2012. április 27., 08:592012. április 27., 08:59
A tanulmány, amely a Nature Kiadó Scientific Reports című folyóiratában jelent meg, érdekes multidiszciplináris összefogás eredménye: szerzői közt van többek között a világszerte ismert hálózatkutató, Barabási Albert-László, a BME Fizikai Intézetének igazgatója, Kertész János és Robin Dunbar brit antropológus, a róla elnevezett Dunbar-szám felfedezője.
Rajtuk kívül még Vasyl Palchykov és Kimmo Kaski – mindketten a finn Aalto Egyetem munkatársai – dolgoztak a kutatáson, előbbi a tanulmány első szerzője. A Dunbar-szám azt igyekszik megadni, hogy egy személy hány szoros, személyes szociális kapcsolatot képes fenntartani – ez a limit 150 körül alakul. A fenti, Nemi különbségek bensőséges kapcsolatokban című kutatás is szoros kötődéseket vizsgált, modern módszerekkel. A kutatók egy európai ország egyik mobilszolgáltatójától kaptak hívásadatokat – hogy melyik ez az ország, a tanulmány nem említi.
Az adott szolgáltató 6,8 milliós előfizetői táborából csak az ismert nemű és életkorú személyek voltak fontosak, közülük is csak azok, akiknek csak egy előfizetésük volt. A hívásadatok így 3,2 millió ember – 1,8 millió férfi és 1,4 millió nő – hét hónapi mobilozását fedték le. Ez 1,95 milliárd hívást és 489 millió SMS-t jelent. A kutatók csak azokat a hívásadatokat vették figyelembe, ahol legalább egy viszonzott hívás is volt, így a kéretlen marketinges megkeresések és a téves hívások biztosan kiestek.
Mivel személyes adatokról van szó, Kertészék egyrészt anonimizált formában kapták meg a hívásadatokat, másrészt valamennyiüknek komoly titoktartási szerződéseket kellett aláírniuk. Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet megbízni a mobilos adatokban, ha a legszorosabb kapcsolatainkat kutatjuk – hiszen elképzelhető, hogy valaki a főnökével sokkal többet beszél telefonon, mint az édesanyjával vagy a gyerekével. „A hívások valóban nem feltétlenül korrelálnak azzal, hogy az életben kik a legfontosabb személyek a környezetünkben, de ilyen eseteket inkább kivételnek kell tekinteni” – mondja Kertész János.
„Rettenetesen nagy mintán dolgoztunk, így remélhetjük, hogy a korreláció azért nagy átlagban megvan.” Az is okozhat némi torzulást, hogy nem a mobiltelefon az egyetlen fontos kapcsolattartási eszköz. „Reménytelen, hogy ilyen méretben sokcsatornás adatmennyiségünk legyen. Folynak kutatások, amelyek egy-egy személy minden kommunikációs csatornáját figyelik, de ezek csak néhányszor száz fős mintán dolgoznak. Ezeket a részletes, de kis mintán nyert adatokat persze mi összevetjük a kevésbé jó felbontású, de óriási mintán leszűrt megfigyeléseinkkel” – magyarázza a kutató.
A telefonos adatbázis használata több, korábban nehezen leküzdhetőnek gondolt körülményt is megoldott. Az emberi kapcsolatok alakulásával foglalkozó elméletekkel a legnagyobb probléma az, hogy csak nehezen vizsgálhatók vagy bizonyíthatók be nagyszámú alany bevonása nélkül, illetve a használt mintáknál sokszor csak nagyon kevés személyes részletet lehet tudni a résztvevőkről.
A telefontársaságok előfizetői adatbázisa azonban még anonimizált formában is elegendő személyes adatot tartalmaz ahhoz, hogy a lefolytatott kutatásban a híváslista alapján Kertészék össze tudják állítani az egyének közvetlen baráti körét – így nevezték azt az öt embert, akit az adott előfizető a legtöbbször hívott. Hogy miért éppen ötöt vizsgáltak? Azért, mert korábbi kutatások igazolták: a társas kapcsolatokra szánt idő felét mindenki az öt, számára legfontosabb emberre áldozza, a maradéknak be kell érnie a fennmaradó idővel.
A tanulmány legfontosabb konklúziói a nőkre vonatkoznak. A kutatók megállapították például, hogy a nők aktív éveik alatt sokkal több munkát fektetnek az ellenkező nemmel való kapcsolattartásba, mint a férfiak. Később, ahogy öregszenek, úgy fordulnak a fiatalabb generáció felé – jelezve, hogy az utódokkal való foglalkozás nem ér véget azok felnőtté válásával. Ez a váltás a férfiaknál nem mutatható ki élesen.
A nők ilyen aktivitásában nyilvánvalóan szerepet játszik az unokák megérkezése, ami abból is kiderül, hogy a nők jobban fókuszálnak a lány utódra – a férfiak viszont nem tesznek így különbséget a gyerekeik között. A következtetések tanulsága az a régi bölcsesség, amit már evolúcióelméleti kutatások is alátámasztottak: a családokat a nők tartják össze.
„Modern társadalomban élünk, ahol azt gondoljuk, hogy a bennünket körülvevő technika gyökeresen megváltoztat minket. Ebben van sok igazság, de ez a vizsgálat rámutat arra is, hogy a technika használatában is vannak nagyon mélyen gyökerező, ösztönszerű megnyilvánulásaink” – mondja Kertész.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.