Református „húzóerő”

A gyülekezeti életet viszont a többségi reformátusok határozzák meg, amelyben a katolikusok is részt vesznek – sőt, nemcsak az istentiszteleteket látogatják szívesen, de az ifjúsági rendezvényeket sem hanyagolják el.
Szabó Árpád lelkipásztor úgy látja, hogy a falu lelki élete fellendülőben van, hiszen ha leszámítjuk az őszi és nyári nagy mezőgazdasági munkák idejét, akkor a gyülekezet tagjai a szombati és a vasárnapi istentiszteleteken is megtöltik a templomot. Hétköznapokon az asszonyok bibliaórája, illetve a fiatal házasok bibliaköre bizonyul vonzónak: az sem ritka eset, amikor az imaterem szűkösnek bizonyul, mert a jelenlevők alig férnek. A tiszteletes szívesen foglalkozik a fiatalsággal. Azt tartja, hogy hozzájuk másképp kell szólni, mint az idősebbekhez. „A modernebb zene, a nyári táborok, a különböző rendezvények is ráveszik a fiatalokat arra, hogy ne maradjanak távol az egyházi eseményektől” – vallja. A Reménység zenekar – a falu fiatal híveiből alakult együttes – megjelentette már első CD-jét is, és természetesen rendszeresen részt vesz a gyermekevangelizációkon. A gyermekevangelizáció, amelyre 60–80 kiskorú is eljár, a falu apraja-nagyját megmozgatja, a szülők szívesen küldik gyerekeiket a foglalkozásokra.
A falu korábbi temploma a 14. században épült, de később, áradások idején tönkrement. A mostanit 1788-ban építették, tornyát 1802-ben fejezték be. Jól képzett kántor, Szőcs Róbert vezeti a kórust, illetve tanítja az új énekeskönyv zsoltárait a gyülekezetnek. A gyülekezeti házat 1995-ben építették, és a hosszú munka meglehetősen „kifárasztotta” a falubelieket. Szabó Árpád tiszteletes viszont mindig számíthat az emberek segítőkészségére.