2009. április 03., 10:592009. április 03., 10:59
Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostol szerint a felsőruháikat az útra terítették, és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A szentföldi hívek már a IV. században összegyűltek ezen a napon az Olajfák hegyén, felolvasták a vonatkozó szentírási szakaszokat, majd a püspök vezetésével körmenetben vonultak végig Jeruzsálem utcáin.
A gyermekek olajfa- és pálmaágakat tartottak a kezükben. Nagy Szent Leó pápa idejében (440–461) Rómában már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában. A századok folyamán ötvöződött a két hagyomány.
A keresztény kultúrkörben virágvasárnap kiemelten fontos ünnep, amelynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közötti valamelyik vasárnapra esik.
A katolikusok templomokban virágvasárnapon barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint megvéd rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. Virágvasárnap valójában a nagyhét ünnepélyes kapuja, ekkor kezdődik a nagyböjt utolsó hete, amely nagyszombatig tart.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok