A biotáplálkozás nem olcsó mulatság

Nem érdemes lapos pénztárcával a zsebben betérni a Kolozsvár központjában, a Mátyás-ház közelében található, Zöld Kosár (Coşul Verde) elnevezésű, biotermékeket árusító boltba. A hangulatos, rusztikus stílusú üzletben organikus termékek széles választékát találja a betérő, a friss zöldségektől kezdve az őrölt kávén keresztül a környezetbarát mosószerekig és kozmetikai cikkekig. Valamennyi termék eredetét, organikus mivoltát igazolvány bizonyítja, függetlenül attól, hogy hazai termelőktől származó vagy importáruról van szó. A külföldi eredetű árukat a Fair Trade program keretében szerzik be, ami garancia arra, hogy a vételár nagyobbik része a termelő, nem pedig a viszonteladók zsebébe kerül.

Nagy választék, borsos árak

Alaposabban szemügyre véve a kínálatot a vásárló egy-kettőre rájön, hogy itt nem a szupermarketekre jellemző árakkal van dolga. Az érem másik oldala, hogy a Zöld Kosárban található áruval nemigen találkozhatunk az áruházláncok polcain. A bioboltban 3 lejért lehet megvásárolni egy kiló újburgonyát, egy zacskó liszt 8,5 lejbe,  350 gramm száraztészta pedig 5 lejbe kerül. Egy liter almalé ára 11 lej, negyed kiló őrölt kávé 25 lejbe, negyed liter tejföl 7 lejbe, ugyanannyi joghurt pedig 4 lejbe kerül. A tejtermékek kedvelői sajtok és túrók széles kínálatából választhatnak, melyek kilónkénti ára 60 és 90 lej között változik. Az édesszájúaknak sem kell üres bevásárlószatyorral távozniuk,  hiszen van gyümölcsből készült édesség, kilónként 140 lejért, biokeksz 50 lej/kg-os áron és csokirúd 3,5 lejért.

Tejtermékek tejből

A boltot tavaly decemberben nyitotta négy fiatal, akik környezetvédő aktivistaként kerültek kapcsolatba biotermelőkkel. Látván, hogy a termelők milyen nehezen tudják értékesíteni a termékeiket, megszületett az ötlet, hogy biotermékeket árusító üzletet hozzanak létre. A vállalkozás sajnos nem a legkedvezőbb időszakban indult, ismeri el Sorana Olaru, az egyik tulajdonos. A fiatal üzletasszony elmondása szerint rengeteg pozitív visszajelzést kapnak a vásárlóktól, s biztos benne, hogy a gazdasági válság elmúltával fel fog lendülni a forgalom. „Nem igaz, hogy sok pénz kell ahhoz, hogy egészségesen táplálkozz. Nem kell mindenből biót venni. A biokávé nem feltétlenül szükséges, ám jó, ha a kenyér, a zöldség vagy a túró, amit elfogyasztunk, organikus termék” – nyilatkozta Sorana Olaru. Egyes termékek esetében a Zöld Kosár árai szinte ugyanazon a szinten mozognak, mint a szupermaketekben, mondja az üzletvezető, de vannak olyanok is, amelyek kétszer-háromszor drágábbak.

Különbség: a minőség

„A biotermékeket nem a piacon fellelhető legolcsóbb termék árához kell viszonyítani. A különbség a minőségből adódik. A biotermékek nem sokkal drágábbak, mint egy nem organikus, de minőségi termék. Aki nálunk vásárol, az valamivel többet költ, de minőségi ételeket eszik. A mi tejtermékeink például valóban tejből készülnek, ami nem minden tejtermékről mondható el” – magyarázza Sorana Olaru, hozzátéve, főleg kisgyermekes családok, nyugdíjasok és egészségügyi problémákkal küszködők a vásárlóik. 
A Zöld Kosár internetes rendeléseket is elfogad, házhoz is szállítják a kívánt árut. Heti bérletet is lehet váltani, 70 lejért a Mini Zöld Kosárra, 110 lejért pedig a Maxi Zöld Kosárra. Ez utóbbiba két fej saláta, két zacskó spenót, két köteg zöldhagyma, egy köteg retek, fűszernövények, egy adag Alfa csírasaláta, egy adag lencsecsíra saláta, egy doboz friss túró, egy doboz kenhető túró, két doboz ízesített túró, 1 sajt és egy doboz tejföl kerül.

