Nyitott kapuk Csíksomlyón

„Ez a nyitott szent kapu fogad a csíksomlyói kegyhelyen is, amelyen keresztülhaladva jutsz el az irgalmasság anyjához, akit az idei évben így köszöntesz Csíksomlyón: »Üdvözlégy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!« – fogalmaz a templomigazgató, aki szerint ezek a kapuk jelzik, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten irgalmasságának a megtapasztalásától.

Rámutat, ezen a kapun nemcsak az igazak, a jók, a tiszták léphetnek be, hanem mindazok, akik vágynak arra, hogy az Atya átölelje őket. „A zarándoklatod ideje alatt szánjál időt arra, hogy élettörténetedet átgondolva gyűjtsd össze azokat a jeleket, eseményeket, amelyek az irgalmas Atya cselekvésére utalnak életedben! Saját üdvtörténetedet írod meg, eljutva hálás szívvel annak belátására, hogy veled is számtalanszor irgalmat gyakoroltak. Ez a tapasztalat tesz képessé arra, hogy irgalmas legyél, mint az Atya, tudjál megbocsájtani és irgalmazni felebarátodnak és önmagadnak” – hívja fel a zarándokok figyelmét Urbán Erik.

A templomigazgató szerint az irgalomnak a jele és gyümölcse a kölcsönös bizalom lesz, amely minden kapcsolatnak az alapja. „Az irgalmasság szent évében történő zarándoklatod képessé tesz arra is, hogy kiengesztelődjél a teremtett világgal és a történelemmel, hiszen naponta számos olyan esemény vesz körül, amelyekre irgalommal kell tekintened. A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét” – ígéri a Csíksomlyóra igyekvőknek a ferences szerzetes, arra szólítva őket, hogy testileg-lelkileg már otthon készüljenek a zarándoklatra.

Eminens diákok viszik a labarumot

A ferences rendház sajtószolgálatának közleménye szerint a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot a május 13-án, pénteken este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a kegytemplomban, amelyet egész éjszakán át tartó virrasztás követ. Május 14-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék.

A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett laba­rumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon 10.30-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A labarumot a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két végzős diákja viszi, Mihály Előd és Fejér Előd, akiket a gimnázium vezetősége és tanárai kiváló tanulmányi eredményeik és jó magaviseletük alapján választott ki a megtisztelő feladatra. A laboriferek segédje, Bálint Balázs lesz, a kisbazilika-jelvényt Both Roland viszi, akik szintén a gimnázium végzős tanulói. A 12.30-kor kezdődő ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetít – Ja­kubi­nyi György érsek mutatja be.

Szentbeszédet a búcsú egyetlen meghívottja, Csintalan László kanonok, főesperes, csíkdelnei–csík­pálfalvi plébános mond. A kegy­templomban az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően reggelig tartó virrasztás lesz. Május 15-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmisék reggel 7-kor, 8-kor, 10.30-kor és este 7 órakor lesznek, míg hétfőn, pünkösd másodnapján reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor tartanak szentmisét.

A pünkösdi búcsú szónoka

Csintalan László kanonok, főesperes, csíkdelnei–csíkpálfalvi plébános 1950. április 11-én született Csíkszépvízen ötgyermekes kántortanító családban. Elemi, általános és középiskolai tanulmányait a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. 1969-ben érettségizett, és ugyanebben az évben jelentkezett a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskolára. 1975-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. 1975–1978 között a brassó-belvárosi, 1978-tól 1980-ig a kolozsvári Szent Mihály-plébánián szolgált segédlelkészként, 1980-ban Brád plébánosa lett, 1981–1987 között a Csernakeresztúrhoz tartozó Pis­ki­telepen szolgált, a madéfalvi veszedelemkor Bukovinába került és onnan 1911-ben visszatelepített székelyeknek volt a lelkipásztora. 1987–1988-ban Besztercén, 1988–1989-ben Madéfalván volt plébános.

1989-ben előbb a gyulafehérvári római katolikus kántoriskola magyartanárának, majd a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben igazgatójának nevezték ki, 1991-ben pedig az induló római katolikus líceumi szemináriumok tanfelügyelője is lett. 1996–2007 között Sepsiszentgyörgyön a Szent Gellért-plébánia plébánosa volt, 2002-től 2007-ig a sepsi-barcasági főesperesi kerület főesperesi tisztségét is betöltötte. 2007-től 2009-ig a marosvásárhelyi Keresztelő Szent Já­nos-plébánia plébánosa, egyben a maros-küküllői főesperesi kerület főesperese volt. 2009-től Csíkdelne–Csíkpálfalva lelkipásztoraként szolgál. Papi jelmondata: „Szeretettel szolgáld Istent és embertársaidat!”