinten a szavazásra jogosultak 14, 95 százaléka voksolt, Hargita megyében ez az arány 23,64, Kovászna megyében pedig 21,25 százalékra emelkedik. Az átlagnál magasabb a szavazási kedv Maros és Bihar megyékben is, ahol a választópolgárok 17,54 illetve 17,41 százaléka voksolt. Országos szinten továbbra is Teleorman megyében mentek el a legtöbben szavazni (25,40 százalék), Bukarestben ellenben igen alacsony az érdeklődés, a szavazásra jogosultak alig több mint kilenc százaléka voksolt.
A választók 10,24 százaléka élt szavazati jogával délután 13 óráig – jelentette be az Országos Választási Iroda. Ez kisebb visszaesést mutat a 2007-es romániai EP-választások hasonló időben mért részvételéhez képest, akkor ugyanis a szavazásra jogosultak 11,7 százaléka adta le voksát.
A megyékre lebontott adatok szerint 19,19 százalékos részvételi aránnyal továbbra is vezet Teleorman megye, őt követi Mehedinti 17,11 illetve Hargita megye 16,46 százalékkal. Legkisebb a részvétel Máramaros megyében – 6,84 százalék – és Temes megyében, ahol a választók 7,83 százaléka voksolt.
Kovászna megyében a szavazásra jogosultak 14,25 százaléka voksolt. Szilágy megyében 13,4, Maros megyében 12,34, Szatmár és Bihar megyékben 10,81 illetve 10,5 százalék a részvételi arány. Kolozs megyében a szavazók 9,51 százaléka adta le voksát.
Délelőtt tíz óráig a szavazásra jogosultak négy százaléka adta le a voksát – közölte a Központi Választási Iroda. Az arány valamivel magasabb a 2007-es EP-választásokkor mértél, amikor ugyanezen időpontig a választópolgárok 3,8 százaléka élt szavazati jogával.
Az országos átlagnál huszonegy megyében nagyobb a szavazati kedv. Teleorman megyében 9,02, Giurgu és Dâmbovita megyékben pedig 6,9 valamint 6,29 százalékos részételt jeleztek. A legkevesebben Máramaros megyében voksoltak, itt a szavazásra jogosultak 2,29 százaléka adta le a voksát, ezt Szeben és Brassó megye követi 3,01 illetve 3,02 százalékos részétellel.
Hargita megyében a választók 5,64 , Kovászna megyében pedig 5,13 százaléka élt szavazati jogával. Az egyéb erdélyi megyék részvételi aránya: Szilágy – 4,97, Maros - 4,7, Szatmár – 3,96, Arad – 3,91, Bihar 3,92 százalék. Kolozs megye a lista vége felé kullog 3,31 százalékos részvételi aránnyal.
A mandátumokért hat párt, egy pártszövetség és két független jelölt verseng. Ringbe száll a miniszterelnököt adó Demokrata-Liberális Párt (PD-L), akárcsak koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) - ez utóbbi a Konzervatív Párttal (PC) szövetségben -, ugyancsak jelölteket indít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a romániai parlamentben helyet nem foglaló Nagy-Románia Párt (PRM), a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), valamint a Polgári Erő (Forta Civica). Függetlenként indul a választáson Elena Basescu, valamint Pavel Abraham, az Országos Drogellenes Ügynökség volt vezetője.
A választás zavartalan lebonyolítása érdekében országszerte mintegy ötvenezer rendőrt és csendőrt vezényeltek az utcákra. Nem csupán a közrend fenntartására ügyelnek majd, hanem a \"választási turizmus\" eseteinek megakadályozására is. A korábbi években ugyanis előfordult, hogy a választók egyes csoportjai buszokkal közlekedtek az ország különböző pontjai között, és több helyen is leadták voksukat.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Romániában a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt fej-fej mellett halad, mindketten a voksok mintegy 30 százalékára számíthatnak. A harmadik helyen várhatóan 20 százalék körüli támogatottsággal a Nemzeti Liberális párt áll, a negyedik 6–7 százalék körüli eredménnyel az RMDSZ. Az előrejelzések szerint a sorait Gigi Becalival megerősítő Nagy-Románia Párt is mandátumhoz juthat, akárcsak az államfő függetlenként induló lánya, Elena Băsescu.
Magyar szempontból jelentős változás a két évvel ezelőtti EP-választásokhoz képest, hogy az akkori két opció helyett most csupán egy van, hiszen az akkor függetlenként mandátumot szerzőt Tőkés László most a magyar összefogás listájának nevezett, az RMDSZ logójával fémjelzett közös listán indul. Az összefogást létre hozó RMDSZ és EMNT úgy reméli, hogy nem csupán megőrizni lehet a vasárnapi voksolás nyomán a jelenlegi három romániai magyar képviselői helyet, de megfelelő arányú részvétel esetén akár eggyel növelni is. Az RMDSZ-tulipánnal jelölt összmagyar lista a szavazólapok első oldalán kapott helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Bukarestben az erő a kommunikáció nyelve. Ezért is fontos, hány RMDSZ-re leadott szavazat lesz június 9-én az erdélyi, székelyföldi városokban és településeken.”
Ismerem a közvélemény-kutatásokat, de a tapasztalataim mást mutatnak: az erdélyi magyar fiatalok, akikkel az elmúlt időszakban találkoztam, optimisták az EU-val kapcsolatban, ám az elvárásaik- elvárásaink is világosak.
Június 9-én az önkormányzati képviselők, polgármesterek és a megyei önkormányzatok elnökeivel egy időben az Európai Parlament képviselőit fogjuk megválasztani. Jó alkalom ez végiggondolni helyünket a változó Európában, és meghatározni álláspontunkat.
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.
Látogatottsági adatok