Alacsonyabb terméshozamok

Nem törvényszerű, hogy a biotermékek nagyon drágák legyenek, ez inkább akkor fordul elő, ha sok kézen mennek keresztül, mielőtt eljutnának a fogyasztóhoz, mondja Nagy Miklós szalárdi polgármester, a biogazdálkodókat tömörítő Bioterra egyesület alelnöke. „Normális, hogy legyen árbeli különbség, mivel bármennyire igyekszünk is, 20-30 százalékkal alacsonyabb a termésátlagunk, mint a többi gazdának, hiszen nem használunk műtrágyát és növényvédő vegyszereket” – nyilatkozta Nagy Miklós, aki 125  hektár földet művel, valamint organikus száraztésztát gyárt. A bihari biogazda elmondása szerint az árakat a hazai biotermelés relatíve fejletlen volta is növeli. Mint mondja, hiába termel biogabonát, azt el kell adnia és Magyarországról kell lisztet vásárolnia a száraztészta készítéséhez, mivel idehaza nincs organikus lisztet előállító malom. Nyugat-Európában egyébként a hazainál lényegesen nagyobb az eltérés a bio és a nem bio termékek között, hangsúlyozza a Bioterra alelnöke.
Romániában több mint 300 ezer hektáron folyik biogazdálkodás, mely összterület – ezen szántóföldek, legelők, kaszálók és erdők is vannak.

Lisztfélék, szója, egészséges étrend

A háromszéki D. E. hosszú ideje az egészséges táplálkozás híve, erre azóta is ügyel, hogy Bukarestbe költözött. „Friss biozöldséghez nemigen lehet itt hozzájutni, legfeljebb ha ilyen jellegű vásárt rendeznek. Én főleg biorizst, valamint félkész biotermékeket vásárolok: lisztféléket, müzlit, különféle gabonákból készült tejpótló italokat, szójatejet. Lehet kapni konzerveket, pástétomot is, de ezek nagyon drágák. A bioboltokban katasztrofális árak vannak, ha nincs legalább 100 lej nálad, nem érdemes bemenni vásárolni” – nyilatkozta a Kézdiszékről elszármazott fiatal nő. Elmondása szerint a biolisztből krémlevest éppúgy lehet főzni, mint lecsószerű ételt, ha zöldséggel kombinálja az ember, a kölesből, csicseriborsóból pedig elsőrangú fasírt készíthető. D. E. úgy véli, nem költ többet ételre, mint azok, akik nem biotermékeket fogyasztanak, mivel sokkal tudatosabban táplálkozik, kiiktatta az étrendjéből a felvágottakat, a chipset és a szénsavas üdítőitalokat.

Mitől bio a biotermék?

A biotermékek előállítását szigorú EU-s előírások szabályozzák. Tilos a műtrágyázás és a növényvédő vegyszerek alkalmazása, a haszonállatok etetésére pedig kizárólag organikus tápokat szabad használni. A bioalapanyagok feldolgozása is részletesen szabályozva van. Ha a végterméket biokészítményként akarja forgalomba hozni a gyártó, akkor csak bizonyos adalékanyagokat szabad használnia, a megadott maximális mennyiségben. Egy termék minősítési eljárás eredményeként kaphatja meg a bio jelzőt. Ennek érdekében a gazdáknak szerződést kell kötniük a Mezőgazdasági Minisztérium által elfogadott minősítő céggel, a szerződés értelmében vállalják bizonyos feltételek betartását. Ha egy mezőgazdasági termelő elfogadja a feltételeket, lemond a vegyszerek használatáról, terményei csupán két-hat éves átállási időszak után minősülnek biotermékeknek.