Vallásszociológusok: az emberekben nagy a bizalomhiány egymással szemben

A könyvbemutatón Rosta Gergely szociológus, a Münsteri Egyetem vallásszociológiai tanszékének tudományos munkatársa elmondta, hogy számára a kötet negatív üzenete, hogy az emberekben erős a bizalomhiány egymással, valamint a szervezetekkel szemben is; ez a vallásosaknál kisebb mértékű, jegyezte meg.

A könyv másik fontos megállapítása, hogy a magyarok közösségorientációja egyre gyengébb. Rosta Gergely szerint viszont az új nemzedékekben látszik az igény és a törekvés a kapcsolatok építésére, ami mindenképpen pozitív jelenség. A könyv szerkesztője szerint a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a vallásos emberek boldogabbak, vagy legalábbis annak vallják magukat. A korábbi felmérésekhez képest a társadalomnak kisebb csoportja ragaszkodik az egyházhoz. Elmondta, hogy a vallásosak továbbra is inkább „jobbra húznak”, viszont az elmúlt években csökkent a vallás és a politikai meggyőződés közötti összefüggés.

Rosta Gergely kifejtette: a könyvből egyebek mellett az is kiderül, hogy a vallásosak és a nem vallásosak értékválasztásában jelentős különbségek vannak. Példaként említette Török Péter tanulmányát, amely szerint a vallásosak számára fontosabb a család és a házasság. A házasságban pedig fontosabbnak tartják a közös értékeket, mint például a közös érdeklődési kört.

Pusztai Gabriella szociológus, a Debreceni Egyetem neveléstudományi tanszékének docense elmondta, a kötet révén rádöbbentek, hogy a társadalmi státusnál a közösség mint érték fontosabb erőforrás. Számára a kötet legfontosabb üzenete, hogy „a közösségek boldogabbá teszik az embert” – mondta. A szociológus szerint nem a társadalmi helyzet, vagyis a jövedelem vagy iskolázottság befolyásolja azt, hogy boldognak és elégedettnek érezze magát az ember, hanem az, hogy olyan értékadó közösséghez tartozzon, amelyben jól érzi magát.

A Mit értékelnek a magyarok? című kiadvány az európai értékrendvizsgálat 1981 óta negyedik alkalommal elvégzett felmérésén alapul, amellyel egységes szempontrendszer alapján mérik az európai országokban élők értékválasztásait. A hollandiai Tilburgi Egyetem által koordinált 2008–2009-es kérdőíves felmérés magyarországi vizsgálatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatócsoportja végezte, ennek eredményeit foglalja össze a kötet.