Régészeti ásatások Szentjobbon

A közlemény rámutat, a tervezett munkálatok részét képezik az egyházmegye azon erőfeszítéseinek, amelyek azt célozzák, hogy a 20. század közepéig a régió egyik legjelentősebb Szűz Mária-kegyhelyének számító Szentjobbot egyházmegyei zarándokhellyé emeljék.

Az egykor Szent István király karereklyéjét őrző bencés kolostor helyén a 16. század végén épült reneszánsz erődítmény romjain ma a község római katolikus temploma és a szentjobbi apátság 18. századi eredetű kúriája emelkedik. A szondázó jellegű régészeti kutatásoktól a régészek azt remélik, hogy értékes adatokkal szolgálhatnak egy, a szentjobbi apátsági kúria zarándok- és lelkigyakorlatos házzá való átalakítását célzó építészeti terv elkészítéséhez, amely magában foglalja a kúriát övező park és az egykor vársánc egy részének rehabilitációját is.

Épületmaradványok és a késő középkori települést jelző egyéb régészeti objektumok mellett a külső várfalak bizonyos szakaszait is kutatják, illetve szeretnének konkrét adatokat nyerni a középkori bencés konvent pontos helyét illetően is. Az elképzelések között szerepel az ásatás eredményeinek beépítése a készülő rehabilitációs tervekbe, illetve a feltárt régészeti emlékek bemutatása.

Az idei ásatásokkal egy időben megkezdődnek a község római katolikus templomában őrzött Szűz Mária-kegykép restaurálásának munkálatai is. A szentjobbi vár területén utoljára 2004-ben folytak régészeti ásatások a Körösvidéki Múzeum vezetésével. Ekkor ugyancsak készülő építkezési munkálatok kapcsán a vár délnyugati sarokbástyájának környékét kutatták.