Világtalálkozót szerveztek a magyar evangélikusok

Történelmi pillanatnak nevezték a résztvevõk a Magyar Evangélikus Konferencia (MAEK) megalakulását, az eseményre Észak-Amerikától Nyugat-Európán át a Kárpát-medencéig mindenhonnan érkeztek magyar anyanyelvû evangélikusok. Az Orosházán megtartott konferencia elsõrendû célja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világon bárhol élõ magyar anyanyelvû evangélikus egyházak, gyülekezetek szolgálati közössége. „A konferencia célja továbbá az evangelizáció elõmozdítása, az egyházért és a magyarságért érzett felelõsségtudat erõsítése” – fogalmazták meg a küldöttek a rendezvény alapszabályzatának elfogadásakor. Az ünnepi istentiszteleten jelen volt Szili Katalin, a magyar országgyûlés elnöke, aki saját szeretetérõl és hitérõl beszélt. Szili Katalin köszönetet mondott az egyháznak, amiért magyarok tudtak lenni akkor is, amikor ez nehéz volt. A legtisztább és a legnyitottabb egyháznak nevezte az evangélikust Balog József, a magyar országgyûlés emberjogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke, aki szerint az egyház olyan autonóm közösség, amely a politika beleszólása nélkül folytatja tevékenységét. A Magyar Evangélikus Konferencia záróakkordjaként bemutatkoztak a világon szétszórtan élõ gyülekezetek és azok képviselõi, mindegyikük fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy szükség volt erre a közös platformra, ahol végre találkozhatnak a világ magyar evangélikusai. A MAEK zászlóbontásának egyik legfõbb szorgalmazója a mintegy harminckétezer lelket számláló Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Adorjáni Dezsõ Zoltán volt. Az anyaország jelenlegi határain kívüli egyetlen „teljes kiépítésû” magyar evangélikus egyházszervezet lelkészi vezetõje a konferencia jövõjét illetõen is derûlátó. „Én azt tartom, hogy ezt a nem túl nagyszámú, de még mindig számottevõ magyar evangélikusságot intézményesített formában is egyesíteni kell” – mondta a püspök, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy a konferencia áldásos tevékenysége az egyházi élet minden területén megmutatkozzék. „Sorolhatnám példaként az oktatás, a misszió, a diakónia, az ifjúsági munka, a nemzetközi kapcsolatok vagy épp az egyházmûvészet, netán a mûemlékvédelem területét – részletezte Adorjáni Dezsõ Zoltán. – Azaz röviden úgy is fogalmazhatnék, hogy a MAEK égisze alatt szakmai kollégiumoknak kellene mielõbb munkához látniuk.” --------